Előfizetés

Több mint kétszázmilliárdot tolt az állam az MVM-be

Marnitz István
Publikálás dátuma
2021.01.15. 18:30
Az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.
Fotó: Népszava
Az Orbán-kormány szilveszter napján minden látható előzmény nélkül több mint kétszázmilliárd forinttal megemelte az állami MVM tőkéjét. A Magyar Villamos Művek neve mostantól MVM Energetika.
Több mint kétszázmilliárd forinttal közel hatszázmilliárd forintra emelte az állami tulajdonos az MVM jegyzett tőkéjét - derül ki a friss cégbírósági adatokból. Eszerint tavaly szilveszter napján az állam 356,2 milliárd forintról 566,7 milliárd forintra, 210,5 milliárd forinttal emelte meg az energiacsoport alaptőkéjét. (A tulajdonosi jogokat egyébként az MVM-ben Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter gyakorolja.) Bár további részletek a nyilvános módosításból nem derülnek ki, lapunk információi szerint a befizetés készpénzes és a központi költségvetés fedezi. És ha ez nem lenne elég, Újév napján az állami energiakonszern még nevet is változtatott, mégpedig MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-ről MVM Energetika Zrt.-re. A módosításoknak nem leltük nyomát sem határozatokban, sem közleményekben. Forrásaink úgy fogalmaztak, hogy a készpénzjuttatást az MVM piaci tejeszkedésre kapta. Az összeg valószínűleg nem kapcsolódik a Mátrai Erőmű tavaly márciusi megvásárlásához, aminél egy nagyságrenddel magasabb. (Igaz, a kormányfő felcsúti barátja, Mészáros Lőrinc cégeinek vételár címén kifizetett 17,44 milliárdon felül az MVM további mintegy ötmilliárdot hitelkiváltásra, több tízmilliárdot pedig a bezárásra ítélt szénblokkok további működtetésére is elkülönített.) Ráadásul a cégadatok szerint tavaly szeptemberben az állami tulajdonos már 18,5 milliárddal megemelte az MVM jegyzett tőkéjét. A kormány a tőkejuttatást akár határozattal is nyomatékosíthatta volna, amiként azt tette például 2019-ben vagy tavaly áprilisban. Igaz, ezekhez a kabinet meghatározott célt is rendelt. A tőkeemelés azt is jelzi, hogy az MVM felvásárlásai egy részét immáron nem tudja vagy kívánja saját forrásaiból fedezni. Szakértők szerint ez azért aggályos, mert az Unió - az igazságtalan versenyelőny miatt - alapesetben tiltja az állami cégek költségvetési támogatását. A tőkeemelés fényében az MVM által évente az államkasszába, piaci és alkuhelyzetüktől függően fizetett néhány milliárdos osztalék is értelmét veszteni látszik. Az MVM átnevezésével az állami csoport azt kívánja érzékeltetni, hogy már rég nem csak villamos energiával, hanem gázzal és más közművekkel is foglalkoznak. (A társaságcsoport jogelődje még 1963-ban alakult az MVM-nek rövidített