Előfizetés

Havazás, ónos eső és viharos szél miatt adtak ki figyelmeztetést

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.01.13. 17:15

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A legmagasabb nappali hőmérséklet -1 és +5 fok között várható csütörtökön.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint szerda estig a felhőátvonulásokból csak néhol valószínű hózápor. Éjjel észak felől csaknem mindenhol beborul az ég, több helyen várható havazás, hózápor, délen, délnyugaton elvétve havas eső, ónos eső sem kizárt. Csütörtökön egyre többfelé vékonyodik, szakadozik a felhőtakaró, de főként az északkeleti megyék fölé még érkezhet vastagabb felhőzet is. Napközben egyre kevesebb helyen, főként a keleti megyékben várható havazás, hózápor. Az ország nagy részén erős, a Dunántúlon sok helyütt viharos lesz az északnyugati szél, csupán az északkeleti tájakon maradhat mérsékelt a légmozgás. Az erős szél miatt a fővárosra és Pest, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Somogy, Vas, Veszprém és Zala megyére is elsőfokú figyelmeztetést adtak ki.
Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében havazás, Somogy és Zala megyében ónos eső miatt figyelmeztetnek.
A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában -1, -7 fok között alakul, az átmenetileg kevésbé felhős tájakon ennél hidegebb is lehet. A legmagasabb nappali hőmérséklet csütörtökön -1 és +5 fok között várható.

Nincs felső határa a mozgásnak, ha a szív egészségének javításáról van szó

MTI
Publikálás dátuma
2021.01.13. 16:03

Fotó: CAIA IMAGE/SCIENCE PHOTO LIBRARY / AFP
Egy tanulmány eredményei alátámasztják a WHO ajánlását, amely szerint az embereknek legkevesebb 150-300 percnyi, a mérsékelttől az erőteljesig terjedő aerob edzést kellene végezniük hetente.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a szív- és érrendszeri betegségek alkotják a vezető halálokot világszerte, évente csaknem 18 millió ember halálát okozva. A PLOS Medicine című folyóiratban publikált, friss tanulmány öt év alatt, több mint 90 ezer ember bevonásával készült, akiknek fizikai aktivitását a csuklójukon viselt mérőeszköz rögzítette. Az eredmények szerint az erőteljes testmozgást végzők felső 25 százalékánál volt a legalacsonyabb a szívbetegségek kockázata, esetükben átlagosan 54-63 százalékos volt a kockázatcsökkenés. A mérsékelttől az erőteljesig terjedő testmozgást végzők legfelső 25 százalékánál átlagosan 48-57 százalékos volt a kockázatcsökkenés. „Ez megdönti azt a nézetet, hogy van egy bizonyos pont, amelyen túl nem kellene edzeni” – mondta Rema Ramakrishnan, az Oxfordi Egyetem kutatója, aki a tanulmány egyik vezető szerzője volt. Hozzátette: „a fizikai aktivitásnak nincs felső határa, ha a szív egészségének javításáról van szó”. Aiden Doherty, az Oxfordi Egyetem professzora szerint a tanulmány eredményei alátámasztják a WHO ajánlását, amely szerint az embereknek legkevesebb 150-300 percnyi, a mérsékelttől az erőteljesig terjedő aerob edzést kellene végezniük hetente. A kutatók szerint az eredmények a férfiak és a nők esetében is hasonlóak, noha az erőteljes testmozgás jótékony hatásai a nőknél különösen látványosak voltak. Bár a több testmozgást végző emberek nagyobb valószínűséggel nem dohányoztak, egészséges tartományban volt a testsúlyuk és mérsékelt mennyiségű alkoholt fogyasztottak, ezen tényezők figyelembe vételét követően is megmaradt a jelentős összefüggés a fokozott testmozgás és a szívbetegségek alacsonyabb kockázata között. 

