Több mint kétszázmilliárd forinttal közel hatszázmilliárd forintra emelte az állami tulajdonos az MVM jegyzett tőkéjét - derül ki a friss cégbírósági adatokból. Eszerint tavaly szilveszter napján az állam 356,2 milliárd forintról 566,7 milliárd forintra, 210,5 milliárd forinttal emelte meg az energiacsoport alaptőkéjét. (A tulajdonosi jogokat egyébként az MVM-ben Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter gyakorolja.) Bár további részletek a nyilvános módosításból nem derülnek ki, lapunk információi szerint a befizetés készpénzes és a központi költségvetés fedezi. És ha ez nem lenne elég, Újév napján az állami energiakonszern még nevet is változtatott, mégpedig MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-ről MVM Energetika Zrt.-re. A módosításoknak nem leltük nyomát sem határozatokban, sem közleményekben.
Forrásaink úgy fogalmaztak, hogy a készpénzjuttatást az MVM piaci tejeszkedésre kapta. Az összeg valószínűleg nem kapcsolódik a Mátrai Erőmű tavaly márciusi megvásárlásához, aminél egy nagyságrenddel magasabb. (Igaz, a kormányfő felcsúti barátja, Mészáros Lőrinc cégeinek vételár címén kifizetett 17,44 milliárdon felül az MVM további mintegy ötmilliárdot hitelkiváltásra, több tízmilliárdot pedig a bezárásra ítélt szénblokkok további működtetésére is elkülönített.) Ráadásul a cégadatok szerint tavaly szeptemberben az állami tulajdonos már 18,5 milliárddal megemelte az MVM jegyzett tőkéjét. A kormány a tőkejuttatást akár határozattal is nyomatékosíthatta volna, amiként azt tette például 2019-ben vagy tavaly áprilisban. Igaz, ezekhez a kabinet meghatározott célt is rendelt. A tőkeemelés azt is jelzi, hogy az MVM felvásárlásai egy részét immáron nem tudja vagy kívánja saját forrásaiból fedezni. Szakértők szerint ez azért aggályos, mert az Unió - az igazságtalan versenyelőny miatt - alapesetben tiltja az állami cégek költségvetési támogatását. A tőkeemelés fényében az MVM által évente az államkasszába, piaci és alkuhelyzetüktől függően fizetett néhány milliárdos osztalék is értelmét veszteni látszik.
Az MVM átnevezésével az állami csoport azt kívánja érzékeltetni, hogy már rég nem csak villamos energiával, hanem gázzal és más közművekkel is foglalkoznak. (A társaságcsoport jogelődje még 1963-ban alakult az MVM-nek rövidített Magyar Villamos Művek Trösztként.) Az - addig a központi áramhálózat és -nagykereskedelem, valamint a Paksi Atomerőmű tulajdonosaként főképp villamos energiával foglalkozó MVM 2013-ban vette meg az E.ON-tól a hazai központi gáznagykereskedőt, illetve a tárolók többségét. Az ezért fizetett 281 milliárd forintot nem állami tőkeemelésből teremtették elő. Bár az Orbán-kormány a többi, külföldi tulajdonú hazai energiaeszköz felvásárlását is meghirdette, az MVM ettől kezdetben ódzkodott. Így az eladói szándékoktól is függő vételeket a Lázár János-féle Miniszterelnökség hajtotta végre. (Az ágazat messze legértékesebb, egyenként százmilliárdos értékű elemei a hálózatok. Az ezektől cégszinten különválasztott, jobban szem előtt lévő szolgáltatások sokkal kevesebbet - vagy akár semmit sem - érnek.) Az állam által így megszerzett energiaeszközök - a teljes lakossági gázszolgáltatás, az északnyugat- és közép-magyarországi gázhálózat, a dél-magyarországi gáz- és áramhálózat, illetve az ottani áramszolgáltatás - belső átrendeződések nyomán mára mégis az MVM-nél kötöttek ki. Ezt az MVM megvásárolt cégei átnevezésével is érzékeltette. Így állami energiaszolgáltatást végző leányvállalatuk az MVM Next nevet kapta, amit be is jelentettek. (A kelet-magyarországi gázhálózat egyszersmind az állam-közelinek tartott MET-hez, illetve a Mészáros Lőrinc-féle Opushoz került.)
Az egyetlen talpon maradt külföldi energiabefektető, a német E.ON egy anyaországi csereügylete nyomán, 2019 végén egy, az MVM-mel és az Opus-szal kötött keretmegállapodást tett közzé. Eszerint az MVM megvenné az E.ON-tól a csere folytán rászállt, ÉMÁSZ nevű észak-magyarországi áramhálózatot, majd az MVM megvásárolná a - dunántúli áram- és gázhálózatait megőrző, illetve a fővárosi áramrendszert megszerző - E.ON Hungária negyedét. A Titász nevű, eddig E.ON-os kelet-magyarországi áramrendszer pedig az Opushoz kerülne. A Mészáros-cég tavaly év végén be is jelentette kötelező ajánlattételi szándékát a Titászra. Az MVM részéről hasonló közlés egyelőre nem látott napvilágot. Lapunk értesülései szerint ugyanakkor haladnak, sőt az állami energiacsoport tárgyal az Elmű-ÉMÁSZ lakossági áramszolgáltatásának átvételéről is. (Igaz, ez a hazai szabályok szerint alapesetben csak egy értéktelen jog. Az E.ON, ha úgy látja, visszaadhatja a hatóságnak, amely azt pályázaton hirdeti meg.) Eme, nyilvánvalóan százmilliárdokról szóló tárgyalások idén zárulhatnak le. Az általunk megkérdezett szakértők többsége szerint a mostani állami giga-tőkeemelés is ehhez kapcsolódhat.
Lapunk pénteki megkeresésére sem az MVM, sem Mager Andrea hivatala, sem az összeget biztosító pénzügyi tárca nem válaszolt.
