energia;közmű;Mészáros Lőrinc;MVM;

2019-10-04 19:43:16

Mészárosé a Titász-, az MVM-é az ÉMÁSZ-hálózat

A kormányfői strómannak tartott felcsúti vállalkozó bezsákolja a tiszántúli, az állami MVM pedig az észak-magyarországi, egyenként százmilliárdos értékű áramrendszert. Vezetéken érkezik a NER-élmény.

Amiként azt a Népszava augusztus végén már megszellőztette, Mészáros Lőrinc a hazai áramelosztási üzletben is megjelenik. A német E.ON és a szintén német RWE közti, anyaországi eszközcsere hullámán – ám annak nem szerves részeként – a kormányfő strómanjának tartott felcsúti újgazdag érdekeltségébe tartozó Opus az E.ON-tól megveszi a kelet-magyarországi áramhálózatot üzemeltető Titászt, az állami MVM Magyar Villamos Művek pedig az eddig RWE-tulajdonú, észak-magyarországi ÉMÁSZ hálózati cégét. Az MVM egyszersmind megvásárolja az E.ON hazai energiaérdekeltségei felett álló E.ON Hungária negyedét. Az ügylet részeként az E.ON kivásárolja az Elmű és az ÉMÁSZ kisebbségi tulajdonosait, így a német EnBW-t, az MVM-et és a tőzsdei kisbefektetőket is. (A nyilvános vételi ajánlat részvényenként 34,585, illetve 31,701 ezer forint.) Az Elmű eladja az MVM-nek a fővárosi önkormányzattal közösen tulajdonolt Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft.-ben meglévő 50 százalékos részét is. Az ügyletek engedélyek után lépnek hatályba.

Bár vételárakat nem tettek közzé, az egyenként százmilliárdos eszközértékű Titászért és ÉMÁSZ-ért szakértők szerint az E.ON nyilván hasonló nagyságrendű összeget kért a Mészáros-féle Opustól és az MVM-től.

Az 1995-ös nagy magánosítási hullám jelentőségéhez mérhető lépéssorozat nem előzmény nélküli. Mészáros Lőrincnek a Simicska-féle g-nap után százmilliárdos állami-uniós megbízásokkal kitömött cégcsoportja 2017-ben megvette a 24 éve birtokon belülre került RWE-től a második legfontosabb hazai áramtermelőnek számító Mátrai Erőművet. Miután tavaly a Tigáz-csőrendszert az ott szintén negyed százada megjelenő olasz ENI eladta a (Dunamenti Erőművet is megszerző) MET-nek, az Orbán-közeli energiakereskedő részesedése felét idén lábon továbbadta Mészároséknak. A Tigáz területe nagyjából lefedi a most gazdát cserélő Titászét és ÉMÁSZ-ét.

Az állami MVM – részint leányvállalatán, az NKM Nemzeti Közműveken keresztül – már 2013 óta módszeresen szerzi vissza a korábban külföldi kézbe adott energiaeszközöket. Így az E.ON-tól az MVM-hez került a hazai gáznagykereskedő és -tároló, majd az RWE-től a Főgázt, a franciáktól pedig az észak-dunántúli gáz-, illetve dél-magyarországi gáz- és áramhálózatot vették meg. Míg ezek nagyságrendje szintén elérte a százmilliárdot, három éve az összes hazai háztartási gázfogyasztó – hálózatoktól független – ellátási joga már nagyjából ingyen került az NKM-MVM-hez.

A bejelentett ügyletsorozat szinte elhomályosítja az azt voltaképp kiváltó gigaüzletet. Ennek keretében az RWE Innogy nevű, többek között az Elmű Nyrt.-t és az ÉMÁSZ Nyrt.-t is irányító leányvállalata az E.ON konszernhez kerül. Az erről eddig nyilvánosságra hozott foszlányokat a pénteki közlésekkel összevetve arra juthatunk, hogy így végül Budapest és környéke villamosenergia-hálózata, illetve az ottani és észak-magyarországi háztartások-cégek áramellátása köt ki az E.ON Hungáriánál. Ezen túlmenően az E.ON megtartja a teljes Dunántúlt lefedő áramhálózatát és -szolgáltatását, illetve a közép- és dél-dunántúli gázhálózatot.

A mostani lépéssorozatot több kudarcos kísérlet előzte meg. Az MVM már öt éve bejelentkezett az E.ON gázhálózataira és lakossági ellátására, ám ez voltaképp máig nem teljesült. 2015-ben az RWE hajlandónak mutatkozott eladni az államnak hazai villamosenergia-hálózatai kisebbségi csomagját és lakossági áramellátását, ám ez is dugába dőlt. Most az E.ON-kézbe kerülő RWE-csomagból az állam kikaphatta magának a teljes ÉMÁSZ-rendszert.

A három érintett társaság pénteki közleményei ezen túlmenően bőven ecsetelik, az ügyletek révén milyen modern, áramvonalas, intelligens ügyfélmegoldásokat, sőt -élményt nyújtó csoporttá válnak.

A lépéssorozat arról tanúskodik, hogy a Fidesz-KDNP-kabinet, ha a korábbi szándékoknál lassabban is, mégis módszeresen vásárolgatja vissza a negyed százada külföldi kézbe adott nagy energiaellátókat. Miközben az közműkivásárlásokra még Lázár János által kiötölt csekknyomtatási ötletet Brüsszel lesöpörte az asztalról, a folyamatban egyre kiemeltebb szerepet kapnak az olyan kormányközeli vállalkozók, mint például Mészáros Lőrinc vagy a MET. Ezek a NER révén az elmúlt években nyert több százmilliárdos stafírungjuk egy részét kvázi-államként Orbán Viktor politikai szándékai mentén költik el.