Jelentősen árnyalja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által az átlagkeresetekről festett, hónapról hónapra javuló képet a GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzése. Eszerint 2019-ben bruttó 295 ezer, nettó 200 ezer forint volt az átlagos havi kereset. A KSH viszont ugyanerre az időszakra jóval magasabb, bruttó 367 800, nettó 252 100 forintos havi átlagfizetést mutatott ki (mindkét nettó összeg figyelembe veszi az adókedvezményeket). Pedig mind a KSH, mind a GKI a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) adataiból számolt. A KSH azonban csupán egy szűkebb, jellemzően jobban kereső dolgozói réteget vizsgál, míg a GKI az összes munkaviszonyból származó jövedelmet górcső alá vette, így jött ki a 20 százalékos különbség.
Bár a KSH 2019 januárja óta a NAV adatokból számítja az átlagbért, ebben pedig – a korábbi munkaügyi adatgyűjtéssel ellentétben – az összes munkavállalóról szerepel kimutatás, az adóbevallások hiányosságaira hivatkozva továbbra sem veszi figyelembe a kis cégek dolgozóit és a részmunkaidősöket. Csak a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, költségvetési intézményeknél és nonprofit szervezeteknél dolgozók bérét számítja be az átlagba, és közülük is csupán a teljes munkaidőben, azaz napi 8 órában dolgozókét. Ezen munkavállalók száma 2019-ben mintegy 3,2 millió volt. A GKI viszont az 5 fősnél kisebb cégeket, a részmunkaidősöket, az alkalmi munkásokat is figyelembe vette. Így jött ki a 4,3 millió munkavállaló kereseti adatai alapján a 73 ezer forinttal alacsonyabb bruttó, és az 52 ezer forinttal kisebb nettó havi összeg.
Ugyanazokból a NAV adatokból számoltunk, mint amit a KSH is megkap, de figyelembe vettük a kisebb cégeket is, ahol jellemzően alacsonyabbak a keresetek és sokakat foglalkoztatnak minimálbéren – magyarázta az eltérés okát érdeklődésünkre Molnár László, a GKI vezérigazgatója. Mint mondta: bekerültek az elemzésbe a tanulmányaik mellett munkát vállaló diákok, illetve az idénymunkások, valamint azok is, akik egy-egy hónapban csak néhány órát dolgoztak.
Ezek az emberek a KSH kereseti statisztikáiban nem szerepelnek, így nem rontják az átlagot, holott, amikor a foglalkoztatottak számát közlik, őket is számításba veszik. A teljes foglalkoztatotti kör átlagkeresete így a GKI szerint mintegy 20 százalékkal alacsonyabb volt 2019-ben, mint amit a KSH kimutatott.
Hasonló nagyságrendű eltéréssel számolva 2020-ban a KSH szerint már a 400 ezer forintot súroló bruttó átlagkereseti adat a teljes foglalkoztatotti körre vetítve 320 ezer forintot jelenthet - mondta kérdésünkre Molnár László. Megjegyezte: a koronavírusjárvány miatt ugyanakkor a helyzet jóval összetettebb, hiszen tavaly rengeteg embert elbocsátottak vagy részmunkaidőre soroltak át. Jellemzően a kiszolgáltatottabb helyzetben lévő, alacsonyabb keresetű munkavállalókat küldték el a cégek. Ez az átlagbér-adatokat felfelé húzza, hiszen az alacsonyabb keresetek estek ki a statisztikából. Részmunkaidőre is jellemzően ugyanezt a réteget küldték ugyanakkor, ez a napi 8 órában dolgozók átlagkereseti adatát emeli, a teljes munkavállalói körre vetítve viszont csökkenti az átlagbért. A prémiumok, például az egészségügyben fizetett egyszeri 500 ezer forint viszont szintén megemeli az átlagadatot – magyarázza Molnár László. Szerinte ezeket a hatásokat ki lehetne számítani, hiszen a KSH-nál rendelkezésre állnak az adatok.
Az összes foglalkoztatott bérviszonyainak bemutatása azonban kellemetlenebb képet festene, hiszen az átlagkereset nem érné el az 1000 eurót sem, ami például a német minimálbérnél is kevesebb – fogalmazott Molnár László. Arra is rámutatott: az utóbbi évek gyors kereset-növekedési üteme még az így kimutatott átlagbér adatokkal is csupán a középmezőnyre elég Európában. Míg 2010-2019 között Magyarországon 32 százalékkal nőttek a bérek, addig Ausztriában és Németországban 24, Belgiumban és Hollandiában pedig 28 százalékkal. Szlovákiában ugyanakkor ez idő alatt már 34, Lengyelországban 49, Litvániában 81, Romániában 93, Észtországban 94, Lettországban 95 százalékos volt az átlagkereset emelkedése. Az Eurostat statisztikája euróban kifejezve állítja sorba az országokat, így a helyezésben szerepet játszik a rossz forint euró árfolyam is – jegyezte meg Molnár László. A behozott áruért eközben többet fizetünk, így egyre inkább csökken a magyar bérek vásárlóereje is.
