Előfizetés

Egy munkahely 130 millióért – így támogat a kormány

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2021.01.13. 06:40

Fotó: Vasvári Tamás / MTI
Tavaly 1700 milliárd forintnyi beruházási támogatást osztott szét a kormány, egy új munkahely átlagosan 130 millióba is kerülhet az adófizetőknek. Ez 27 évi bruttó átlagbérnek felel meg.
A pandémia előtti utolsó évben, 2019-ben a Külgazdasági és Külügyminisztérium összesen 105 milliárd forintot osztott szét a magyar és a külföldi befektetőknek munkahelyteremtési és/vagy beruházásfejlesztési támogatás címen. Akkor egyetlen új munkahely létrehozása 15,9 millió forintba került az adófizetőknek, ami egy szakmunkás legalább három évi nettó bére. A koronavírus-járvány a „gazdaságvédelmi program” részének tekinthető támogatási programban is hatalmas változásokat hozott. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elmondása szerint a járvány kezdete óta a tárca 1434 beruházást finanszírozott 1676 milliárd forint értékben. Az is kiderült, hogy a cégek 12 603 új munkahelyet hoznak létre, valamint megőriznek 264 595-öt. Az egy új munkahelyre jutó támogatás 132,9 millió forintra nőtt 2020-ban. Ez az összeg a közel 400 ezer forintos bruttó átlagfizetéssel számolva, egy alkalmazott 27 évi bére, ami komoly kérdéseket vett fel a kormány beruházás-ösztönző politikájával kapcsolatban. A külügy egy-egy beruházást átlagosan 1,1-1,2 milliárd forinttal segített, a támogatási intenzitás 10-50 százalék a tárca egyedi beruházással kapcsolatos közleményei szerint. A munkahelyek megvédése a kormány kommunikációs panelje, és a cégek az állami támogatásért cserébe vállalták, hogy nem csökkentik a statisztikai létszámot. Arról nem készült valódi felmérés, hogy a „megvédett” 264 ezer munkahelyből a támogatást megítélése előtt hány ember elbocsátást tervezték, de vélhetően a töredékét ennek a számnak.  Szijjártó Péter idén ott folytatja, ahol decemberben abbahagyta: kedden 270 millió forintos állami apanázst adott a magyar kormány nevében  a Heineken Hungária Sörgyárak Zrt. soproni, 540 millió forintos beruházásához. Vagyis a magyar adófizetők a beruházás költségeinek felét kifizetik a világ egyik legnagyobb sörmultijának. A kormány azért nyújthat ilyen magas hozzájárulást, mert az Európai Unió a pandémia miatt átmenetileg felfüggesztette a tiltott állami támogatásra vonatkozó szigorú szabályokat. Szijjártó a Heineken dotálását a cég versenypiaci pozíciójának megerősítésével indokolta – ám arra nem tért ki, hogy ez miért a magyar adófizetők feladata. Szijjártó elmondta, hogy a a holland társaság vállalta, hogy „megvéd” 465 munkahelyet, emellett 85 százalékban hazai beszállítóktól vásárol alapanyagokat. Új munkahelyek teremtéséről nem szólt a közlemény.  Nem dolgozott sokkal olcsóbban tavaly a külügynél a Varga Mihály vezette Pénzügyminisztérium sem: a tárcához tartozik a kormány Nagyvállalati Beruházási Programja, amelynek keretében csak tavaly 70 milliárd forintot fizetettek ki a cégeknek, ebből közel 700 új munkahelyet teremtenek a beruházók, vagyis egyetlen új munkahely 100 millió forintjába fájt az adófizetőknek – derül ki egy a pénzügyminiszter oldalára feltöltött Facebook-videóból. A részletekből az is kiderül, hogy a PM ugyan olcsóbban teremti a munkahelyeket – már ha ilyen összegnél egyáltalán beszélhetünk erről –, de nem bíbelődnek az aprómunkával: a 70 milliárd forintos támogatásból