Előfizetés

“Orbán Viktor sem tudott volna jobb megállapodásokat kötni”

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2021.01.18. 06:00

Fotó: Illyés Tibor / MTI
Európának nincs szüksége a kínai vakcinára – mondta Peter Liese német EP-képviselő, az Európai Néppárt EP képviselőcsoportjának egészségügyi kérdésekben illetékes szóvivője.
Ön orvosként is dolgozott a járvány alatt. Milyen tapasztalatokat szerzett?
Először márciusban és áprilisban vetettem bele magam a munkába, ami némi felkészüléssel kezdődött, hiszen jónéhány éve nem praktizálok. Jelenleg is besegítek egy koronavírus-tesztközpontban és részt veszek az oltási kampányban is. A legfontosabb tapasztalatokat a járvány elején szereztem, amikor maszk nélkül vizsgáltam lázas, köhögő embereket. Ez volt az az időszak, amikor Olaszországban legalább ezer nővér és orvos halt meg, mert nem viseltek maszkot. Súlyos hiba volt, hogy akkor egyes tagállamok betiltották bizonyos egészségügyi eszközök exportját. Tanultunk a példából, ma már tudjuk, hogy a járványt csak együtt győzhetjük le.

Ha már az összefogásnál tartunk: sokan támadják az Európai Uniót és különösen az Európai Bizottságot amiatt, hogy lassan halad az oltás. Néhány politikus egyenesen botrányos lassúságról beszél. Orbán Viktor magyar kormányfő pedig azt mondta, az Egyesült Királyság azért tart előrébb, mert már nem tagja az EU-nak. Igazuk van?
Először is, az összefogásnál minden csak rosszabb lenne. Újabb káosz keletkezne, ha a határellenőrzés nélküli Európai Unióban minden ország a saját stratégiáját követné. Különösen a kisebb tagállamok járnának rosszul, hiszen nem lenne erős érdekérvényesítő erejük a tárgyalásokon. Magyarország, Szlovákia vagy Észtország egymagában nem tudná elérni azt, amit együtt elértünk. A jelenlegi tudásunk birtokában tavaly nyilván több Pfizer/BioNTech vakcinát rendeltünk volna. De személyes meggyőződésem, hogy Orbán Viktor sem tudott volna jobb megállapodást kötni, mint az Európai Bizottság, sőt, inkább rosszabbat. Nem csak az oltási kampány ütemét kell figyelembe venni, hanem a hosszú távú folyamatokat is. Ha meg akarjuk győzni az embereket, hogy oltassák be magukat, akkor gondoskodnunk kell a minden szempontból megfelelő eljárásról. És ez jobb az EU-ban, mint az Egyesült Királyságban. Először is: a gyártókkal sokkal előnyösebb felelősségvállalási feltételeket harcoltunk ki, mint a szigetország. A Pfizer a tárgyalások kezdetén ellenállt, de jól tettük, hogy nem engedtünk. Emellett az unióban jóval sokrétűbb az engedélyezési folyamat. Beszéltem a BioNTech-el, elismerték, hogy az EU-nak jóval több adatot kellett szolgáltatniuk az oltóanyag hatásosságáról és mellékhatásairól, mint a briteknek. Szóval, véleményem szerint Orbán Viktor ebben az esetben súlyosan téved, és sajnos, nem ez az egyetlen ügy.

Azt akarja mondani, hogy elkerülhetetlen az oltási kampány lassúsága?
A folyamat az Egyesült Királyságban is lassú, ráadásul egy kockázatos vállalkozásba fogtak: csak az első vakcinát adják be, és jóval tovább várnak a második oltással, mint ahogy a gyártó ajánlja. Lehet, hogy ez működni fog, csakhogy ellentétes az előírásokkal és azzal a veszéllyel járhat, hogy csökkenti az vírussal szembeni ellenálló képességet. Nálunk Németországban a szakemberek határozottan azt javasolják, hogy ragaszkodjunk a szabályokhoz, tároljuk a második dózist és az ajánlásnak megfelelően három hét elteltével adjuk be.

Lesz-e elég vakcina Európában, és vajon időben meg is érkezik?
Igen, elegendő oltóanyag lesz. Én is szeretném, ha gyorsabban megérkezne, de tisztában kell lennünk a globális korlátokkal. Mielőtt mindenki elkezdené bírálni az Európai Bizottságot, javaslom, hogy kezdjen el azon gondolkodni, mit tehetne a helyzet javításáért. Németországban például egy óriási gyárat építünk a Pfizer/BioNTech gyártó kapacitásainak növelésére. Biztos vagyok benne, hogy a helyzet hétről-hétre javulni fog. A héten elkezdődnek az oltások a Moderna vakcinájával. Ha minden jól megy, január végén a piacon lesz az AstraZeneca. A Johnson&Johnson várhatóan a jövő hónapban benyújtja az engedélyezési kérelmet az Európai Gyógyszerügynökséghez, és a készítménye remélhetőleg már az első negyedévben megvásárolható lesz. A CureVac oltóanyagát pedig a második negyedévben hozhatják forgalomba. Az EU által tető alá hozott szerződések kétszer annyi vakcinát biztosítanak a közösség számára, mint amennyire szükség lehet minden európai beoltásához. Erre nem lehet azt mondani, hogy nem elég. Összehasonlításképpen: a Moderna már itt van Európában, de csak tavasszal fog szállítani az Egyesült Királyságba. A CureVacból pedig egyáltalán nem is rendeltek a Csatornán túl.

