Mészárosé a Titász-, az MVM-é az ÉMÁSZ-hálózat

Publikálás dátuma
2019.10.04. 19:43
A TITÁSZ Rt. áramszolgáltató vállalat Böszörményi úti fogadó és elosztó állomása
Fotó: Oláh Tibor / MTI
A kormányfői strómannak tartott felcsúti vállalkozó bezsákolja a tiszántúli, az állami MVM pedig az észak-magyarországi, egyenként százmilliárdos értékű áramrendszert. Vezetéken érkezik a NER-élmény.
Amiként azt a Népszava augusztus végén már megszellőztette, Mészáros Lőrinc a hazai áramelosztási üzletben is megjelenik. A német E.ON és a szintén német RWE közti, anyaországi eszközcsere hullámán – ám annak nem szerves részeként – a kormányfő strómanjának tartott felcsúti újgazdag érdekeltségébe tartozó Opus az E.ON-tól megveszi a kelet-magyarországi áramhálózatot üzemeltető Titászt, az állami MVM Magyar Villamos Művek pedig az eddig RWE-tulajdonú, észak-magyarországi ÉMÁSZ hálózati cégét. Az MVM egyszersmind megvásárolja az E.ON hazai energiaérdekeltségei felett álló E.ON Hungária negyedét. Az ügylet részeként az E.ON kivásárolja az Elmű és az ÉMÁSZ kisebbségi tulajdonosait, így a német EnBW-t, az MVM-et és a tőzsdei kisbefektetőket is. (A nyilvános vételi ajánlat részvényenként 34,585, illetve 31,701 ezer forint.) Az Elmű eladja az MVM-nek a fővárosi önkormányzattal közösen tulajdonolt Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft.-ben meglévő 50 százalékos részét is. Az ügyletek engedélyek után lépnek hatályba. Bár vételárakat nem tettek közzé, az egyenként százmilliárdos eszközértékű Titászért és ÉMÁSZ-ért szakértők szerint az E.ON nyilván hasonló nagyságrendű összeget kért a Mészáros-féle Opustól és az MVM-től. Az 1995-ös nagy magánosítási hullám jelentőségéhez mérhető lépéssorozat nem előzmény nélküli. Mészáros Lőrincnek a Simicska-féle g-nap után százmilliárdos állami-uniós megbízásokkal kitömött cégcsoportja 2017-ben megvette a 24 éve birtokon belülre került RWE-től a második legfontosabb hazai áramtermelőnek számító Mátrai Erőművet. Miután tavaly a Tigáz-csőrendszert az ott szintén negyed százada megjelenő olasz ENI eladta a (Dunamenti Erőművet is megszerző) MET-nek, az Orbán-közeli energiakereskedő részesedése felét idén lábon továbbadta Mészároséknak. A Tigáz területe nagyjából lefedi a most gazdát cserélő Titászét és ÉMÁSZ-ét. Az állami MVM – részint leányvállalatán, az NKM Nemzeti Közműveken keresztül – már 2013 óta módszeresen szerzi vissza a korábban külföldi kézbe adott energiaeszközöket. Így az E.ON-tól az MVM-hez került a hazai gáznagykereskedő és -tároló, majd az RWE-től a Főgázt, a franciáktól pedig az észak-dunántúli gáz-, illetve dél-magyarországi gáz- és áramhálózatot vették meg. Míg ezek nagyságrendje szintén elérte a százmilliárdot, három éve az összes hazai háztartási gázfogyasztó – hálózatoktól független – ellátási joga már nagyjából ingyen került az NKM-MVM-hez.
A bejelentett ügyletsorozat szinte elhomályosítja az azt voltaképp kiváltó gigaüzletet. Ennek keretében az RWE Innogy nevű, többek között az Elmű Nyrt.-t és az ÉMÁSZ Nyrt.-t is irányító leányvállalata az E.ON konszernhez kerül. Az erről eddig nyilvánosságra hozott foszlányokat a pénteki közlésekkel összevetve arra juthatunk, hogy így végül Budapest és környéke villamosenergia-hálózata, illetve az ottani és észak-magyarországi háztartások-cégek áramellátása köt ki az E.ON Hungáriánál. Ezen túlmenően az E.ON megtartja a teljes Dunántúlt lefedő áramhálózatát és -szolgáltatását, illetve a közép- és dél-dunántúli gázhálózatot. A mostani lépéssorozatot több kudarcos kísérlet előzte meg. Az MVM már öt éve bejelentkezett az E.ON gázhálózataira és lakossági ellátására, ám ez voltaképp máig nem teljesült. 2015-ben az RWE hajlandónak mutatkozott eladni az államnak hazai villamosenergia-hálózatai kisebbségi csomagját és lakossági áramellátását, ám ez is dugába dőlt. Most az E.ON-kézbe kerülő RWE-csomagból az állam kikaphatta magának a teljes ÉMÁSZ-rendszert. A három érintett társaság pénteki közleményei ezen túlmenően bőven ecsetelik, az ügyletek révén milyen modern, áramvonalas, intelligens ügyfélmegoldásokat, sőt -élményt nyújtó csoporttá válnak. A lépéssorozat arról tanúskodik, hogy a Fidesz-KDNP-kabinet, ha a korábbi szándékoknál lassabban is, mégis módszeresen vásárolgatja vissza a negyed százada külföldi kézbe adott nagy energiaellátókat. Miközben az közműkivásárlásokra még Lázár János által kiötölt csekknyomtatási ötletet Brüsszel lesöpörte az asztalról, a folyamatban egyre kiemeltebb szerepet kapnak az olyan kormányközeli vállalkozók, mint például Mészáros Lőrinc vagy a MET. Ezek a NER révén az elmúlt években nyert több százmilliárdos stafírungjuk egy részét kvázi-államként Orbán Viktor politikai szándékai mentén költik el.

