Előfizetés

Tony Blair visszatérését rebesgetik

R. Hahn Veronika (London)
Publikálás dátuma
2021.01.14. 09:30
Tony Blair
Fotó: Tayfun Salci / AFP / Anadolu Agency
A The Sunday Times szerint Charles de Gaulle példáját követné, aki 1958-ban tizenhárom évvel azután került elnöki pozícióba, hogy kivezette Franciaországot a második világháborúból. A szigetországban azonban elvben még közel négy évig nem rendeznek választást és amúgy is nehéz elképzelni, milyen szerepet kaphatna az egykori „Bambi”.
A Covid-19 „jót tesz” Tony Blairnek, a szigetországot három megnyert választással 1997 és 2007 között vezetett kormányfőnek. A konzervatív kabinet gyakran kaotikusnak tűnő válságkezelésére reagálva a 67 éves politikus és csapata rendszeres stratégiai tanácsokat ad az egészségügyi adminisztrációnak, személyesen Matt Hancock egészségügyi miniszternek. Blair nevéhez fűződik a hírek szerint a koronavírus elleni küzdelem egyik bástyájának tekintett tömeges tesztelési program kidolgozása, sőt ő használta először a kormány által később kisajátított „moonshot”, holdrakéta kifejezést. Ahogy ezt a legutóbbi The Sunday Times is méltatta, a volt kormányfő, majd 2015-ig a közel-keleti békefolyamatot alakító diplomata „úttörő” szerepet játszott az arcmaszk viselésének kötelező tételében és a különböző szigorúságú karanténok bevezetésében. Egy még a múlt év vége előtt a BBC 4 véleményformáló reggeli műsorának, a Today-nek adott interjújában Tony Blair vonakodott elkötelezni magát, vajon kész- e egy újabb vezető pozíció betöltésére. Az exkormányfő elismerte, „frusztrált”, amiért a kormány „nem hatol a problémák mélyére, így minden egyes héttel nagyobb és nagyobb károk keletkeznek a gazdaságban és az egészségügyben”. Hétpontos programjának a kormány által elfogadott, de széles körben nagyon vitatott eleme, hogy a gyógyszergyárak, de különösen a Pfizer/BioNTech által tervezett és december 8-tól alkalmazott eredetileg három hét helyett ez év eleje óta tizenkét hét telik el a védőoltás első és második dózisának beadása között. Tony Blair abból indult ki, hogy a Covid-19 megbetegedések drámai megugrása közepette többet ér, ha sok ember élvez bizonyos immunitást, mint ha kevesen jutnak nagyobb védettséghez. Blair óvatos visszatérése a politikai életbe több tényezővel is magyarázható. Gondolhat imázsára és a szellemi hagyatékára, szeretné elkerülni, hogy egyetlen ország, Irak jusson az emberek eszébe, amikor neve elhangzik. A tömegpusztító fegyverekre hivatkozó, hamis bizonyítékok alapján elindított 2003-as iraki háború szégyene örökre összefonódhat a volt Labour vezető nevével. Blair ereje teljében adta át a stafétabotot Gordon Brownnak, és azóta azt kellett látnia, hogy mind az egyetlen választást sem nyert Brown, mind az őt követő konzervatív kormányfők, Cameron, May, majd Johnson képességei eltörpültek az ő formátuma mellett. Egy név nélkül nyilatkozó barátja szerint Blair „egy évtizedet töltött pénzkereséssel, és most már olyan jól el van eresztve, hogy következő lépése tekintélyének helyreállítása lesz”. Sokan gondolják viszont, hogy éppen az elmúlt években végzett munkájával, kétes politikusoknak, mint Nurszultan Nazarbajev volt kazah elnöknek és multinacionális vállalatoknak nyújtott tanácsaival helyrehozhatatlanul tönkretette egy „comeback” esélyét. A The Sunday Times szerint Blair Charles de Gaulle példáját követné, aki 1958-ban tizenhárom évvel azután került elnöki pozícióba, hogy kivezette Franciaországot a második világháborúból. A szigetországban azonban elvben még közel négy évig nem rendeznek választást és amúgy is nehéz elképzelni, milyen szerepet kaphatna az egykori „Bambi”.

