Előfizetés

Megfejtették, miért fordulnak kelet felé a napraforgóvirágok

MTI
Publikálás dátuma
2021.01.15. 15:37

Fotó: Creative Touch Imaging Ltd / AFP
Az lehet a jelenség oka, hogy délelőtt több közvetlen fény éri a növényeket, mint délután.
A korábbi elképzeléseket is magába foglaló környezetoptikai magyarázatot találtak az ELTE, a Hamburgi Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatói arra, hogy a Nap égi mozgását már nem követő érett napraforgóvirágzat miért néz állandóan kelet felé.    „Bár a fiatal napraforgófej napkövetésének és éjszakai visszafordulásának már számos élettani részletére fény derült, a Napot már nem követő érett napraforgóvirágzat keletre nézésének környezeti, növényfiziológiai okaira és ökológiai szerepére eddig még nem volt kielégítő magyarázat” – olvasható az ELTE kutatásról beszámoló pénteki közleményében. A kutatást vezető Horváth Gábor biofizikus professzor (ELTE Biológiai Fizika Tanszék, Környezetoptika Laboratórium) szerint a jelenséget az okozhatja, hogy a növényeket délelőtt több közvetlen napfény éri, mint délután, mivel a délutánok általában felhősebbek a délelőttöknél. A beszámolóból kiderült, a felvetés még a biofizikus középiskolás korából származik, amikor rendszeresen járta a Kiskunhalas környéki napraforgóföldeket. Mivel ezzel eddig senki nem foglalkozott, 2020-ban Horváth Gábor kutatótársaival hozzálátott az ellenőrzéséhez. Az eredményekről a Scientific Reports című folyóirat 2020. decemberi számában számoltak be. A kutatók csillagászati, meteorológiai és növényfiziológiai adatok felhasználásával meghatározták a Napot nem követő érett napraforgófej virágzata és hátoldala által elnyelt fényenergiát (beleértve a közvetlen napfényt és a szórt égfényt is) a virágképzés kezdete (július 1.) és a magok teljes érése (szeptember 7.) között. Megállapították: ha a délutánok felhősebbek a délelőttöknél, akkor a keletre néző napraforgóvirágzat nyeli el a legtöbb fényenergiát. Azt is kimutatták, hogy a virágzat nyugati orientációja előnyösebb lenne, mint a déli. Mivel a napraforgófej fotoszintetizáló zöld háta akkor nyeli el a legtöbb fényenergiát, amikor a virágzat nyugatra néz, a zöld fejhát által elnyelt fényenergia maximalizálása nem magyarázhatná a virágzat keletre nézését. A keletre néző érett napraforgóvirágzat nyugat-dél felé néző virágzathoz képest mért 10-50 százalék energiatöbblete számos előnnyel jár a napraforgó számára: miközben serkentheti a mag fejlődését és érését, felgyorsíthatja a virágzatra lecsapódott harmat reggeli elpárolgását is, ami pedig csökkentheti a gombásodás veszélyét. Ráadásul a délelőtt aktív beporzók is erősebben vonzódhatnak a keletre néző virágzatokhoz. Ez utóbbi két szempontot már mások is fölvetették, ennélfogva a napraforgóvirágzat keleti orientációjának előnyére adott új környezetoptikai magyarázat korábbi hipotézisekkel is összhangban áll. „A napraforgóvirág keletre nézésének egyértelmű előnye, hogy maximalizálja a virágzat által elnyelt teljes fényenergiát, ha a délutánok felhősebbek, mint a délelőttök, ahogy ez a háziasított napraforgó származási helyének számító Boone County-t, valamint például Közép-Olaszországot és Közép-Magyarországot is jellemzi. Ez az extra fényenergia kézenfekvő környezetoptikai magyarázatot ad arra, miért a napraforgóvirágzat keleti iránya a legelőnyösebb a napraforgó domesztikációs helyére jellemző aszimmetrikus délelőtti-délutáni felhőviszonyok között” – foglalta össze az eredményeket Horváth Gábor. A kutatásban a biofizikus mellett Slíz-Balogh Judit csillagász (ELTE Csillagászati Tanszék), Jánosi Imre fizikus professzor (ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék), Horváth Ákos meteorológus (Hamburgi Egyetem, Meteorológiai Intézet), Virágh Balázs diplomandusz (ELTE Biológiai Fizika Tanszék), Egri Ádám (MTA Ökológiai Kutatóközpont, Duna-kutató Intézet) és Horváth Dániel (ELTE Biológiai Fizika Tanszék) vett részt - közölte az ELTE. 