Csökkenő nyereség

Az első fél év során az Elmű időarányos árbevétele 6 százalékkal 109 milliárd forintra nőtt, nyeresége viszont 16,5 százalékkal 6,4 milliárdra csökkent. Az ÉMÁSZ forgalma 7 százalékkal 25,9 milliárd forintra ugrott, eredménye viszont 26 százalékkal 2,6 milliárd forintra esett – tette közzé kedden a két tőzsdei társaság. Ezek szerint a részben az államhoz kerülő ÉMÁSZ az E.ON-nál kikötő Elműnél jóval gyengébben muzsikál.

Mást tesznek, mint amit az EU elvárt

Az Európai Bizottság az RWE-ügylet engedélyezése fejében az E.ON-tól nem hazai energiaeszközei, hanem a lakosságon kívüli (üzleti) áramkereskedelme eladását kérte. Ehhez képest, miközben nyilvánvaló, hogy a hazai döntések az E.ON-RWE-ügyletben fogantak, az EU nem ezeket írta elő. Pénteken ellenben az üzleti áramkereskedelem kötelező eladásáról nem is esett szó. Erről még zajlanak a tárgyalások – tudtuk meg ez ügyben az E.ON Hungáriától. Ismereteink szerint itt is több csavar várható még. Úgy tudjuk, a Bizottság csak az E.ON hazai üzleti kereskedelmi részlege eladását kéri, míg az Elmű-ÉMÁSZ hasonló, de jóval nagyobb piaci részesedésű társaságát átveheti és megtarthatja. És hogy ez ne legyen elég, a piac azt is biztosra veszi, hogy az hazai lakossági áramfogyasztók így az E.ON által ellátott 85 százaléka előbb-utóbb szintén az MVM-nél köt ki.

Szerző
Frissítve: 2019.10.04. 20:26

332,47 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.10.04. 19:26
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Vegyesen alakult a forint árfolyama a bankközi piacon a főbb devizákkal szemben péntek este a reggeli szintekhez képest. Az euróval és a svájci frankkal szemben gyengült, míg a dollárral szemben erősödött a forint.
Az euró jegyzése 332,47 forintra emelkedett estére a reggeli 332,25 forintról. Az euró pénteken 331,96 forint és 332,97 forint között mozgott. A svájci frank árfolyama 302,98 forintról 304,18 forintra emelkedett, a dolláré 302,85 forintról 302,68 forintra csökkent. Az euró a reggeli 1,0972 dollár után este 1,0984 dolláron állt. 
Szerző
Témák
forint euró dollár

„Veszélyhelyzet alakult ki” – Felügyeleti biztost rendeltek ki az Első Országos Iparszövetségi Nyugdíjpénztárhoz

Publikálás dátuma
2019.10.04. 17:17

Fotó: Népszava
Elsődleges feladata a szabályos működési feltételek megteremtése lesz.
Felügyeleti biztost rendelt ki az Első Országos Iparszövetségi Nyugdíjpénztárhoz a Magyar Nemzeti Bank (MNB), mert a nyugdíjpénztárnál „veszélyhelyzet alakult ki” – közölte a jegybank az MTI-vel pénteken. Az intézkedést az indokolta, hogy az MNB vizsgálatának eddigi adatai szerint nem megfelelőek a nyugdíjpénztár irányítási és ellenőrzési kontrolljai, elégtelenek működésének egyes alapvető tárgyi és személyi feltételei. A jegybank az ügyfélszolgálat működésében is súlyos hiányosságot állapított meg, illetve jelentős informatikai biztonsági kockázatokat is azonosított. A felügyeleti biztosi teendőket jogszabályi előírás alapján a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Kft. látja el, a biztos teljes jogkörrel átveszi az igazgatótanács tagjainak jogait és kötelezettségeit. A kirendelt biztos a folyamatban lévő jegybanki vizsgálat lezárultáig, de legfeljebb négy hónapig végzi tevékenységét, elsődleges feladata az Első Országos Iparszövetségi Nyugdíjpénztár szabályos működési feltételeinek megteremtése lesz. A közlemény szerint ezen belül kiemelten fontos a pénztár könyvelésével, nyilvántartásainak vezetésével kapcsolatos személyi összeférhetetlenség megszüntetése, és a jövőbeni szolgáltatások feltételeinek biztosítását lehetővé tevő, hosszú távú megoldás megtalálása. A jegybanki intézkedés semmilyen módon nem érinti az Első Országos Iparszövetségi Nyugdíjpénztárnak a tagjaival szemben fennálló kötelezettségeit. A pénztár taglétszáma a teljes önkéntes nyugdíjpénztári szektor mindössze 0,004 százaléka, így nincs hatása a piac egészére a közlemény szerint.