Megosztó vakcinakiváltságok

A kormány tervei szerint enyhébb szabályok vonatkozhatnak a már beoltottakra, de jogászok és járványügyi szakértők úgy látják, ez kezdetben inkább feszültségeket szülne.

Orbán Viktor miniszterelnök december 23-án úgy fogalmazott, hogy a Belügyminisztérium már elkészítette az oltási igazolvány első tervét. Gulyás Gergely miniszter nem sokkal később úgy mutatta be a koncepciót, hogy a víruson átesett, illetve az oltást megkapó állampolgárok az igazolvánnyal mentesülhetnének bizonyos korlátozások alól. Az igazolvány bevezetésének részleteit nem ismertették még és egy hét alatt sem válaszoltak lapunk kérdésire. Márpedig minél többeket oltanak be, annál aktuálisabb a dilemma, jár-e a védettség mellett bármilyen mentesség is a vakcinával, és számos kérdést kell tisztázni, hogy se oltott, se oltatlan ne érezhesse, hátrányos megkülönböztetés éri.

Az igazolványnak elvileg komoly társadalmi haszna is lehet, hiszen az okirat elvben motiválhatná az oltásra azokat, akik újra teljes életet akarnak élni. De elérhető-e ez hátrányos megkülönböztetés nélkül? – tettük fel a kérdést jogászoknak.

– Egyelőre a széles tömegek számára nem hozzáférhető az oltás, ezért úgy vélem, most semmilyen hátrányos jogkövetkezményt nem lehet az oltás hiányához fűzni – mondta Sándor Judit, bioetikus, jogász, a CEU tanára. Szerinte nem viselheti a következményeket az, akinek választási lehetősége sem volt, hogy beoltatja-e magát vagy sem.

Eltérő megközelítést alkalmaz az oltási igazolványról Asbóth Márton jogász, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa. – Az oltási igazolvány egy olyan okirat lehet, ami nem kedvezményt jelent, hanem a mindenkit érintő korlátozások alóli mentességre jogosít fel – mondta lapunknak Asbóth. Hogy előnyről vagy hátrányról beszélünk, az egyelőre másodlagos kérdés maradhat, legalábbis mindkét jogász hangsúlyozta: mivel az oltás jelenleg nem széles körben hozzáférhető, nem is lehet jogkövetkezménye a beoltottságnak. Sándor Judit szerint egyelőre a tájékoztatás, a szolidaritás fejlesztése, az elérhetőség fokozása, az oltási ütemek felgyorsítása a cél. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az elhúzódó oltásnak sokféle társadalmi mellékhatása lehet. Hierarchikus kapcsolatok alakulhatnak ki például oltottak és nem oltottak között. – Orvos-beteg, hivatal-ügyfél viszonyában, rendőr-állampolgár viszonyának hierarchiáját tovább ronthatja, ha a sérülékenyebb pozícióban lévő páciens, állampolgár, ügyfél a be nem oltott, míg a hatóság a beoltott – érvelt Sándor Judit. A szakértő szerint kiemelkedő fontosságú a döntéshozóktól a hiteles tájékoztatás, mert „ha az elvész, a bizalom is oda az oltás iránt”.

Sándor Judit szerint különösen ügyelni kell arra, hogy az oltások kezdeti fázisban társadalmi szolidaritást csökkenti, ha a sorban előrébb álló már beoltottak előnyt élvezhetnek az élet számos területén is. – Félő, hogy akkor megindul a sorrend fellazulása, hiszen az emberek élete, megélhetése múlhat az oltáshoz való hozzájutáson – mondta.

– Az oltási igazolványhoz kapcsolható előnyöket, annak közjogi és magánjogi problémáit leegyszerűsítheti, ha a kormány kötelezővé teszi a védőoltást, ugyanis ahhoz jogkövetkezmények tapadnak, amit mindenkinek egyformán tudomásul kell vennie – vetett fel egy újabb aspektust Asbóth Márton. A kötelező oltásnak ugyanakkor megint csak az a feltétele, hogy mindenki számára elérhető legyen a vakcina, de ezt a kormány egyelőre nem tudja garantálni – hangsúlyozta a szakértő.

Járványügyi szempontból egyértelműbb érvek szólnak az oltási igazolvány mellett, ha annak feltételei adottak – derül ki Pusztai Erzsébet epidemiológus lapunknak adott nyilatkozatából. – Nem lenne példátlan dolog egy oltási igazolvány bevezetése, az állam már korábban is megszabta, hogy bizonyos munkahelyeken csak megfelelő egészségügyi állapotban lehessen dolgozni – fogalmazott Pusztai. Az egészségügyre ez az állítás hatványozottan igaz volt mindig is, de a vendéglátásban dolgozóknak is bőrgyógyászati vizsgálatra, számos munkahelyen TBC-szűrésre kellett menni. Ennek fényében a jelenlegi világjárvány miatt teljesen indokolhatónak véli a járványügyi szakértő, hogy immunitáshoz lehessen kötni bizonyos tevékenységeket. Egyes védőoltásokat különböző külföldi utaknál is előírhatnak a hatóságok. – Ennek az oltási igazolványnak csak addig lesz jelentősége, amíg nem sikerül a járványt megakadályozni – jegyezte meg Pusztai, emlékeztetve a hazánkban jelenleg kötelező tizenkét védőoltásra is, amelyek beadása napjainkban már természetes.

De mi történik azokkal, akiket nem lehet valamilyen egészségügyi okból beoltani? Ilyen ok lehet az oltóanyag valamilyen összetevőjére való érzékenység, de gyermekvállalás tervezése is. Pusztai szerint nem csak ezen esetekre, hanem arra is ki kell dolgozni részletszabályokat, hogy aki nem kéri az oltást, az valamilyen alternatív védekezéssel szintén hozzáférjen szolgáltatásokhoz, mozgásában ne legyen teljesen korlátozva. Ilyen lehet, ha valaki legfeljebb néhány napos PCR-teszttel igazolja, hogy nem fertőző. –

Mindenki dönthet úgy, hogy egyéni elgondolása szerint nem kéri az oltást. Ez azonban akkor azzal jár, hogy másokat veszélyeztethet, például azokat, akiket nem lehet beoltani – hangsúlyozta Pusztai, aki szerint az állam feladata, hogy a kiszolgáltatottakat védje a vírus potenciális terjesztőitől. A szakértő úgy látja, még hosszú hónapokra lehet szükség ahhoz, hogy kellő számú vakcina álljon rendelkezésre, illetve a magyar kormány megszervezze annak beadását. – Fokozatosan több oltás fog érkezni, de a szervezésben van még bőven javítanivaló – mondta.

– Elvi kifogásunk nincs – ezt nemrég nyilatkozta lapunknak az oltási igazolvány tervéről Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke. Egyetért ezzel Remport Ádám, a TASZ adatvédelmi szakértője is. Szerinte ugyanis bár az egészségügyi állapot személyi adat, az immunitásról készülő okirat magasabb rendű társadalmi érdeket szolgál. A szakértő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az egészségügyi okokból be nem olthatók számára világos szabályokat, jogi védettséget kell biztosítani.