A pécsi buszper egyik vádlottját már el is ítéltek, egy vádlottnak pedig elrendelték a letartóztatását a keddi tárgyaláson. A perben – várhatóan – kihallgatnak majd fideszes politikusokat is.
Második alkalommal se jött el a pécsi buszper kaposvári tárgyalására az ügy másodrendű vádlottja, a magyar-holland állampolgárságú Csengő András, aki korábban Hollandia magyarországi tiszteletbeli konzuljaként szolgált. Ezért a per most sem jutott túl az előkészítő tárgyaláson. Csengő hónapokkal ezelőtt megígérte, hogy őt csak erőszakkal lehet bevinni a tárgyalásra, mivel szerinte a vádirat koholt és a Rákosi-rendszert idézi. Csengő hétfőn a pécsi ügyészség előtt, kedd reggel pedig a Kaposvári Törvényszék előtt demonstrált az eljárás ellen, majd eltűnt. A bíróság elrendelte Csengő letartóztatását, így legközelebb ott lehet a tárgyaláson.
A buszper előzményeiről írtunk már. Emlékezetes, hogy 2015-ben a pécsi önkormányzat tömegközlekedési cége, a Tüke Zrt. a fideszes többségű közgyűlés felhatalmazásával megvásárolt Hollandiából 115 használt Volvo-buszt 3,5 milliárd forintért. Utóbb kiderült, hogy ezeket a 8 éves járműveket 700 millió forinttal olcsóbban kínálták a városnak pár hónappal korábban, ráadásul akkor még 123 buszból állt a flotta. Vagyis a város nagyjából egymilliárdot bukott a vételen.
Az ügyben a holland hatóságok indítottak vizsgálatot, s ennek hatására nálunk is nyomozás kezdődött. 2019-ben bíróság elé állították – különösen jelentős értékre elkövetett gazdasági csalás vádjával – a Tüke korábbi vezetőjét, a 62 esztendős P. Istvánt, valamint a vásárlásban közvetítőként feltüntetett, valójában inkább tolmácskodó, félmilliárdos bevételt kasszírozó Csengő Andrást. A harmadrendű vádlott a Németországban élő 51 éves P. Endre, magyar-amerikai állampolgár, akinek bár semmi szerepe nem volt az üzletben, mégis 555 ezer euró közvetítői díjat kapott a buszok holland eladójától egy thaiföldi off-shore cégen keresztül. Őt pénzmosással vádolták meg.
Csengő távolléte a bíróságot nem gátolta meg abban, hogy a harmadrendű vádlott esetében kedden ítéletet hozzon. P. Endre ugyanis elismerte bűnösségét, így őt a törvényszék – az ügyészség javaslatát elfogadva – 2 év szabadságvesztésre ítélte, amit 5 évre felfüggesztettek. Emellett a németföldön lakó, büntetlen előéletű férfira 179 milliós vagyonelkobzást is kiróttak. A vádlott és védője három nap gondolkodási időt kért.
A történethez tartozik, hogy P. Endre az eljárás során sosem tett vallomást, így szerepét igazán nem ismerhettük meg. Ugyanakkor azt tudjuk, hogy P. Endre korábban egy olyan németországi céget irányított, aminek a többségi tulajdonosa Bánki Erik, a Fidesz Baranya megyei parlamenti képviselője volt. A pécsiek azt feltételezik, hogy P. Endre – akit a városban senki se ismer – Bánki embereként vett részt az üzletbe és jutott munka nélkül extrajutalékhoz. Bánki – aki 15-20 éve a Fidesz legbefolyásosabb politikusa a dél-dunántúli térségben – ezzel kapcsolatban nem hajlandó nyilatkozni.
Bánki és párttársai szerepét veti fel az ügyben az első rendű vádlott is, hisz a magát ártatlannak valló P. István állítja, nem ő döntött a buszok megvásárlásáról, és arról, mennyit ad a város a flottáért. A közbeszerzéssel intézett vásárlásról – P. István szerint – a város és a térség fideszes politikusai döntöttek, akik közül volt, aki kétszer is járt Hollandiában. Ezért a Tüke volt vezetőjének ügyvédje az első tárgyalási napon indítványozta, hogy a bíróság hallgassa ki az ügyben tanúként Bánki Eriket, valamint Páva Zsoltot, Pécs volt polgármesterét és a város korábbi alpolgármesterét, Csizi Pétert. Hogy a három fideszes politikust a bíróság beidézi-e, arra a következő – várhatóan márciusi – tárgyalási napon kapunk választ. Az általunk megkérdezett szakértők szerint a bíróságnak nincs oka megtagadni a kérést.
A közélet iránt érdeklődő pécsiek úgy vélik, hogy az ügyészség nem az indokolatlanul drága buszvásárlás valódi tetteseit vonta vád alá, és szerintük egy fideszes érdekkörhöz juthatott a buszok felvert árának egy része. Részben ez a vélekedés okozta azt, hogy a 2019-es önkormányzati választáson az összefogó ellenzék súlyos vereséget mért a kormánypárti jelöltekre.
