Előfizetés

Borítaná az ügynökkérdést az ellenzék

Kósa András
Publikálás dátuma
2021.01.13. 08:00

Fotó: Népszava
Nyilvánosságra hozzák az állampárti titkosszolgálatok működését, működtetőit bemutató „ügynökaktákat” – ígérték többek között tavalyi utolsó közös nyilatkozatukban az ellenzéki pártok vezetői. Az iratnyilvánosság a rendszerváltás máig élő adóssága, kérdés, hány ma is aktív politikus kerülne miatta kellemetlen helyzetbe.
– Nem X.Y. spiont kell leleplezni, hanem teljes aktanyilvánosságra van szükség – mondta a Népszavának Schiffer András, aki korábban az LMP képviselőjeként számos alkalommal nyújtotta be törvényjavaslatot ebben a tárgyban, amit aztán a Fidesz-KDNP parlamenti többség automatikusan elutasított. Az ügyvéd szerint csak így lehetne biztosítani, hogy „teljes egészében átlátható legyen az a hálózat, amely a rendszerváltás előtt működött, és melynek számos tagja az akkor birtokolt politikai-hatalmi tőkét az állampárt bukása után gazdasági-, kulturális-, médiatőkévé konvertálta”. – Azt kellene láthatóvá tenni mindenki számára, hogy a rendszerváltást megelőzően kiépült kapcsolatrendszerek hogyan fogtak pozíciót a gazdaságban, a médiában, a kultúrában. Nagyon sokan elcsodálkoznának például azon, ha kiderülne, hogy a 90-es évek médiasztárjai közül ki mindenki volt „fogott ember” a múltja miatt, vagy, hogy az egykori export-import vállalatok (az úgynevezett „impexek”) vezetői közül hányan töltenek ma be fontos gazdasági, politikai pozíciókat – mondta Schiffer András. Csak emlékeztetőül: a Schiffer András által jegyzett tervezet az állambiztonsági tevékenységet folytató magyar állami szerveknél 1944. december 21. és 1990. május 2. között keletkezett iratok nyilvánossá tételéről szól. Eszerint minden iratot nyilvánosságra kellene hozni, azokat pedig, melyek minősített adatot tartalmaznak, három évente felül kellene vizsgálni. A minősítés csak akkor lenne fenntartható, ha valaki 2000. május 2. után is a nemzetbiztonsági szolgálatoknak dolgozott – vagyis a rendszerváltást követően még legalább tíz évet volt a szervezet tagja; illetve ha a nyilvánosságra hozatal sértené a magyar nemzetbiztonsági érdekeket, vagy a határon túli magyarok érdekeit. Az egykori hálózati személyek, megfigyeltek szexuális életére vonatkozó információkat azonban csak az érintettek halála után harminc évvel lehetne megismerhetővé tenni. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) honlapján elérhetővé kellene tenni az úgynevezett 6-os kartonok (beszervezési dossziék) digitalizált változatát, az egykori tartótisztek, szolgálati tisztek kinevezési parancsait. A törvényjavaslat lusztrációs eleme szerint a Nemzeti Emlékezet Bizottságának jelentést kellene készítenie arról, hogy a Nemzeti Kerekasztal Tárgyalások résztvevői, illetve az 1989 óta megválasztott parlamentek, kormányok tagjai, a polgármesterek, állami vezetők közül kik voltak érintettek. A beszervezett ügynökök, egykori állambiztonsági tisztek ilyen tisztségeket nem tölthetnének be, de nem lehetnének állami vezetők, a parlament által kinevezett vezetők, parlamenti képviselők, de még kormányzati tanácsadók sem. – Az „ügynökkérdés” és az iratnyilvánosság két egymással összefüggő dolog. Megoldásuk nem bonyolult és több lehetőség is van rá – mondta lapunknak Ungváry Krisztián. Az ügynökmúlt feltárásában az egyik legaktívabban résztvevő történész szerint mindenképp nyilvánossá kell tenni az állambiztonság segítőinek nevét és személyi azonosító adatait, ugyanúgy ahogyan ez Szlovákiában és Csehországban történt. Emellett meg kell szüntetni az ügynökkérdést jelenleg szabályzó, „teljesen abszurd 2003. évi III. törvény ügynökdefinícióját”. – Az, hogy ki ügynök, tudományos kérdés, és az erről való nyilatkozat is az, tehát a tudomány képviselőire kell bízni. Másrészt pedig elég abszurd, hogy ma Magyarországon azt nem lehet ügynöknek nevezni, akit az állambiztonság annak tartott. Ma ugyanis – a bírósági gyakorlat szerint – hiába van meg valakiről a beszervezést igazoló úgynevezett 6-os karton, vagy szerepel „hálózati személyként” az ÁBTL-ban fellelhető iratokban, akár úgy is, hogy pénzt kapott a jelentéseiért, nem lehet „ügynöknek” nevezni. Korábban több per is indult ilyen ügyekben. – Ügynök az, akit annak idején az állambiztonság annak tartott, ez ilyen egyszerű – fogalmazott Ungváry. Végül pedig „igen hasznos volna, ha az ÁBTL-ben őrzött iratokra ugyanazok a szabályok vonatkoznának, mint a többi levéltár irataira. A szenzitív adatok védelme ezekben eddig is megoldott volt, és a kérdést a levéltári törvény is megfelelően rendezi. Így az ÁBTL iratait is a levéltári törvény hatálya alá kellene sorolni”. Természetesen, ha valaki az ügynök minősítést saját magával kapcsolatban kétségbe vonja, perelhet az igazáért. De furcsa, hogy most azt büntetjük, aki egy ügynökként nyilvántartott személyről kimondja, hogy ügynök volt – mondta. A történész szerint a teljes hálózati nyilvántartást megismerhetővé kellene tenni, kivéve azt a néhány embert, akinek tevékenysége még ma is releváns, például azért, mert a kémelhárítás olyan terrorszervezetbe építette be informátorként, hogy nevének nyilvánosságra kerülése még ma is veszélyt jelentene az illetőre vagy a családjára nézve; vagy például azokat, akik 1989 előtt Romániával kapcsolatban végeztek hírszerző tevékenységet. – De ebben szakmai konszenzus van és tényleg néhány emberről beszélünk csak – mondta Ungváry Krisztián. A történész a visszaperlés lehetőségét is megteremtené azok számára, akik ügynökként nyilvántartott személyekkel szemben veszítettek pert az elmúlt években. Arra a kérdésünkre, hogy hány jelenleg is aktív ellenzéki vagy kormánypárti politikust érintene az iratnyilvánosság, Ungváry Krisztián csak annyit felelt, hogy „fogalmam sincs, nem is érdekel és nem is ezért kellene az egészet megcsinálni, hanem azért, mert sz...s lepedőben nem jó feküdni”.

