Rövid távon aligha várható, hogy a német kereszténydemokraták (CDU) elmozdulnak a kivárásra játszó álláspontjuktól a Fidesszel kapcsolatban. Az új pártelnök, Armin Laschet a német kancellár, Angela Merkel irányvonalát viszi tovább, aki eddig kiegyensúlyozó szerepet játszott Orbán Viktor egyre inkább szélsőjobboldali Fidesze, illetve az Európai Néppárt (EPP) progresszívebb szárnya között. Megválasztása után tett nyilatkozatai alapján Laschet is úgy vélekedhet, hogy továbbra is jobb sátoron belül tartani Orbán Viktort, mint azon kívül. Emiatt rövidtávon nem valószínű, hogy jelentős változások történnek a magyar-német kapcsolatban – mondta az Új Egyenlőség podcastjában Zgut Edit politológus, a Lengyel Tudományos Akadémia kutatója.
– Az Európai Néppárt annyi vörös vonalat húzott már a Fidesznek, amennyi nincs is a kontinensen – fogalmazott Zgut Edit, aki szerint legkorábban ősszel lehet valami döntés a Fidesz jövőjével és néppárti tagságával kapcsolatban. Éppen úgy, ahogy az uniós pénzek jogállamisági feltételekhez kötése ügyében, hiszen ha az Európai Bíróságra kerül az ügy, az ítélet akkor is legkorábban 2021 szeptemberében születhet meg. A jövő tavaszi parlamenti választás előtti kampányban mindenesetre az Európai Parlament mellett az Európai Unió Bírósága is könnyen az Orbán-kormány célkeresztjébe kerülhet.
A V4-ek továbbra is egy alapvetően költség-haszon elven működő érdekcsoport annak ellenére, hogy a magyar kormányfő ezen keresztül (is) próbálja megsokszorozni befolyását az EU belül. De a pénzügyi érdekeknél, Oroszország megítélésénél, az eurózóna integrációjánál vagy a jogállamisági kérdéseknél mind gyakrabban kiderül, hogy nem beszélhetünk egységes V4-ről. Az új amerikai kormánynak Magyarország elsősorban a kínai és az orosz befolyás kérdésköre miatt lesz érdekes, és mivel nem fogják támogatni az EU gyengítését célzó törekvéseket, elsősorban ebben lehet amerikai nyomásgyakorlásra számítani.
Zgut Edit arról is beszélt, hogy a lengyel és a magyar kormánypártok között tíz éve folyamatos a „tudástranszfer” a politikai innovációk terén. A legutóbbi példa a 25 év alattiak SZJA-mentessége, amelyet a Jog és Igazságosság (PiS) 2019-ben vezetett be Lengyelországban. Akkor a PiS ezt az intézkedést egy óriási jóléti csomagba tette be, de ez az eleme nem vált be: tovább csökkent a lengyel kormánypárt támogatottsága a fiatalok körében, a korosztályt érintő gazdasági ígéret ellenére. Zgut Edit szerint a következő időszakban folytatódhat a két kormány között a politikai-hatalmi ötletek átvétele. Így például az Orbán-kormány növelheti a nyomást a bíróságokon, és folytatódhat az identitáspolitikai hangulatkeltés, ami évek óta bejáratott téma Lengyelországban, és főleg a kistelepüléseken hozott politikai sikert a lengyel kormánynak. Az ellenzéki vezetésű önkormányzatok mozgásterének szűkítését is mindkét kormány fontos célnak tekinti, és ezen a téren a lengyelek is leshetnek el lépéseket az Orbán-kormánytól.