Magyar Villamos Művek Trösztként.) Az - addig a központi áramhálózat és -nagykereskedelem, valamint a Paksi Atomerőmű tulajdonosaként főképp villamos energiával foglalkozó MVM 2013-ban vette meg az E.ON-tól a hazai központi gáznagykereskedőt, illetve a tárolók többségét. Az ezért fizetett 281 milliárd forintot nem állami tőkeemelésből teremtették elő. Bár az Orbán-kormány a többi, külföldi tulajdonú hazai energiaeszköz felvásárlását is meghirdette, az MVM ettől kezdetben ódzkodott. Így az eladói szándékoktól is függő vételeket a Lázár János-féle Miniszterelnökség hajtotta végre. (Az ágazat messze legértékesebb, egyenként százmilliárdos értékű elemei a hálózatok. Az ezektől cégszinten különválasztott, jobban szem előtt lévő szolgáltatások sokkal kevesebbet - vagy akár semmit sem - érnek.) Az állam által így megszerzett energiaeszközök - a teljes lakossági gázszolgáltatás, az északnyugat- és közép-magyarországi gázhálózat, a dél-magyarországi gáz- és áramhálózat, illetve az ottani áramszolgáltatás - belső átrendeződések nyomán mára mégis az MVM-nél kötöttek ki. Ezt az MVM megvásárolt cégei átnevezésével is érzékeltette. Így állami energiaszolgáltatást végző leányvállalatuk az MVM Next nevet kapta, amit be is jelentettek. (A kelet-magyarországi gázhálózat egyszersmind az állam-közelinek tartott MET-hez, illetve a Mészáros Lőrinc-féle Opushoz került.) Az egyetlen talpon maradt külföldi energiabefektető, a német E.ON egy anyaországi csereügylete nyomán, 2019 végén egy, az MVM-mel és az Opus-szal kötött keretmegállapodást tett közzé. Eszerint az MVM megvenné az E.ON-tól a csere folytán rászállt, ÉMÁSZ nevű észak-magyarországi áramhálózatot, majd az MVM megvásárolná a - dunántúli áram- és gázhálózatait megőrző, illetve a fővárosi áramrendszert megszerző - E.ON Hungária negyedét. A Titász nevű, eddig E.ON-os kelet-magyarországi áramrendszer pedig az Opushoz kerülne. A Mészáros-cég tavaly év végén be is jelentette kötelező ajánlattételi szándékát a Titászra. Az MVM részéről hasonló közlés egyelőre nem látott napvilágot. Lapunk értesülései szerint ugyanakkor haladnak, sőt az állami energiacsoport tárgyal az Elmű-ÉMÁSZ lakossági áramszolgáltatásának átvételéről is. (Igaz, ez a hazai szabályok szerint alapesetben csak egy értéktelen jog. Az E.ON, ha úgy látja, visszaadhatja a hatóságnak, amely azt pályázaton hirdeti meg.) Eme, nyilvánvalóan százmilliárdokról szóló tárgyalások idén zárulhatnak le. Az általunk megkérdezett szakértők többsége szerint a mostani állami giga-tőkeemelés is ehhez kapcsolódhat. Lapunk pénteki megkeresésére sem az MVM, sem Mager Andrea hivatala, sem az összeget biztosító pénzügyi tárca nem válaszolt.