Oda az ebéd és oda a kedvezmény?

Ungár Tamás írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2021.01.13. 07:30
Képünk illusztráció
Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
A koronavírusos fertőzésveszély miatt a kormány november 11-én bezárta a középiskolákat, s a diákok online módon vesznek részt a tanórákon. A helyzetből adódik, hogy azok a bejáró tanulók, akik eddig az iskolájukban ebédeltek, a bezárás óta nem biztos, hogy igénybe veszik ezt a szolgáltatást, hisz egy ebédért senki sem utazik naponta órákon át akár 20-30 vagy 70-80 kilométert.
Ez az állapot főképp a falusi fiatalokat sújtja, de a városi és a fővárosi diákok egy része is lemondhat az ebédről, hisz ha buszozniuk kellene az iskolába, akkor gyakran lemaradnának az online órákról. Azok a diákok, akik – szociális helyzetük miatt – kedvezményes étkeztetésre jogosultak, elesnek ez által a támogatástól. Keresztes Lóránt, az LMP parlamenti képviselője hétfőn emiatt levélben fordult Kásler Miklós miniszterhez, hogy megtudja: „milyen módon biztosítja a kormány a kedvezményes étkeztetést a digitális oktatásban résztvevő középiskolásoknak?”. Lapunk is kérdéssel fordult az Emberi Erőforrások Minisztériumához, arra voltunk kíváncsiak, hogy a tavaszi óvoda- és iskolabezárás miatt hány gyerek mondott le a kedvezményes ebédről? Megkérdeztük, hogy ennek okán tavasszal és az év utolsó két hónapjában mennyi pénz maradt az állami költségvetés kasszájában, s ezt a pénzt valamilyen formában megkaphatják-e az érintettek és családjuk? Az írásos kérdést hétfőn küldtük el a minisztériumnak, ha választ kapunk, visszatérünk az ügyre.