Kimúlt az Insight űrszonda robotvakondja, nem fúr tovább a Marson

MTI
Publikálás dátuma
2021.01.15. 15:30

Fotó: NASA
A műszer másfajta talajjal szembesült, mint amilyenre a korábbi űrmissziók tapasztalatai alapján tervezték.
Kimúlt az Insight űrszonda robotvakondja a Marson, két év után nem fúr tovább – közölte a NASA, miután a műszer nem volt képes tovább hatolni a talajban, hogy mérje a vörös bolygó hőmérsékletét. Németországi tudósok két éven át próbáltak elérni, hogy az InSight marsjáró hőérzékelő eszköze befúrjon a marsi kéreg alá. A mintegy 40 centiméteres műszer a tervek szerint öt méterre fúrt volna le, de végül csak nagyjából fél méternyit haladt. Miután a hétvégén még egy kísérletet tett, hogy 500 ütéssel lejjebb kalapálja magát, a szakértői csoport hivatalosan is bejelentette a projekt lefújását. „Beleadtunk mindent, amit tudtunk, de a Mars és a mi hősies vakondunk továbbra is összeférhetetlennek tűnnek” – mondta Tilman Spohn, a Német Űrhatóság munkatársa, a kísérlet vezető tudósa.
A NASA közleményében kiemelte, hogy a megtett erőfeszítésekből a jövőbeli ásási kísérletek profitálhatnak a Marson. Egyszer majd asztronauták áshatnak a vörös bolygón fagyott vizet keresve, hogy igyanak, üzemanyagot készítsenek vagy mikroszkopikus élet nyomait kereshetik – fejtették ki. A vakondot a Mars talaját vizsgáló korábbi űrmissziók eredményei alapján tervezték. Ezek egyáltalán nem utaltak olyan jellegű talajra, amilyennel most szembesült a műszer. Az InSight francia szeizmométere időközben mintegy 500 rengést rögzített, a marsjáró időjárás-megfigyelő állomása pedig napi jelentésekkel szolgál. Kedden például a legmagasabb hőmérséklet mínusz 8 Celsius-fok volt, a legalacsonyabb pedig mínusz 49 Celsius-fok az egyenlítői Elysium Planitia síkságon. A Marson 2018 novemberében landolt InSight misszióját nemrég hosszabbították meg két évvel, így 2022 végéig tart. A tervek szerint február 18-án leszáll és csatlakozik hozzá a NASA legújabb marsjárója, a Perseverance.

Több mint 650 millió forintért kelt el egy Batman-képregény

MTI
Publikálás dátuma
2021.01.15. 15:27

Fotó: Heritage Auctions
A szinte tökéletes állapotú ritkaság megjelenésekor, 1940-ben 30 forintba került.
A vásárló, aki nem fedte fel kilétét, 2,2 millió dollárt (651 millió forintot) fizetett az első, 1940-ben megjelent Batman-képregény egy jó állapotú példányáért a dallasi Heritage Aukciósház által szervezett árverésen. Az árverési ház közleménye szerint ez rekordár egy Batman-képregényért. A sorozat első képregényének címlapján Batman és segítőtársa, Robin röpködnek a sárga háttér és Gotham City vörös sziluettje előtt. A szinte tökéletes állapotú kiadásban Joker, Hugo Strange és Macskanő is megjelenik. Az eredeti képregény 1940-ben 10 centbe (30 forintba) került. Egy gyűjtő 1979-ben 3 ezer dollárért (888 ezer forintért) vásárolta meg Houstonban. December közepe óta több mint két tucatnyi licit tornászta feljebb és feljebb a képregény árát. Az előző rekordárat, 1,5 millió dollárt (444 millió forintot) egy Batman-képregényért tavaly novemberben fizették ki, amikor a Heritage egy 1939-ben megjelent Detective Comics-példányt bocsátott áruba, amelyben először jelent meg a Denevérember.