Emberek a senkiföldjén: katasztrofális helyzet alakult ki a lipai menekülttáborban

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2021.01.14. 08:30

Fotó: AFP
Az áldatlan állapotokért senki sem vállalja a felelősséget, mindenki másra mutogat.
Az utóbbi napokban tartósan nulla fok alá csökkent a hőmérséklet Boszniában. Több száz menekültet fenyeget fagyhalál a lipai tábornál. A boszniai hadsereg közben újabb sátrakat épített számukra, így újabb kétszáz embernek sikerült biztonságosabb körülmények közé kerülnie. Lipa Bosznia-Hervegovina nyugati részén, Bosanski Petrovac és Bihac között félúton található, az Una nevű nemzeti parktól északra, nem messze a horvát határtól. A boszniai háború óta amolyan senkiföldjévé vált, mindenki elköltözött innen, aki tudott. Ezért is telepítették ide, a 750 méter magasságban lévő területre a menekülttábort, amely a bevándorlók által használt balkáni útvonal egyik állomása. A tábort még egy éve sem létesítették, 2020 áprilisában nyitotta meg kapuit, ezer fő számára, miután a birai tábort, ami egykor egy hűtőszekrénygyár telephelye volt, elkezdték leépíteni. Lipát már akkor is szükségmegoldásnak tartották, a Bihac városához közel eső birai tábornál biztonságosabb helyre volt szükség a koronavírus-járvány kitörése miatt. Miután a birai létesítményt 2020. szeptember 7-én végleg bezárták, s az ottlévőket a tábor elhagyására kényszerítették, az ENSZ égisze alatt működő Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM – International Organization for Migration) figyelmeztetett arra: humanitárius katasztrófa fenyeget a közelgő tél miatt. Ehhez képest december 21-ig kellett várni arra, hogy a boszniai kormány elhatározza: Lipában állandó felvevőközpontot hozzanak létre, s konténervárost építsenek 1500 fő számára. Az építési munkálatok befejezéséig pedig a menekülteket visszaküldik a birai táborba – rendelkeztek. Csakhogy Una-Sana kanton tiltakozott Szarajevó döntése ellen, bejelentette, nem hajlandó ismét megnyitni a létesítményt, mert így a menekültek túl közel kerülnének Bihac városközpontjához. Ezzel kapcsolatban tudni kell, hogy az 1995-ös daytoni egyezmény után Bosznia-Hercegovinában decentralizált államot hoztak létre, s nem csak a kiterjedt jogkörökkel rendelkező két föderáció, a bosnyák-horvát és a szerb megalakulása miatt. Az egyes kantonok is jelentős hatalommal rendelkeznek, saját parlamenttel rendelkeznek. Az országban összesen öt elnök és 150 miniszter szolgál. Ennek azonban megvan a maga súlyos ára. A központi költségvetés 41 százalékát fordítják az állami intézmények fenntartására. Igen nagy luxus ekkora bürokrácia finanszírozása egy olyan országban, ahol az egy főre jutó GDP 5000 eurónak felel meg. A lipai tábor története és az itteni menekültek pokoljárása tanulságos történet. A Nemzetközi Migrációs szervezet 2020. december 23-án jelentette be: el kell szállítani az embereket a lipai táborból, mert az alkalmatlan arra, hogy télen is menedéket nyújtson az embereknek. Ugyanezen a napon ismeretlenek felgyújtották az itteni sátrakat és konténereket, bizonyos szempontból tehát megismétlődött az, ami néhány ezer kilométerrel odébb, a Leszbosz szigetén található Moria befogadótáborban történt még tavaly szeptemberben. A tűzvész során megsemmisült vagy megrongálódott a tábor egy részének infrastruktúrája. Az étkezősátor épen maradt, így aki tudott, itt töltötte el az éjszakát, hogy valahogy elviseljék a hideget, többhelyütt apróbb tüzeket gyújtottak. Elképzelhető, ez mennyire volt biztonságos megoldás. December 29-én Selmo Cikotic boszniai belbiztonsági miniszter elrendelte hétszáz menekült áthelyezését a lipai táborból a bradinai kaszárnyába, de ebből sem lett semmi, mert a helyiek tiltakozó akciókat tartottak a bevándorlók ellen. A már útra kelt menekültek ezért buszokban éjszakáztak. Az IOM sem állt a helyzet magaslatán. A lipai tábort „üzemeltető” menekültügyi szervezet vezetője ugyanis elrendelte a tűzvészt követően is épen marad sátrak lebontását. Csakhogy az újak még nem készültek el, így sokan voltak kénytelenek a szabad ég alatt éjszakázni. December 31-én a boszniai kormány rendkívüli ülésén úgy döntött, Bihac, illetve Una-Sana kanton vezetését kötelezni kell a korábbi birai tábor újbóli ideiglenes megnyitására. Ez azonban mind a mai napig nem valósult meg, több helybéli ráadásul blokád alá vonta a tábor felé vezető utat. Ezután a szarajevói belbiztonsági miniszter a hadügyi tárca vezetőjével katonai sátrak építését határozta el. A helyi hatóságok teljes alkalmatlansága miatt január 1-jén a menekültek tiltakozó akciót tartottak az áldatlan állapotok miatt. Még aznap 150 katona elkezdte felépíteni a sátrakat. Ez azonban még messze nem jelent ideális megoldást. A helyszínen nincs folyóvíz, sem villany, csak a legrászorultabbak számára gondoskodnak fűtésről és rendszeresnek mondható élelmiszerellátásról. Sokan az Európai Unió felelősségét firtatják, de a helyi hatóságok nem éppen együttműködő fellépése miatt Brüsszelnek is meg van kötve a keze. Az EU több vezetője szintén a birai tábor megnyitását követelte, látható, milyen sikerrel. Közben nyugati diplomatáknak annyit sikerült elérniük, hogy a táborban mégiscsak gondoskodnak az áramszolgáltatásról és bevezetik a folyóvizet. Már ez is jelentős előrelépés, bár kérdés, miért kellett erre ennyi időt várni. A menekültek száma ráadásul nőttön nő. Míg tavaly december elején még 1272-en tartózkodtak a lipai táborban, a múlt hónap közepéig számuk már elérte az 1400-at. Jelenleg 2500-an lehetnek, s becslések szerint 900 menekültnek nem jutott még takaró sem. Sokan közülük éhségsztrájkba kezdtek. A boszniai regionális vezetők az IOM-et kárhoztatják a kialakult helyzetért, a menekültügyi szervezet viszont azt állítja, már hónapok óta arra kérte a hatóságokat, gondoskodjanak az emberhez méltó körülményekről. Milorad Dodik, a boszniai államelnökség szerb tagja mindenesetre „szolidárisan” kijelentette, az EU ne is álmodjon arról, hogy a Boszniai Szerb Köztársaság területén menekülttábor jöjjön létre. 