„Szerencsére nem kötelező” – Csikorog a KRÉTA a digitális oktatásban

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2021.01.13. 07:00

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Már online tanórákat is lehet tartani az iskolai KRÉTA-rendszer új moduljában, igaz, a pedagógusok nincsenek elragadtatva tőle.
Tavaly október óta működik az iskolákban az a digitális felület, amellyel az oktatásirányítás biztosítani kívánta, hogy az intézmények egy központi rendszer segítségével tarthassák meg a távoktatás online óráit. Az induláskor épp a lényeg, a digitális tanóra funkció nem volt elérhető, a fejlesztők azonban ezt egy hónappal később pótolták. A lapunknak nyilatkozó pedagógusok többségét azonban így sem győzte meg a rendszer. – Szerencsére nem kötelező használni – mondta egy Pest megyei középiskola nyelvtanára, aki azt is sérelmezte, hogy a digitális tananyagok közé egyetlen nyelvkönyv sincs feltöltve. Egy másik pedagógus arról beszélt, hogy a folyamatos jelzések ellenére továbbra is előfordulnak leállások, illetve mobiltelefonról is problémás a felület megnyitása. – Ha stabilan működne a rendszer és sokkal több lehetőség lenne a számonkérések, értékelések tekintetében, talán többet használnánk. Az úgynevezett Digitális Kollaborációs Tér (DKT) még egészen biztosan nem alkalmas arra, hogy felváltsa a többi, nagy multicégek (mint a Google vagy a Microsoft) által kifejlesztett platformokat, amikhez már a gyerekek is hozzászoktak – vélekedett. – A fenntartók és az iskolák részéről nem kaptunk olyan jelzést, hogy a digitális munkarend bárhol problémákat okozott volna – olvasható az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központ (KK) Népszava megkeresésére küldött válaszában. Szerintük a nevelőtestületek innovatív megoldásokkal, egymást támogatva végezték az oktatást, az oktatási kormányzat pedig gyakorlatokkal, linkekkel, iránymutatásokkal segítette a feladat elvégzését.  A DKT-t is sikeresnek tartják, mint írták, 2020. december 20-ig a DKT-ban 87 ezer online tanórát tartottak, 644 ezer résztvevővel. Emellett több mint 11 millió belépést regisztráltak eddig az időpontig a rendszerbe, és több mint 2,8 millió házi feladatot adtak ki a rendszeren keresztül a pedagógusok. A KK szerint a többi platformhoz képest a DKT előnye, hogy a KRÉTA-rendszeren (Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer) belül működik, így nem kell külön adatokat felvinni, adminisztrálni, hiszen a KRÉTA-ba korábban felvitt adatokat használja a rendszer, emellett az online kapcsolattartás minden formáját lehetővé teszi biztonságos keretek között, ahogy minden olyan folyamatot is, amelyek normál menetben is jellemzik a pedagógiai munkát. Hozzátették: a visszajelzéseket és igényeket figyelembe véve zajlik a DKT további fejlesztése. – Mindez nagyon szép, de még szebb lenne, ha a rendszer a gyakorlatban is használható lenne – erről Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagja beszélt lapunknak. Szerinte a DKT-ba nincs annyi kiegészítő alkalmazás beillesztve, mint például a Microsoft Teams-be, amit az ő iskolájában használnak, így ha a DKT-t kellene használniuk, biztos, hogy más felületeket is be kellene vonni a munkába. Elmondta azt is, hogy ő a házi feladatokat a KRÉTA-ban adja ki, azok mégis úgy jelennek meg a DKT-ban, mintha ott írta volna be őket – szerinte az erről szóló fentebbi adatok ezért sem lehetnek pontosak. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke szerint a DKT-val a kormányzat teljesítette a Digitális Oktatási Stratégia egy részét, ami arról szólt, hogy minden iskolában kell legyen egy egységes digitális platform – igaz, ennek már 2018-ban létre kellett volna jönnie. – A DKT beüzemelése egy kis lépés a jó irányba, de attól még messze van, hogy az ott elvégezhető munkát igazi digitális oktatásnak lehessen nevezni – vélekedett. Hangsúlyozta: az eszközök és platformok biztosítása mellett a pedagógusok módszertani megújulására is szükség van, amihez a XXI. század elvárásainak megfelelő továbbképzések kellenének. 

