Előfizetés

Kevesebb jutott karácsonyi ajándékokra

V. A. D.
Publikálás dátuma
2021.01.12. 07:55

Fotó: Oláh Tibor / Oláh Tibor
A KSH frissített heti monitorában közreadott online kasszaadatok szerint december 1-25. között 2,7 százalékkal kevesebb pénzt hagytak az emberek a boltok pénztáraiban, mint egy évvel korábban.
Az ünnepi vásárlási szezon sem tudta felhúzni a kiskereskedők bevételeit, sőt: a KSH frissített heti monitorában közreadott online kasszaadatok szerint december 1-25. között 2,7 százalékkal kevesebb pénzt hagytak az emberek a boltok pénztáraiban, mint egy évvel korábban. A ténylegesen a kosarakba pakolt áru mennyiségét tekintve még nagyobb lehet a visszaesés, hiszen ezekben az adatokban még nincsen benne az infláció, márpedig a drágulás miatt most ugyanannyi pénzért kevesebb dolgot lehet megvenni. A koronavírusjárvány miatt bevezetett korlátozások, és az azok nyomán visszafogott fogyasztás szinte az egész 2020-as évben rányomta bélyegét a kiskereskedelemre. Az első negyedévben ugyan még 7,5 százalékkal többet vásároltak az emberek, de áprilisban már 10 százalékos visszaesés jött, amit még májusban is 3 százalékos mínusz követett. A nyár első két hónapjában azután nagyjából az előző évivel azonos forgalmat tudtak generálni az üzletek, de augusztustól ismét mínuszba csúszott a boltos világ. Az év első 11 hónapjára így egy erős stagnálást (0,2 százalékos növekedést) mutatott ki a KSH a múlt héten, de a decemberi adatokkal együtt már minden bizonnyal negatívba billent az éves kereskedői mérleg. Ahogyan az márciustól kezdve egész évben jellemző volt, úgy decemberben is csak élelmiszerekre és gyógyszerekre költöttek többet az emberek, és ezen a karácsonyi ajándékozások sem tudtak változtatni. A statisztikában „nem szakosodott boltoknak” nevezett üzletekben a forgalom döntő részét az élelmiszer teszi ki: ezekben 5,8, a különféle élelmiszeres szakboltokban pedig 3,7 százalékkal hagytak több pénzt a vásárlók december 1-25. között. A drágulás miatt azonban a Blokkk.com szakportál szerint ez azt jelenti, hogy 2020 decemberében is nagyjából annyi élelmiszert vettek az emberek, mint 2019 utolsó hónapjában. Az előző hónapok kétszámjeggyel is növekvő gyógyszervásárlási láza pedig alábbhagyott, erre már csak 1,9 százalékkal költöttek többet a vásárlók. A különféle iparcikkek kereskedelme pedig 15-25 százalékos visszaesést mutatott még a közvetlenül a karácsonyt megelőző időszakban is. A „békeidőben” népszerű ajándéknak számító kulturális, szabadidős cikkek kiskereskedeleme például 24,2 százalékkal zuhant. Igaz, a felfutó webáruházas költéseket ez a statisztika nem mutatja. A Blokkk.com számításai szerint a hagyományos iparcikkes boltok decemberben mintegy 70 milliárd forintot bukhattak, vagyis ennyivel eshetett vissza a forgalmuk éves alapon, és ennek a kiesésének a felét pótolhatta a webáruházak megugrása. Mindezek alapján mintegy 30 milliárd forinttal kevesebbet költhettek a vásárlók tavaly decemberben karácsonyi ajándékokra, mint korábban.   

