Előfizetés

Újabb 1358 koronavírusos fertőzöttet azonosítottak, meghalt 95 Covid-beteg

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.01.13. 09:40

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Kórházban 4870 koronavírusos beteget ápolnak, közülük 339-en vannak lélegeztetőgépen.
Újabb 1358 magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 345 710-re nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Meghalt 95, többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 10 948-ra emelkedett – írja a kormányzati tájékoztató központ. A gyógyultak száma jelenleg 215 453, az aktív fertőzötteké pedig 119 309. Az oldal térképe szerint eddig Budapesten (64 944) és Pest megyében (43 115) regisztrálták a legtöbb fertőzöttet. Ezt követi Győr-Moson-Sopron (19 666), Hajdú-Bihar (19 681) és Borsod-Abaúj-Zemplén megye (19 350). A fertőzésben legkevésbé érintett megye Tolna (7259).
Kórházban 4870 koronavírusos beteget ápolnak, közülük 339-en vannak lélegeztetőgépen.    Kedd estig összesen már 86 929 fő kapott oltást, többségében egészségügyi dolgozók, valamint idősotthonban lakók és dolgozók. Kedden újabb vakcinaszállítmányok érkeztek, amelyek összesen közel 51 ezer ember oltását teszik lehetővé, így folytatódik az egészségügyi dolgozók, valamint az idősotthonok lakóinak és dolgozóinak oltása. A védelmi intézkedések február 1-ig érvényben maradnak.

Borítaná az ügynökkérdést az ellenzék

Kósa András
Publikálás dátuma
2021.01.13. 08:00

Fotó: Népszava
Nyilvánosságra hozzák az állampárti titkosszolgálatok működését, működtetőit bemutató „ügynökaktákat” – ígérték többek között tavalyi utolsó közös nyilatkozatukban az ellenzéki pártok vezetői. Az iratnyilvánosság a rendszerváltás máig élő adóssága, kérdés, hány ma is aktív politikus kerülne miatta kellemetlen helyzetbe.
– Nem X.Y. spiont kell leleplezni, hanem teljes aktanyilvánosságra van szükség – mondta a Népszavának Schiffer András, aki korábban az LMP képviselőjeként számos alkalommal nyújtotta be törvényjavaslatot ebben a tárgyban, amit aztán a Fidesz-KDNP parlamenti többség automatikusan elutasított. Az ügyvéd szerint csak így lehetne biztosítani, hogy „teljes egészében átlátható legyen az a hálózat, amely a rendszerváltás előtt működött, és melynek számos tagja az akkor birtokolt politikai-hatalmi tőkét az állampárt bukása után gazdasági-, kulturális-, médiatőkévé konvertálta”. – Azt kellene láthatóvá tenni mindenki számára, hogy a rendszerváltást megelőzően kiépült kapcsolatrendszerek hogyan fogtak pozíciót a gazdaságban, a médiában, a kultúrában. Nagyon sokan elcsodálkoznának például azon, ha kiderülne, hogy a 90-es évek médiasztárjai közül ki mindenki volt „fogott ember” a múltja miatt, vagy, hogy az egykori export-import vállalatok (az úgynevezett „impexek”) vezetői közül hányan töltenek ma be fontos gazdasági, politikai pozíciókat – mondta Schiffer András. Csak emlékeztetőül: a Schiffer András által jegyzett tervezet az állambiztonsági tevékenységet folytató magyar állami szerveknél 1944. december 21. és 1990. május 2. között keletkezett iratok nyilvánossá tételéről szól. Eszerint minden iratot nyilvánosságra kellene hozni, azokat pedig, melyek minősített adatot tartalmaznak, három évente felül kellene vizsgálni. A minősítés csak akkor lenne fenntartható, ha valaki 2000. május 2. után is a nemzetbiztonsági szolgálatoknak dolgozott – vagyis a rendszerváltást követően még legalább tíz évet volt a szervezet tagja; illetve ha a nyilvánosságra hozatal sértené a magyar nemzetbiztonsági érdekeket, vagy a határon túli magyarok érdekeit. Az egykori hálózati személyek, megfigyeltek szexuális életére vonatkozó információkat azonban csak az érintettek halála után harminc évvel lehetne megismerhetővé tenni. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) honlapján elérhetővé kellene tenni az úgynevezett 6-os kartonok (beszervezési dossziék) digitalizált változatát, az egykori tartótisztek, szolgálati tisztek kinevezési parancsait. A törvényjavaslat lusztrációs eleme szerint a Nemzeti Emlékezet Bizottságának jelentést kellene készítenie arról, hogy a Nemzeti Kerekasztal Tárgyalások résztvevői, illetve az 1989 óta megválasztott parlamentek, kormányok tagjai, a polgármesterek, állami vezetők közül kik voltak érintettek. A beszervezett ügynökök, egykori állambiztonsági tisztek ilyen tisztségeket nem tölthetnének be, de nem lehetnének állami vezetők, a parlament által kinevezett vezetők, parlamenti képviselők, de még kormányzati tanácsadók sem. – Az „ügynökkérdés” és az iratnyilvánosság két egymással összefüggő dolog. Megoldásuk nem bonyolult és több lehetőség is van rá – mondta lapunknak Ungváry Krisztián. Az ügynökmúlt feltárásában az egyik legaktívabban résztvevő történész szerint mindenképp nyilvánossá kell tenni az állambiztonság segítőinek nevét és személyi azonosító adatait, ugyanúgy ahogyan ez Szlovákiában és Csehországban történt. Emellett meg kell szüntetni az ügynökkérdést jelenleg szabályzó, „teljesen abszurd 2003. évi III. törvény ügynökdefinícióját”. – Az, hogy ki ügynök, tudományos kérdés, és az erről való nyilatkozat is az, tehát a tudomány képviselőire kell bízni. Másrészt pedig elég abszurd, hogy ma Magyarországon azt nem lehet ügynöknek nevezni, akit az állambiztonság annak tartott. Ma ugyanis – a bírósági gyakorlat szerint – hiába van meg valakiről a beszervezést igazoló úgynevezett 6-os karton, vagy szerepel „hálózati személyként” az ÁBTL-ban fellelhető iratokban, akár úgy is, hogy pénzt kapott a jelentéseiért, nem lehet „ügynöknek” nevezni. Korábban több per is indult ilyen ügyekben. – Ügynök az, akit annak idején az állambiztonság annak tartott, ez ilyen egyszerű – fogalmazott Ungváry. Végül pedig „igen hasznos volna, ha az ÁBTL-ben őrzött iratokra ugyanazok a szabályok vonatkoznának, mint a többi levéltár irataira. A szenzitív adatok védelme ezekben eddig is megoldott volt, és a kérdést a levéltári törvény is megfelelően rendezi. Így az ÁBTL iratait is a levéltári törvény hatálya alá kellene sorolni”. Természetesen, ha valaki az ügynök minősítést saját magával kapcsolatban kétségbe vonja, perelhet az igazáért. De furcsa, hogy most azt büntetjük, aki egy ügynökként nyilvántartott személyről kimondja, hogy ügynök volt – mondta. A történész szerint a teljes hálózati nyilvántartást megismerhetővé kellene tenni, kivéve azt a néhány embert, akinek tevékenysége még ma is releváns, például azért, mert a kémelhárítás olyan terrorszervezetbe építette be informátorként, hogy nevének nyilvánosságra kerülése még ma is veszélyt jelentene az illetőre vagy a családjára nézve; vagy például azokat, akik 1989 előtt Romániával kapcsolatban végeztek hírszerző tevékenységet. – De ebben szakmai konszenzus van és tényleg néhány emberről beszélünk csak – mondta Ungváry Krisztián. A történész a visszaperlés lehetőségét is megteremtené azok számára, akik ügynökként nyilvántartott személyekkel szemben veszítettek pert az elmúlt években. Arra a kérdésünkre, hogy hány jelenleg is aktív ellenzéki vagy kormánypárti politikust érintene az iratnyilvánosság, Ungváry Krisztián csak annyit felelt, hogy „fogalmam sincs, nem is érdekel és nem is ezért kellene az egészet megcsinálni, hanem azért, mert sz...s lepedőben nem jó feküdni”.

