Az első félévben fenntartói modellt váltó intézmények között szerepel a Dunaújvárosi Egyetem is – derült ki egy lapunk birtokába került minisztériumi háttéranyagból. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által összeállított tájékoztatóban – ami az alapítványi fenntartás előnyeit részletezi az intézmények számára – az áll: a jelenleg 1559 hallgatóval és 84 oktatóval rendelkező egyetemre mint „nukleáris tudásszolgáltatási platform szervezőre” tekintenek a kiemelt stratégiai szempontok között.
A Dunaújvárosi Egyetem 2000-ben vált önálló felsőoktatási intézménnyé, amely a műszaki és az informatikai tudományágat, illetve az ezekhez kapcsolódó kutatásokat helyezte a középpontba. Az egyetemnek – a paksi atomerőmű közelsége miatt – eddig is fontos szerepe volt például az atomerőművi üzemeltetési szakmérnökök és szakemberek képzésében.
Ahogy arról a Népszava is beszámolt, a napokban derült ki az is, hogy idén a Semmelweis Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, valamint a Szegedi Tudományegyetem is kikerülhet a közvetlen állami fenntartás alól, a fenntartás és a működtetési jogkörei állami alapítású vagyonkezelő alapítványokhoz kerülhetnek. Bár az ITM a múlt héten azt közölte, erre csak akkor kerül sor, ha a fenntartóváltást az egyetemek maguk kérik, a minisztériumi háttéranyag mégis kész tényként tekint az érintett intézmények modellváltására. Annak ellenére is, hogy az egyetemek szenátusai még nem közöltek hivatalos döntést. Ugyanakkor sok idejük nincs: a háttéranyag szerint már januárban dönteniük kell az egyetemeknek, a modellváltás előkészítése pedig legkésőbb február 9-én lezárulhat.
Bár az ITM szerint az alapítványi működésnek csak pozitívumai vannak – például tervezhetőbb gazdálkodás, rugalmasabb működés –, vannak, akik a hátrányoktól is tartanak. A Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem polgárai már egy-egy közösségi oldalt is létrehoztak az átláthatatlan átalakítási folyamatok ellen tiltakozva. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete pedig közleményt adott ki vasárnap, amelyben arra hívta fel a figyelmet: az alapítványi fenntartásban megszűnik az oktatók és minden más egyetemi dolgozó közalkalmazotti státusza, ami jelentős munkajogi hátrányokkal járhat – például a felmentési korlátozások már nem lesznek érvényesek, vagyis a munkáltató egyszerűbben megválhat a „nemkívánatos” munkatársaktól.
Ha a Semmelweis Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Dunaújvárosi Egyetem is modellt vált, akkor 15-re emelkedik a vagyonkezelő alapítványok által fenntartott egyetemek száma. Közvetlen állami fenntartásban – egyelőre – csak a Budapesti Gazdasági Egyetem, a Budapesti Műszaki Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, a Magyar Képzőművészeti Egyetem, a Magyar Táncművészeti Egyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Testnevelési Egyetem, valamint néhány kisebb vidéki intézmény, mint a Nyíregyházi Egyetem vagy az egri Eszterházy Károly Egyetem marad. Igaz, sajtóhírek szerint utóbbi hamarosan az Egri Főegyházmegyéhez kerülhet.