fajlagosan 155 milliárd forintnyi fejlesztést jött létre, vagyis az adófizetők állták a támogatott beruházások 45 százalékát. De a PM-énél még durvább támogatási arányok is előfordulnak: Az 50 milliárdos Egészségipari Támogatási Program keretében december közepén a Masterplast Kft., a Molar Chemicals Kft. és a Vajda-Papír Kft. összesen 9,2 milliárd forintos dotációban részesült, és ezzel 11,4 milliárd forintnyi beruházás valósul meg. Vagyis a a három beruházásnak több mint 80 százalékát az adófizetők álltak, vagyis gyakorlatilag ingyenpénzt kapott a három kiválasztott cég. Nem csúcstechnológiáról van szó, hisz a három cég egészségügyi maszkok, védőruhák, higiéniai eszközök és fertőtlenítők gyártására kapta az adófizetői milliárdokat. Önmagában a kormányzati támogatási programokban nem lenne kivetnivaló, ám a magyar kormány bizonyos cégeket, multikat és a néhány a tűzhöz kezel álló magyar vállalkozást támogat rendkívül gálánsan – mondta Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója. Az egy munkahelyre jutó százmillió forintos támogatás húsz évnyi bérköltség – tette hozzá. Eközben a kormány meglehetősen szűkmarkú azon magyar cégek megsegítésében, amelyek a válság miatt átmeneti támogatásra szorultak volna. Munkahelyeként havi 170 ezer forintos bértámogatásra futotta a kormánytól, ami nagyon kevés. Hagyták elveszni a meglévő munkahelyeket, ám ezzel szemben egy új munkahelyre száz millió forintot adni rendkívül pazarló gazdaságpolitika – tette hozzá Molnár László. A beruházási támogatások ugyan átmenetileg megnövelik a a bruttó nemzeti terméket, a GDP-t a magas amortizációs és profitágon, ám mivel nem teremtenek sok új munkahelyet, így érdemi adóbevétele nem keletkezik az államnak. Ráadásul ezen beruházási támogatások ha új munkahelyet hoznak is létre, azok a legritkább esetben magas hozzáadott értéket teremtő állások, a többségükben három műszakosak, folyamatos munkarenddel. Vagyis a kormány azt támogatja, hogy a multik kizsákmányolják a magyar munkaerőt, ennek kézzelfogható jele az egyes magyarországi nagyvállalatoknál az elmúlt években megtartott sztrájkok. Ráadásul ezen multik többsége importból termel és nem hazai alapanyagból. Ennél már egy fokkal jobb, ha az élelmiszeripari cégek részesülnek támogatásban, mert akkor legalább az alapanyag hazai, s így a támogatásnak lenne tovagyűrűző hatása. Molnár a gazdaságvédelmi intézkedéseken belül egyetlen üdítő kivételt említett amelynek látja gazdaságpolitikai értelmét, ez a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedvezményes hitelprogramja. A Növekedési Hitelprogram (NHP) keretében rendkívül olcsó – maximum két százalékos – hitelekkel támogatják az arra érdemes életképes, ám tőkehiányos magyar cégeket. A kormány beruházásösztönzési programja helyett ezt a hitelprogramot kellene folytatni – tette hozzá a GKI vezérigazgatója. A kormány perverz beruházásösztönzési politikájának következménye, hogy a kkv-k által befizetett adókból támogatják a multik és a kiválasztott magyar cégek beruházásait, holott épp fordítva kellene: a multik által befizetett adókból kellene hazai cégeket támogatni. Nehéz megérteni, hogy a kormánynak mi a célja ezekkel a irreálisan magas állami támogatásokkal a politikai haszonszerzésen túl. Az látható, hogy a sajtótájékoztatókon, sok esetben a pénzespostás szerepében, a miniszter mellett rendre megjelenik a helyi fideszes képviselői is.