Oda az ebéd és oda a kedvezmény?

Ungár Tamás írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2021.01.13. 07:30
Képünk illusztráció
Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
A koronavírusos fertőzésveszély miatt a kormány november 11-én bezárta a középiskolákat, s a diákok online módon vesznek részt a tanórákon. A helyzetből adódik, hogy azok a bejáró tanulók, akik eddig az iskolájukban ebédeltek, a bezárás óta nem biztos, hogy igénybe veszik ezt a szolgáltatást, hisz egy ebédért senki sem utazik naponta órákon át akár 20-30 vagy 70-80 kilométert.
Ez az állapot főképp a falusi fiatalokat sújtja, de a városi és a fővárosi diákok egy része is lemondhat az ebédről, hisz ha buszozniuk kellene az iskolába, akkor gyakran lemaradnának az online órákról. Azok a diákok, akik – szociális helyzetük miatt – kedvezményes étkeztetésre jogosultak, elesnek ez által a támogatástól. Keresztes Lóránt, az LMP parlamenti képviselője hétfőn emiatt levélben fordult Kásler Miklós miniszterhez, hogy megtudja: „milyen módon biztosítja a kormány a kedvezményes étkeztetést a digitális oktatásban résztvevő középiskolásoknak?”. Lapunk is kérdéssel fordult az Emberi Erőforrások Minisztériumához, arra voltunk kíváncsiak, hogy a tavaszi óvoda- és iskolabezárás miatt hány gyerek mondott le a kedvezményes ebédről? Megkérdeztük, hogy ennek okán tavasszal és az év utolsó két hónapjában mennyi pénz maradt az állami költségvetés kasszájában, s ezt a pénzt valamilyen formában megkaphatják-e az érintettek és családjuk? Az írásos kérdést hétfőn küldtük el a minisztériumnak, ha választ kapunk, visszatérünk az ügyre.