Már világszerte 92 milliónál is többen fertőződtek meg koronavírusban

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.01.14. 08:11
Képünk illusztráció.
Fotó: AFP
Mindeközben egyre több a gyógyult is.
A világban 92 317 137-re emelkedett a koronavírus-fertőzöttek, 1 977 912-re a halálos áldozatok és 50 958 070-re a gyógyultak száma a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem csütörtök reggeli adatai szerint.

- írja az MTI. Az állami hírügynökség szerint egy nappal korábban 91 605 941 fertőzöttet tartottak nyilván, 1 962 345 volt a halálos áldozatok és 50 630 212 a gyógyultak száma. A fertőzés 191 országban és régióban van jelen. Szakértők arra figyelmeztetnek, a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma és a nyilvántartás kritériumai is különböznek. 
  • A járvány az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol már 23 071 895-en fertőződtek meg, és 384 653-an haltak meg a kórban.
  • Indiában 10 495 147 fertőzöttet, 151 529 halálos áldozatot és 10 146 763 gyógyultat jegyeztek fel.
  • Brazíliában 8 256 536 fertőzöttről, 205 964 halálos áldozatról és 7 347 080 gyógyultról tudni.
  • Oroszországban 3 434 934-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 62 463-ra, a gyógyultaké pedig 2 824 240-re emelkedett.
  • Az Egyesült Királyságban 3 220 953 a fertőzöttek száma, és 84 910-en haltak meg a betegségben.
  • Franciaországban 2 888 292 fertőzöttet, 69 168 halálos áldozatot és 211 598 gyógyultat regisztráltak.
  • Törökországban 2 355 839 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma 23 325, a gyógyultaké 2 227 927.
  • Olaszországban 2 319 036 fertőzöttet tartanak nyilván, a halálos áldozatok száma 80 326-ra nőtt, és 1 673 936-an gyógyultak fel a Covid-19-ből.
  • Spanyolországban 2 176 089 fertőzöttet és 52 878 halálos áldozatot regisztráltak.
  • Németországban 1 981 013 a fertőzöttek száma, 43 618 a halottaké, 1 621 853-an meggyógyultak.
  • Kolumbiában 1 831 980 fertőzöttet és 47 124 halálos áldozatot tartanak nyilván.
  • Argentínában 1 757 429 a fertőzöttek és 44 983 a halottak száma.
  • Mexikóban 1 571 901 az igazolt vírusbetegek és 136 917 a halálos áldozatok száma.
  • Lengyelországban 1 404 905 fertőzöttet regisztráltak, 32 074-en meghaltak és 1 147 123-an felépültek a kórból.
  • Iránban 1 305 339 fertőzöttet, 56 457 halálesetet és 1 094 388 gyógyultat tartanak számon.
  • A Dél-afrikai Köztársaságban 1 278 303 fertőzöttet vettek nyilvántartásba, 35 140-en meghaltak, 1 030 930-an pedig felgyógyultak.
  • Ukrajnában 1 166 958 fertőzöttet, 21 121 halálesetet és 856 719 gyógyultat tartanak nyilván.
  • Kínában (Hongkong és Makaó nélkül) 97 275 fertőzéses esetet tartottak nyilván, valamint 4796 halálos áldozatot és 90 953 gyógyultat.