Megugrott a szénmonoxid-mérgezések esetszáma

Marnitz István
Publikálás dátuma
2021.01.12. 06:20

Tavaly a rossz fűtőkészülékekből kiáramló, szagtalanul gyilkoló gáz miatt minden korábbinál többször riasztották a tűzoltókat. Igaz, kevesebben haltak meg. Bár több a jelzőkészülék, a fűtési rendszerek fele is elhanyagolt lehet.
Tavaly kiugró mértékben, közel harmadával nőtt a szén-monoxid-mérgezéses esetek száma – számítható ki a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága (OKF) lapunknak küldött tájékoztatása alapján. Eszerint tavaly 898 alkalommal riasztották szén-monoxid-szivárgás gyanújával a tűzoltókat. Ez az elmúlt évtized során, mióta a katasztrófavédelem kimutatást vezet a témában, messze a legmagasabb érték. 2012-ben még csak 191 hasonló esetről tudósítottak. Azóta az emelkedés kisebb-nagyobb hullámzások mellett szinte töretlen. A szén-monoxid-mérgezésre visszavezethető sérülések és halálesetek száma tavaly ezzel együtt örvendetesen csökkent. 2020-ban 276-an betegedtek meg a fűtési rendszer hibáira visszavezethető szén-monoxid-mérgezések miatt. Ez 2019-hez képest 26 százalékos csökkenés. Az érték ugyanakkor évtizedes távlatban kevés elmozdulást mutat: szintje lényegében 200 és 400 között változik, ami 2019-ben még jelentős emelkedést mutatott. Tavaly hét tragikus kimenetelű eset során tízen hunytak el, ami szintén jelentős, 30-33 százalékos csökkenés 2019-hez képest. Az OKF külön nyilván tartja az érintett lakásokban fellelt szén-monoxid-érzékelők arányát. Tavaly ez közel 80 százalékot tett ki, ami - az azt megelőző évtized töretlen emelkedése után - lényegében megfelel a 2019-es év adatának. 2012-ben még az érintett készülékek kevesebb mint ötöde mellett találtak hasonló berendezéseket, miközben a szén-monoxid akkor is 14 halálos áldozatot követelt. Az esetszámok megugrását egyértelműen az érzékelők elterjedtségének bővülésével magyarázta lapunk megkeresésére Mukics Dániel tűzoltó alezredes, az OKF szóvivője. Ama pontosító kérdésünkre, hogy tavaly az azt megelőző évhez képest az érintett lakásokban arányaiban nem leltek fel több berendezést, viszont az esetszám jelentősen megugrott, úgy fogalmazott, hogy az érzékelők terjedése általános jelenség. Felvetésünkre, miszerint lehet-e ok a kémények vagy a fűtőberendezések elavultsága, rögzítette: az OKF felmérései és tapasztalatai szerint a hazai kémények állapota javul, amit a kéménytüzek csökkenő számával indokolt. A tüzelőberendezések minőségének felmérése viszont nem tartozik az OKF hatáskörébe, így arról nem is rendelkeznek adatokkal - tette hozzá. A 4,4 millió hazai háztartás kétharmada energetikailag elavult - tette közzé korábban a Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. Bár ezek nagyobbik hányadában gázüzemű a készülék, a KSH nyilvántartása szerint mintegy egymillió otthont változatlanul szilárd tüzelésű berendezés fűt. A gáztüzelésű fűtési rendszerek átlagéletkora 20 év körüli és lassan csökken - tudtuk meg Versits Tamástól, a Magyar Gázipari Vállalkozók Egyesülete (MGVE) elnökétől. A készülékeladások száma 2019-re érte el ismét a 2008-2009-et megelőző, évi 100-110 ezres, a válság után megfeleződő szintet. Ezek mintegy kétharmadával meglévő rendszereket cserének és a fennmaradó harmadot telepítik új építésű lakásokba. Mindazonáltal úgy tartja, a szén-monoxid-mérgezéses balesetek megelőzése szempontjából a készülékek kora messzemenőkig nem az egyetlen amit, figyelembe kell venni. Sokkal nagyobb gondot jelent a szakszerűtlen bekötés, a számla nélküli, "olcsó" fusimunka és az elhanyagoltság. Egy jól karbantartott, évente legalább egyszer szakember által ellenőrzött rendszer évtizedekig megbízhatóan képes kiszolgálni a fűtési-főzési igényeket. Az ilyenek cseréjére sem jellemzően a balesetveszély fokozódása, sokkal inkább a hatékonyságjavítás, az esetleg elérhető állami támogatások vagy más okok miatt kerül sor. Az MGVE becslései szerint ugyanakkor már az új készülékek beszerelése is csak 70 százalékban nevezhető szakszerűnek. Ha lejár a gyártói garancia és már nem csak a márkaszerviz, hanem bármely feljogosított szerelő elvégezheti az ellenőrzést, az arány tapasztalataik szerint 50 százalékra csökken. Versits Tamás emlékeztetett a gázkészülékek időszakos, kötelező felülvizsgálatát előíró, 2013-as jogszabályra, amit megvalósíthatatlansága miatt néhány év múlva hatályon kívül helyeztek. Ennek nyomán máig az az irányadó, hogy ha egy készülék az üzembe helyezése során megfelelt az akkor hatályos előírásoknak, újabb átalakítási rendelkezések nem hozhatók rá. Az elnök ennek kapcsán maga is inkább a lakosok felelős belátásában bízik. Szerinte, ha másért nem, hát saját és családja élete védelmében mindenkinek gondoskodnia kellene fűtőberendezései megfelelő bekötéséről és rendszeres - legalább évi egyszeri - ellenőrzéséről. (Tekintve, hogy a szilárd tüzelésű berendezések helytelen működése gyakorta jár füst- és szaghatásokkal, becslése szerint valamivel több lehet a teljesen szagtalanul égő, földgázüzemű készülékekhez kapcsolódó szén-monoxid-baleset.)