Tavaly négy milliárd ment a KRÉTÁ-ra

A Klebelsberg Központ lapunkkal azt is közölte: a tankerületek által fenntartott köznevelési intézményekben már tavaly márciusban mintegy 300 ezer digitális eszköz állt a pedagógusok és a diákok rendelkezésére, ezen felül szeptember óta további 16 ezer tabletet, 16 ezer LEGO robotot és 3200 tanulói notebookot szállítottak ki az iskolákba. Ezen a héten pedig megkezdődik újabb 6200 tanulói számítógép kiszállítása is. Mindezt több százmillió forintos tételekben. A Közbeszerzési Értesítő szerint a KK decemberben több mint 1,5 milliárd forint értékű közbeszerzést írt ki oktatástechnológiai eszközök beszerzésére, a nyertes ajánlatot a 4iG informatikai nagyvállalat tette, melynek vezetője a Mészáros Lőrinccel baráti és partneri viszonyt ápoló Jászai Gellért. Az iskolai KRÉTA rendszerre is sokat költöttek tavaly: a fejlesztések több mint 4 milliárd forintba kerültek csak a 2020-as évben. 

Megosztja a szülőket a digitális oktatás

– A középiskolás lányom szereti az online tanórákat, sőt kifejezetten jobbak az eredményei, amióta digitális oktatás van – nyilatkozta lapunknak egy édesanya, aki így nem is bánta, hogy a kormány február elsejéig meghosszabbította a digitális munkarendet a középfokú oktatási intézményekben. Szerinte azzal, hogy a gyerek otthonról tanulhat, időt is spórolnak – nem kell késő délutánig bent ülni az iskolában, nem kell utazni –, amit így jobban fel lehet használni. Hozzátette: nagyon sok múlik az iskolán és a tanárokon is. Egy másik szülő azt mondta: az egyik gyereke tavaly érettségizett, és annak ellenére is fel tudott készülni és jól sikerültek a vizsgái, hogy a digitális oktatás akkor még mindenkinek – szülőnek, diáknak, tanárnak is – új volt. A kisebbik gyereke most tizedikbe jár, nála azt látja, mostanra beállt a rendszer. Nem aggódik, ám mégis jobbnak tartaná, ha visszatérhetne a hagyományos, tantermi oktatás. Ugyanakkor nem mindenkinek vannak pozitív tapasztalatai. – Nálunk óriási kavarás volt tavaly novemberben és decemberben – mesélte egy általános iskolás diák édesanyja. Az intézményben előbb a gyerekek miatt karantént, majd a tanárok megbetegedése miatt távoktatást rendeltek el. – A távoktatás kész rémálom volt. Volt olyan tanár, aki csak elküldte a feladatokat és kész, oldjuk meg, ahogy tudjuk. Más a heti három órájából csak egyet tartott meg – mondta. – Én azt látom, összességében a digitális oktatás sem az általános, sem pedig a középiskolában nem annyira hatékony, mint a jelenléti oktatás – vélekedett Miklós György. A Szülői Hang Közösség képviselője szerint bár számos jó példa akadhat, azt tapasztalja, hogy a motiváció sok diák esetében gondot okoz. – Az iskolás gyerekek alapvetően ahhoz vannak szokva, hogy közösségben tanulnak. Én ismerek olyan középiskolás tanulót, aki már nagyon nehezen viseli a távoktatást. És ne felejtsük el azt sem, vannak gyerekek, akik a digitális oktatásból kimaradnak. Érdeklődtünk a Klebelsberg Központnál, az őszi félévben mennyi esetben fordult elő, hogy a digitális tanrendben nem tudtak elérni diákokat az iskolák, de kérdésünkre nem kaptunk választ. Nyáron még Orbán Viktor miniszterelnök beszélt arról, hogy tavasszal, a távoktatásra való átállást követően a diákok több mint 10 százaléka eltűnt a közoktatásból – igaz, akkor minden iskola egységesen digitális munkarendre állt át, míg ősszel „csak” a középiskolák, illetve egy-két hétre azok az általános iskolák, ahol megjelent a koronavírus.