Transzatlanti bizalom - Egy Biden nem csinál nyarat

Mélyen megrendült az európaiak Egyesült Államokba vetett hite, így az új washingtoni kormányzat nem veheti biztosra a szoros transzatlanti együttműködést.

Hiába hirdette meg november közepén Joe Biden megválasztott elnök a korábbról ismert Amerika visszatérését, szavai nem győzték meg Európát - többek között ez derül ki az Európai Külkapcsolati Tanács (ECFR) friss tanulmányából, melynek gerincét egy 10 EU-tagállamban és az Egyesült Királyságban tavaly év végén elvégzett reprezentatív felmérés adja. A kutatás szerint Donald Trump zűrzavaros kormányzása mély nyomokat hagyott az európai közvéleményben, és ennek hatására már új szelek fújnak a kontinensen: Európa lakói már mind inkább a saját útjukat kívánják járni; így nem Washingtont, hanem Berlint tartják igazodási pontnak, ahogyan katonai kérdésekben sem érzik a hagyományosan szoros transzatlanti szövetség jelentőségét. A tanulmány fontos jelzés a szerdán hivatalba lépő Bidennek arról, hogy nem veheti biztosra az európai közvélemény támogatását, hanem először vissza kell szereznie az elődje által eltékozolt bizalmat.

Mindazonáltal nem lehet azt mondani, hogy Európa ne örülne a tengerentúli kormányváltásnak - a felmérés alapján a vizsgált országok lakosságának 53 százaléka úgy vélte, hogy hazájára nézve pozitív változást ígér az amerikai elnökválasztás eredménye, 57 százalék pedig az Európai Unió számára is látott okot a bizakodásra. Még a magyarok és a lengyelek között is többségben voltak azok, akik örültek az eredményeknek - dacára annak, hogy kormányaink egyértelműen Trump újraválasztásáért szorítottak.

Európa ugyan tárt karokkal fogadja Bident, ám ez nem feledteti el az elmúlt négy évet. A vizsgált minta csaknem harmada (32 százaléka) értett egyet azzal, hogy nem lehet megbízni az amerikaiakban, miután 2016-ban megválasztották Trumpot, és csupán 27 százalék utasította el ezt a felvetést. Abszolút többségben (51 százalék) voltak azok, akik úgy látták, hogy az amerikai politikai rendszer teljesen vagy részlegesen rosszul működik. Az adatokat még meghökkentőbbé teszi, ha figyelembe vesszük: a felmérés még azelőtt készült, hogy a Trump-hívek betörtek a Capitoliumba a szavazatösszesítés megakadályozásának céljából. Valószínűleg ez tovább bővítette azok körét, akik úgy látják, hogy Amerika súlyos válságban van, ahogyan azokét is, akik megbízhatatlan partnert látnak a tengerentúli szövetségesben. Utóbbi csoportba már tavaly év végén sokan tartoztak - a kutatásban az európaiak több mint kétharmada (67 százalék) vélte úgy, hogy nem lehet minden esetben az Egyesült Államokra támaszkodni, ha Európa védelméről van szó. Még a magyar és a lengyel közvélemény sem veszi biztosra azt, hogy a transzatlanti szövetség garanciát jelent, pedig ez a két országban más tekintetben kilóg a sorból, mivel az emberek zöme itt úgy látja, hogy az amerikai demokrácia jól működik.

Az adatok fényében talán az sem meglepő, hogy az európaiak sem érzik kötelességüknek Washington megsegítését, ha az vitába keveredne Pekinggel vagy Moszkvával, a többség inkább semleges maradna mindkét esetben (Kínánál 60, Oroszországnál 59 százalék). Különösen igaz ez hazánkban, ahol több mint kétharmad (68, illetve 67 százalék) szeretné kivonni Magyarországot az esetleges konfrontáció alól és mindössze 13 százalék fogná az Egyesült Államok pártját. Mindez intő jel lehet Biden számára, aki egységfrontot akar Kína gazdasági és politikai térnyerésével szemben. A kutatás azonban bizonyítja a transzatlanti bizalom helyreállításához nem elég kijelenteni, hogy Amerika visszatért, hanem erről meg is kell győzni Európát.