Figyeljünk oda

 A meteorológiai előrejelzések szerint az elkövetkező napokban hidegebbre fordul az idő. Ilyenkor intenzívebben kell fűteni és jellemzően több meleg vizet használnak az emberek. A nyílt égésterű fűtőeszközök és vízmelegítők a mérgező szén-monoxid forrásául szolgálhatnak – hívta fel figyelmünket levelében az OKF. Teljesen mindegy, gázzal, fával, brikettel, szénnel, vagy akár olajjal fűtünk: ha lángja elérhető és a tűz nem kap elég levegőt, ott szén-monoxid keletkezik. Nem elég néha kiszellőztetni azokban a szobákban, ahol ilyen fűtőkészülék vagy vízmelegítő üzemel. A nyílászárókba a megfelelő levegő-utánpótlás biztosítása érdekében résszellőzőt kell szereltetni. A szén-monoxidot sem az emberek, sem az állatok nem képesek kiszagolni, ezért mindenképpen tanácsolják egy jó minőségű érzékelőt beszerezni otthonra. Ennek listája a katasztrófavédelem oldalán a közelmúltban frissült. Versits Tamás szintén kiemelte a levegőutánpótlás folyamatos biztosításának fontosságát. Erre kiemelten figyelni szükséges a lakás esetleges más szemléletű átalakításai - így például jobban szigetelő nyílászárók beszerelése vagy épp egy kürtős szagelszívó bekötése - esetén. Egy-egy, társasházi gyűjtőkéménybe kötött készülék cseréjéhez pedig a lakóközösség egészének hozzájárulása szükséges – hívta fel a figyelmet az MGVE elnöke.