Tegyük tisztába a német vakcinarendelés körüli helyzetet! Németország állítólag saját felhasználásra 30 millió adag Pfizer/BioNTech oltóanyagot vett, ami szabályellenes.
Kezdjük az elején! Tavaly nyáron több tagállam azt kérte, hogy ne vásároljunk vakcinát a Pfizer/BioNTech-től, mert túl drága, nehezen szállítható a megkövetelt mínusz 70 Celsius fokon, és nincs bizonyíték rá, hogy az mRNA technológia, amin alapul, megbízható. Ezek teljesen jogszerű fenntartások voltak akkor, különösen a kelet-európai tagállamok részéről. Ugyanakkor az is érthető volt, hogy Németország szerette volna, ha ez a német gyártású vakcina is a portfolió része, mert már akkor az első három befutó között emlegették. Az Európai Bizottság ezért megkérte Németországot, hogy kössön előszerződést 100 millió adag Pfizer/BioNTech oltóanyagra, amit Berlin meg is tett. Aztán eljött a november, amikor kiderült, hogy valószínűleg ez a készítmény fogja megkapni az első európai engedélyt. Így már mindenki akart belőle, még a kelet-európai országok is. Az Európai Bizottság pedig azt mondta: minden tagállam a lakossága méretének megfelelően részesüljön a vakcinából, amivel Németország is egyetértett. Az ügy ezzel lezárult. A nemrégiben megrendelt 300 millióval együtt a tagállamok most már 600 millió adag Pfizer/BioNTech készítményt kötöttek le, ami a többivel kiegészülve több mint elég lesz. Így erre a külön német megrendelésre egyáltalán nem lesz szükség.

A Pfizer/BioNTech és a Moderna vakcinái a legdrágábbak. Az is Brüsszel bűne, hogy nem sikerült kedvezőbb árakat kiharcolnia?
Biztos vagyok benne, hogy az európai árak a legkedvezőbbek a világon, mert az EU kemény tárgyalópartner volt. Minden okom megvan feltételezni, hogy az európai országoknak jóval kevesebbet kell fizetniük, mint bárkinek, beleértve az Egyesült Királyságot és az Egyesült Államokat.

Mit tudunk az orosz és a kínai vakcinákról? Mennyire hatásosak és megbízhatóak?
A kínai vakcina kevésbé biztonságos, mint azok, amelyeket Európában engedélyeztek. A Pfizer/BioNTech és a Moderna oltóanyag 94-95 százalékban megbízható, az AstraZeneca pedig azt ígéri, hogy speciális eljárással 90 százalékos védettséget biztosít. Ehhez képest a kínai Sinovacé 50 százalék körüli, ami jobb a semminél, de az európai polgárok számára elérhető készítmények sokkal jobbak. (Az állami Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-Egészségügyi Intézet szakértői a Sinopharm kínai gyógyszergyártó vakcináit vizsgálják, de jelzésértékű, hogy ez a gyártó sem kérte eddig az Európai Gyógyszerügynökség engedélyét – a szerk.)

Nincs is szükségünk a kínai oltóanyagra?
Nincs.

És mi a helyzet az orosz vakcinával?
A SzputnyikV mögött komoly technológia áll, hasonló az AstraZeneca és a Johnson&Johnson készítményéhez. Putyin elnök azonban súlyos hibát vétett, amikor augusztusban bejelentette az engedélyezésének hírét. A jóváhagyás egy 100 főn elvégzett klinikai vizsgálatokon alapult, míg például a a Pfizer/BioNTech-é 44 ezer fős mintán. Ez nem nevezhető komoly tudományos eljárásnak. De ha a SzputnyikV-vel végigcsinálják a szükséges eljárást, és ugyanolyan eredményeket produkál, mint az AstaZeneca szere, akkor komoly oltóanyag lehet belőle. Az orosz tudósok kiemelkedőek, az orosz politikusok azonban zűrzavart keltettek.

Sok uniós tagállam világos és részletes oltási tervvel rendelkezik, másutt ez hiányzik. Mennyire fontos ön szerint a pontos, mindenki számára elérhető stratégia és a megbízható kommunikáció?
Rendkívül fontos a jó tervezés és az oltási sorrend felállítása, mert tavasz előtt biztosan nem lesz elég vakcina mindenki számára. Egyetértek az Európai Bizottság ajánlásával, miszerint az idősek beoltásával kezdeni. A legtöbb áldozatot közülük szedi a Covid19, és többnyire ők azok, akik kórházi ápolásra szorulnak. Az embereknek világos iránymutatásokat kell adni, és közérthetően kell tájékoztatni, hogy megbizonyosodjanak róla: az oltások tisztességes és átlátható módon zajlanak. Rengeteg összeesküvés-elmélettel találkozni, túl sok félrevezető információ lát napvilágot. Mindenkit arra kérek, hogy a minőségi sajtóból és a hivatalos honlapokból informálódjon.