Járvány idején is

Bár, mint megírtuk, a koronavírus-járvány idején bezártak a fitnesztermek, nincsenek csoportos edzések, elmaradnak a közösségi futások, mozogni a szabadban és otthon is lehet. Az interneten sok és különböző típusú videót vagy online lehetőséget lehet találni. Bár a lakásunk nem feltétlenül konditerem, kis kreativitással sporteszközként használhatjuk nemcsak az ásványvizes palackokat, hanem a falakat, a székeket, a lépcsőket is. Nyáron az Egészségügyi Világszervezet magyarországi Facebook-oldala is otthoni mozgásra buzdított, mert, mint írták, mozogni, sportolni, izmokat növelni, egyensúlyt fejleszteni úgy is lehet. Online tréningek mellett táncolást, ugrálókötelezést is ajánlottak. A testmozgás áldásos hatásainak érvényesüléséhez és a sérülések elkerülése érdekében fontos, hogy a mozgást fokozatosan kezdjük és rendszeresen végezzük.

Covid-kalkulátort fejlesztettek bécsi kutatók

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.01.13. 13:38

Fotó: HELMUT FOHRINGER / AFP
Segítségével nagy biztonsággal azonosítani lehet azokat a koronavírusos betegeket, akiknek nem romlik tovább az állapota.
Olyan matematikai modellt dolgoztak ki a bécsi orvosi egyetem, a MedUni Wien kutatói a Klinik Favoritennel, az Innsbrucki Orvosi Egyetemmel, a linzi Johannes Kepler Egyetemmel és a stockholmi Karolinska Intézettel közösen, amelynek segítségével nagy biztonsággal azonosítani lehet azokat a koronavírussal fertőzött betegeket, akiknek már nem fog rosszabbodni az állapota. Így sokkal korábban haza lehet engedni őket a kórházból, mint eddig – írta közleményében Bécs külképviseleti irodája.    A szabadon hozzáférhető ACCP-Tool jelentősége, hogy olyan paraméterek kellenek hozzá, amelyek egy beteg kórházi tartózkodása során amúgy is rendelkezésre állnak. Ilyen a gyulladásos betegségeket mutató c-reaktív protein (CRP), a veseműködést jelző kreatinin és a trombocitaszám. A kalkulátorban ezeknek az értékét kell megadni a kórházi tartózkodás első négy napján, valamint a beteg életkorát és a felvételkor mért testhőmérsékletét – függetlenül attól, hogy a tünetek mióta állnak fenn. A kalkulátor alapját jelentő matematikai modell ezekből vezeti le a betegség várható lefolyását és nagy biztonsággal azonosítja azokat a betegeket, akiknél enyhe lesz a fertőzés lefolyása és nem várható az állapotuk hirtelen rosszabbodása a kórházi tartózkodás 7-10. napja között. Így őket sokkal hamarabb haza lehet engedni, nem kell megvárni ezt a kritikusnak számító időszakot. Az így felszabaduló erőforrásokat pedig újabb betegek ellátására lehet fordítani. Az ACCP-Tool kifejlesztéséhez három Covid-központ 441 betegének az adatait használták fel, majd a kész kalkulátort három további független intézmény 553 betegének adataival hitelesítették. A Covid-kalkulátor kifejlesztése a MedUniWien ACOVACT-tanulmányának a része, amely az Osztrák Oktatási, Tudományos és Kutatási Minisztérium, a Bécsi Polgármester Orvosi-Tudományos Alapja és az Osztrák Tudományos Alap anyagi támogatásával valamint az Innsbrucki Orvosi Egyetem 2-es számú Belgyógyászati Klinikája részvételével valósult meg. A MedUni Wien kutatócsoportját Alice Assinger, a MedUni Wien Fiziológiai és Farmakológiai Központjának Érbiológiai és Trombóziskutatási Intézetének munkatársa vezette. A kalkulátor alapját jelentő matematikai modellt Stefan Heber a MedUni Wien Fiziológiai Intézetének munkatársa dolgozta ki.