Az MNB felemelte az NHP keretösszegét

A jegybank Monetáris Tanácsa keddi ülésén áttekintette a Növekedési Kötvényprogram eddigi eredményeit és megállapította, hogy a program jól szolgálja az indulásakor megfogalmazott monetáris politikai célok elérését. A keret magas kihasználtságára és a továbbra is élénk érdeklődésre tekintettel a Monetáris Tanács a Növekedési Kötvényprogram összegét 750 milliárd forintról 1150 milliárd forintra emeli, miközben a program egyes feltételeit is módosította. A maximális futamidő 20 évről 30 évre emelkedik és az egy vállalatcsoporthoz kihelyezhető hitel 50 milliárdról 70 milliárd forintra nő.

Igazi visszapillantó tükör nagyhatalom Magyarország

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.01.12. 17:50
Képünk illusztráció
Fotó: PATRICK PLEUL / AFP
Így ha a forgalomban látni akarjuk a mögöttünk jövőt, jó eséllyel egy magyar terméken keresztül tesszük meg.
Magyarország a visszapillantó tükrök exportjában a világon a harmadik helyen áll, csak az Amerikai Egyesült Államok és Németország kivitele előzi meg a magyart, amiben jelentős szerepe van a magyar családi tulajdonban lévő, soproni Hirschler Glas Kft.-nek

– mondta a külgazdasági és külügyminiszter kedden Sopronban a cég fejlesztésének bejelentésekor az MTI szerint.      Szijjártó Péter ismertette, a visszapillantó tükröket gyártó, több mint 120 éves, soproni székhelyű cég 185 millió forintos fejlesztéssel növeli kapacitását és a termékek minőségét. A beruházást a kormány 92,5 millió forinttal támogatja; így a cég 67 munkavállalóját tudja megtartani.  Kiemelte, hogy a cég a síküveggyártás mellett kompletten gyárt visszapillantó tükröket, egyebek mellett az Volkswagennek, az Iveconak és a Volvonak is. Ez a beruházás mutatja, hogy a nagy nemzetközi vállatok és a magyar tulajdonban lévő családi vállalkozások kiválóan kiegészítik egymást, a magyar gazdaság egészséges, kiegyensúlyozott szerkezetben működik – olvasható az állami hírügynökség beszámolójában. 

A járvány miatt csökken az egyéni taxisok száma

M. I.
Publikálás dátuma
2021.01.12. 16:33

Fotó: Huszár Dávid / Népszava
A koronavírus-válság hatására csak tavaly áprilisban az egyéni személyszállító vállalkozók 4 százaléka adta vissza az iparengedélyt – hívja fel a figyelmet az Opten. Zömük hasonló ágazatokban helyezkedhetett el.
A koronavírus hatására csak tavaly áprilisban a taxis egyéni vállalkozók 4 százaléka adta vissza az ipart – közli az Opten. Számuk így jelenleg 7 ezerre tehető. Pedig a 2016 óta a határozott emelkedést mutató tevékenység még 2020 elején is bővüléssel kecsegtetett. A járvány ugyanakkor a taxisokat is hasonlóképp súlyosan érintette, mint az ügyfélkörük zömét biztosító turizmust és vendéglátást. Ezt még a távolságtartási szabályok is tetézték. Az összes hazai iparágban, illetve a tágabb értelemben vett szállítás-raktározás terén tavaly viszont éppenséggel bővült az egyéni vállalkozók száma. A céginformációs szolgáltató ebből arra következtet, hogy több taxis kisiparos most itt próbálhat szerencsét. A személyszállításban jelenleg az egyénieken kívül 730 társas vállalkozás működik mintegy 1400 bejelentett alkalmazottal. Körükben tavaly már megállt a csökkenés és az év vége felé alkalmazotti létszámuk is növekedésnek indult. A kormányzat adókedvezményekkel és az ételszállítási feltételek rendezésével igyekezett segíteni a ágazaton, de a büntetett előéletűek kizárása is hozott némi tisztulást – állapítja meg az Opten.