Rogán-Gaál Cecíliához köthető rendezvény kapta ősszel a legtöbbet az állami lottócégtől

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.01.17. 19:17
A Szerencsejáték Zrt. székháza
Fotó: Népszava
A K-Monitor a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. szerződéseiből szemezgetett.
A hazánkat sújtó járvány ellenére sem változtatott közhasznú támogatási politikáján a CÖF-öt, azaz a kormánypárti Civil Összefogás Fórum nevű szervezetet is százmilliókkal támogató állami lottócég – írja Facebook-oldalán a K-Monitor. A korrupcióellenes nonprofit szervezet a Szerencsejáték Zrt. támogatásosztó leánycége, a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. nemrég közzétett őszi szerződései alapján összegezték:
„továbbra is a kormány, és kiemelten az őket felügyelő miniszter, Rogán Antal szívének kedves célokat támogatnak”.

Szeptemberben 140 millió forintot kapott a Rogán exfeleségéhez, Rogán-Gaál Cecíliához köthető Fitbalance rendezvény, illetve az azt szervező Digital Minds Kft. Októberben 20 millióval tolták meg a NER erős asszonyait (többek között Novák Katalin családokért felelős tárcanélküli minisztert, Bártfai-Mager Andrea a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert, Schmidt Máriát, a Terror Háza Múzeum főigazgatóját és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivőt) tömörítő Nők Magyarországért Klubot – írták.  A K-Monitor kigyűjtése szerint novemberben is folytatódott az osztás:
a „nemzeti imareggelit” is szervező D.C. Magyarországi Alapítvány 20 milliós, a Demokrácia és Politikai Kultúra Közhasznú Alapítvány pedig 15 milliós támogatáshoz jutott.

– Még kapott 40 millió forintot szponzorációként a mosonmagyaróvári kézilabdacsapat, azonban ebben az időszakban a járvány hatásait csillapító tevékenységet nem támogatott a nemzeti lottócég – fűzte hozzá a K-Monitor.

„A kormány mindannyiunkat megrövidít” – Tiltakozik az egyetemek alapítványba szervezése ellen a PDSZ

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.01.17. 14:36
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Úgy vélik, a szakképzésben dolgozók kálváriája, majd az SZFE szétverése annak az előképe volt, ami a magyar egyetemekre vár most.
„Az egyetemek alapítványba történő átszervezése az ott dolgozóknak jelentős munkajogi hátránnyal, a törvény szerint járó juttatásaik megvonásával jár! Mindeközben a kormány mindannyiunkat megrövidít azzal, hogy állami támogatások elvesztik közpénzjellegüket” – olvasható a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) Országos Választmányának állásfoglalásában. „Az egyetemek magánosításával nemcsak közpénzek vándorolhatnak magánzsebekbe, szűnhet meg az egyetemek már eddig is jelentősen csorbult önállósága, de a közalkalmazotti jogviszony elvesztésével az egyetemen foglalkoztatottak a munkavállalóellenes munka törvénykönyve hatálya alá kerülnek” – közölték. Mint írták, ezzel együtt többek közt
  • elvesztik jogukat a jubileumi jutalomra,
  • a felmentési korlátozások többé nem érvényesek rájuk, azaz a munkáltató számára nemkívánatos munkatársaktól könnyen és olcsón meg lehet válni, mivel mind a felmondási idő, mind a végkielégítés kevesebb, mint a közalkalmazotti jogviszonyban,
  • megszűnik az állásfelajánlási kötelezettség,
  • nem kell pályázni, a munkáltató a „csókosokat” kénye-kedve szerint alkalmazhatja, adhat nekik vezető megbízást,
  • a legnagyobb vesztesek a 40 év jogosultsági idővel rendelkező nők lesznek. Az átalakítást követően ugyanis már nem kérelmezhetik a felmentéssel történő jogviszony-megszüntetést. Ezzel nem kevesebb, mint kilenc havi illetménynek megfelelő pénztől fosztják meg őket egy tollvonással.
  • a kevesebb szabadság ezekhez képest már szinte eltörpül.
Hozzátették, hogy a szakképzésben dolgozók kálváriája, majd az SZFE szétverése annak az előképe volt, ami a magyar egyetemekre vár most. Szemben a híresztelésekkel a „Corvinus-modellnek” csúfolt kiszervezés nem hozta meg ott sem a nyugati alapítványi egyetemek szabadságát és függetlenségét – írták. A PDSZ követeli az egyetemi autonómia helyreállítását, a dolgozók jogainak védelmét, és a közpénz és a közvagyon védelmét.