A nem távfűtött lakásban lakó gyermektelenek ráfáztak

Akár fűtéskorszerűsítési célra is fordítható a legalább egy gyermeket váró vagy nevelő családok által lakásfelújításra felvehető, legefeljebb hárommilliós állami támogatás - közölte Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára az LMP-s Demeter Márta ama kérdésére, hogy miként segíti a kormány az elavult fűtési rendszerek cseréjét korszerű kazánokra. Az államtitkári válasz ezen túlmenően kitérő. Többek között arra emlékeztet, hogy a 2019 nyarán okos költségosztók telepítésére és radiátorcserére kiírt pályázatuk nyomán 26 ezer lakás 2,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesült. E program idén 3 milliárdos kerettel újraindul. Mindazonáltal megjegyzendő, hogy a meleg vizet áramoltató távhőrendszerek a háztartások számára semminemű szén-monoxid-mérgezési veszélyt nem hordoznak. Tudvalévő, hogy az Orbán-kormány otthoni kazánokra 2017-ben, gázkonvektorokra pedig 2019-ben hirdetett utoljára korszerűsítési támogatást. Ezek számításunk szerint az érintett háztartások kevesebb mint egy százalékának nyújtottak segítséget. (Kazáncserére az államtitkár által említett távhőpályázat sem vonatkozott, hisz távhőrendszerek esetén az a központban üzemel.) Schanda Tamás válaszában azt is elismeri, hogy a lakosság által hasonló célra felhasználható – amúgy uniós hátterű – kamatmentes hitel kerete mára lemerült. Ama megjegyzése kapcsán, miszerint a kormány az elmúlt évek során 320 ezer háztartásban segítette az energetikai korszerűsítést, érdemes emlékeztetni, hogy ezek zöme hűtő- vagy mosógépcsere. Ezen túlmenően Schanda Tamás szerint az idén életbe lépett energiahatékonysági kötelezettségi rendszer nyomán szintén számos hőszigetelés, nyílászárócsere, valamint fűtési- és használatimelegvíz-rendszer korszerűsítése valósulhat meg. Ennek kapcsán viszont az jegyzendő meg, hogy az új szabályok megvalósítása tekintetében még maguk az érintett energetikai és építőipari cégek sem látnak tisztán. Így a kormányzati szándék ellenére ennek folyományaként mindeddig semminemű lakossági felújítási tájékoztatás vagy pályázat nem látott napvilágot.

Matolcsy már látja a következő válságot

P. Zs.
Publikálás dátuma
2021.01.11. 22:09

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Két-három évig is eltarthat a koronavírus-járvány okozta gazdasági válságból való kilábalás Matolcsy György jegybankelnök szerint.
Először a munkaerőpiacon, a beruházások terén és a növekedés helyreállításában jelenhet meg a gazdaság stabilizálása. Ugyanakkor, ha nem lesz teljes a költségvetési egyensúly helyreállítása, akkor az évtized közepén megjelenhet egy újabb egyensúlyi válság. Ezt kezelhetjük, ezért az évtized végére újból helyreállíthatjuk az "egyensúly és növekedés" siker-képletét – írta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a növekedés.hu-n megjelent publicisztikájában. Matolcsy szerint egy egész évtizedre, tehát 2030-ig kell tervet készíteni. Nem elég azt csak papírra vetni, meg kell teremteni az elgondolások sikeres végrehajtásának állami, elsősorban kormányzati és jegybanki feltételeit- írta. Matolcsy váteszi tehetségét árnyalja, hogy tavaly tavasszal még arról beszélt, hogy a magyar gazdaság akár nőhet is 2020-ban. Most a kormány 6,5 százalékos visszaesést vár 2020-ra. Az MNB elnöke alig két hét alatt jutott el a hiperoptimista előrejelzéstől eme pesszimista fordulatig. Matolcsy 2020 végén egy lapinterjúban még azt mondta, ha 2021-ben gyorsan sikerül elérni a lakosság koronavírussal szembeni átoltottságát, akkor az elmúlt száz év leggyorsabb gazdasági helyreállítására számíthatunk Magyarországon. Matolcsy optimizmusát Orbán Viktor kormányfő is átvette: a 2010 és 2020 közötti periódus volt az elmúlt száz év legsikeresebb évtizede, ugyanakkor a következő tíz év még jobb lehet, egyenesen fantasztikus – mondta január elején az állami rádióban. A miniszterelnök úgy vélte, hogy egy olyan dimenzióváltás előtt van a magyar gazdasági rendszer, amit ma még kevesen értenek, és gyorsabban fogunk növekedni, mint az Európai Unió nyugati fele. .