Orbán adómentességet ígér a fiataloknak

P. Zs.
Publikálás dátuma
2021.01.15. 14:25

Fotó: Shutterstock
A miniszterelnök választási adókedvezményt adna a fiataloknak, Novák Katalin az orbáni ígéret egy részét már vissza is vette.
„Nehéz tárgyalásaim vannak a pénzügyminiszterrel”, de „legkésőbb 2022. január elsejétől azoknak a fiataloknak, akik még nem töltötték be a 25. életévüket, teljes jövedelmadómentességet adunk” – jelentette be az állami rádióban reggel Orbán Viktor miniszterelnök. Pár órával később Novák Katalin családügyi miniszter már cáfolta a miniszterelnököt: szó sincs teljes adómentességről, hanem az átlagbér alatti rész után nem kell majd fizetniük adót a fiataloknak. Novák az egymondatos posztban azt is megígérte, hogy a részletektől később adnak tájékoztatást. Ami érhető is, hisz az adótörvények vitája majd csak valamikor késő tavasszal, illetve ősszel lesz a parlamentben. Az, hogy nem Varga Mihály pénzügyminiszternek, hanem Novák Katalinnak kell majd kidolgoznia az adómentesség részleteit, arra utal, hogy a kérdést a kormány választási és nem adópolitikai üzenetként kezeli. Novákról tudható, hogy az ő feladata lesz a fiatalok megnyerése a választási kampányban.  A miniszterelnök nem indokolta bejelentésének okát. Mint emlékezetes, egy évvel ezelőtt a januári évindító pártgyűlésén jelentette be a miniszterelnök, hogy a négy gyermekes anyák után a teljes élethosszig tartó adókedvezményt kiterjesztik a három gyermekesekre is. Ám ez a javaslat nem fért bele a tavalyi adócsökkentésekbe - ami a válság idején érthető is -,  ám arról most nem beszélt a miniszterelnök, hogy ez az intézkedés miért csúszik, s az állami rádió „riportere” nem faggatta ennek okáról. A miniszterelnök a 25. alatti fiatalok adómentességéről kvázi mint „gazdaságvédelmi” intézkedésről beszélt, azt az 54. heti nyugdíj bevezetésével és a lakásfelújítási programmal együtt említette. Orbán szerint a fiatalok adómentessége évi 130- 150 milliárd forintos bevételkieséssel járna. Az egykulcsos személyijövedelemadó mértéke jelenleg 15 százalék.  Az állam jelentős kedvezményeket ad a családosoknak, az összes kedvezmény miatt az átlagos adóterhelés 13 százalék jön ki a NAV adatai szerint. A költségvetési tervek szerint 2022-ben az államnak mintegy 2900 milliárd forint bevétele lesz a személyi jövedelemadóból, ebből jön le a fiatalok 130-150 milliárdos mentessége, vagyis az összeg költségvetési szempontból már nem elhanyagolható léptékű.  Az LMP szerint "szimpla badarság" az szja-kedvezmény. A párt közleménye szerint a koronavírus okozta gazdasági válságból való kilábalás az elsődleges cél ma Magyarországon, ezt nem segítik jól hangzó, de a forrásokat rosszul felhasználó, neoliberális intézkedések. A Fidesznek lövése sincs, hogyan kezelje a válságot Magyarországon és ezen belül a fiatalok problémáit. A Jobbik ezzel szemben támogatná azt, hisz maga is többször javasolta ezt a parlamentben, ám mindeddig leszavazták javaslataikat a fideszes képviselők – írta Jakab Péter elnök-frakcióvezető blogbejegyzésben. Mindig azt mondtam: azt se bánom, ha a Fidesz leszavazza a Jobbik javaslatát, és aztán benyújtja a sajátjaként, csak lépjünk előre – tette hozzá. A választókat – a miniszterelnöki Facebook-poszt vita tanúsága szerint – megosztja a bejelentés, a vélemények skálája a teljes támogatástól a szavazatvásárlás vádjáig terjed, de a többség esetében inkább értetlenséget váltott ki a a váratlan bejelentés.

Iparűzési adó: megjelent a kisebb településekre vonatkozó rendelet

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.01.15. 13:26

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A 25 ezresnél kisebb lélekszámú kisvárosok és falvak önkormányzatai kapnak támogatást az elvont iparűzési adó miatti bevételkiesés pótlására.
Megjelent „A veszélyhelyzettel összefüggésben a huszonötezer főnél nem nagyobb lakosságszámú települési önkormányzatok támogatási programjáról” szóló kormányrendelet a csütörtök éjjel közzétett Magyar Közlönyben – vette észre a hvg.hu. A jogszabály szerint ez az intézkedés a koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges. Csakhogy nem a járvány, hanem a kormány csökkentette a felére a települések iparűzési adó bevételeit, amiről Orbán Viktor miniszterelnök még december 19-én tett, az önkormányzatok és az érdekszövetségek körében nagy felháborodást keltő bejelentést.
„A 25 ezer fő alatti települések a kormánytól támogatást kapnak, a nagyobb önkormányzatok pénzügyi helyzetét egyenként tekintjük át” – fogalmazott akkor a kormányfő.

Azóta kiderült, a december 24-i Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet értelmében milliárdos összeget utaltak ki a Fidesz vezette városok működésre. A többieknek, a nagyvárosoknak, köztük az ellenzéki vezetésű Budapestnek – pénz helyett – azt javasolta a most péntek reggeli szokásos rádióinterjújában Orbán Viktor, hogy legyenek hatékonyabbnak, és gondolkodjanak, ahogy szerinte azt a kormány teszi. A kistelepülések tehát a friss kormányrendelet alapján a 2021-ben kieső iparűzési adóbevételének összegével megegyező összegben jogosultak a központi költségvetésből támogatásra. Ezt kérelemre, a rendeletben leír számítás szerint: 
„két egyenlő részletben – a szükséges támogatási összeg ismeretében –, legkésőbb 2021. június és 2021. október hónapban kell folyósítani”.

A rendelet kiköti, ha az elszámolt támogatás meghaladja az igénybe vett támogatás összegét, akkor azt az adott önkormányzatnak vissza kell fizetnie. Annyi könnyítést adnak, hogy kamatot nem számolnak fel nekik.