Előfizetés

Vakcina- és gázbeszerző körútra repült Szijjártó Péter Moszkvába

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.01.21. 20:17

Fotó: Facebook/Szijjártó Péter
Irány Moszkva – adta ki a parancsot a magyar külgazdasági és külügyminiszter.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtök délután Moszkvába indult egy általa vezetett delegáció élén. Ezt maga a politikus jelentette be a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren felvett Facebook-videójában. – Péntek fontos nap lesz Magyarország szempontjából. Természetesen találkozni fogok orosz kollégámmal, Szergej Lavrov külügyminiszterrel, de a legfontosabb reggel lesz, amikor is Mihail Murasko egészségügyi miniszterrel tárgyalok – mondta „valamifajta megállapodások” reményében. Kiemelte:
„Remélem, hogy közelebb kerülünk a megállapodáshoz, hogy Magyarországra biztonságos és hatásos oltóanyag érkezzen Oroszországból.”

Ezzel kapcsolatban a Népszava is beszámolt arról, hogy Kirill Dmitrijev az oroszországi oltóanyagok fejlesztését finanszírozó Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI) vezérigazgatója csütörtökön kijelentette:
„Megkezdődik a Szputnyik V vakcina Magyarországra szállítása egészen hamarosan, és kisebb tételek már februárban Budapestre érkezhetnek.”

Azt pedig szerdán írta meg lapunk, hogy a magyar hatóságok már engedélyezték is a brit AstraZeneca és az orosz Szputnyik V koronavírus elleni vakcinákat.   Szijjártó, mint mondta, az energiaügyekért felelős orosz miniszterelnök-helyettessel is tárgyalni akar, mert a két ország közötti hosszú távú gázvásárlási megállapodás lejár, és hazánk újabbat is akar kötni.
„Magyarország energiabiztonsága szempontjából ez kiemelt jelentőségű kérdés. Pénteken jelenkezünk Moszkvából”

– ígérte végül Szijjártó Péter.

Az EU-val kekeckedik, miközben Bidenre számít a brit kormány

R. Hahn Veronika (London)
Publikálás dátuma
2021.01.21. 19:44

Fotó: JIM WATSON / AFP
Az első látványos külpolitikai vita bontakozott ki London és Brüsszel között azóta, hogy letelt az Európai Unióból való kilépést követő, a korábbi status quót megőrző átmeneti év.
A nézeteltérés az EU helyi követének státuszáról szól, az Egyesült Királyság ugyanis megtagadta a többi nagykövetnek járó jogokat a 27 tagállamot képviselő portugál misszióvezetőtől, mondván ő nem egy nemzetállam hanem egy nemzetközi szervezet megbízottja. A brit külügyminisztérium álláspontja szerint az uniós kirendeltségnek illetve annak dolgozóinak nem járnak a bécsi egyezményben rögzített kedvezmények és mentességek, például a bűnügyi eljárásokra és adózásra vonatkozó immunitás. Ebben a szellemben a nagykövetnek, Joao Vale de Almeidának - aki egyébként már 2020. február 1-je óta betölti tisztségét - nem lett volna joga arra a pazar ceremóniára sem, ami a megbízólevél ünnepélyes átadásával jár az uralkodónak. A BBC beszámolója kiemeli, hogy a brit döntés éles ellentétben áll a világ 142 más országának gyakorlatával, ahol az Európai Unió képviselettel rendelkezik és ahol diplomatái ugyanazt a státuszt élvezik, mint más nagykövetségek dolgozói. Az EU hevesen tiltakozik a brit lépés ellen: Josep Borrell, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Dominic Raab brit külügyminiszterhez intézett levelében "komoly fenntartásainak" adott hangot, kiemelve, hogy az új rendszer sem a kétoldalú viszonyt, sem az EU különleges státuszát nem tükrözi. Brüsszel többek közt azzal érvel, hogy az unió nem hasonlítható más szervezetekhez, mint például a NATO, mert saját pénzneme és igazságszolgáltatása is van. Az EU-t az is aggasztja, hogy a brit döntés precedenst teremthet más, az unióhoz ellenségesen viszonyuló országok számára, támadási felületet biztosítva diplomatáik ellen, megkönnyítve akár kiutasításukat is. A brit külügyminisztérium folyamatban lévő tárgyalásokra hivatkozva egyelőre nem kívánta kommentálni az új rendszert, ami várhatóan az EU külügyminisztereinek hétfői találkozóján is napirendre kerül majd. Az EU-tól eltávolodó londoni vezetés úgy tűnik, hogy abban bízik, hogy az új washingtoni kormányzattal újra szorossá fűzhetik hagyományosan „különleges”-ként emlegetett brit-amerikai kapcsolatokat. A tévéfelvételek szerint Boris Johnson nagy lelkesedéssel követte Joe Biden beiktatási ceremóniáját és ebből az alkalomból küldött üzenetében a "hepehupás” közelmúlt után a szoros viszonyban rejlő „fantasztikus közös lehetőségekre” hívta fel a figyelmet. A koronavírus-pandémia és más tényezők miatt a New York-i születésű brit kormányfő aligha ismételheti meg elődje, Theresa May bravúrját, aki hatalomra kerülése után egy héttel első külföldi vezetőként látogatta meg Donald Trumpot a Fehér Házban. Alacsonyabb szinten azonban lázas kapcsolatkeresés indul meg az új adminisztráció kegyeinek elnyerése érdekében. A szigetország nem reménykedhet abban, hogy ripsz-ropsz megvalósul az áhított szabadkereskedelmi egyezmény, de Észak-Írország és a környezetvédelem komoly kötelék lehet Johnson és az ír-amerikai Biden között. A Downing Street 2021-ben kétszer is szigetországban várja az új elnököt. Először a G7 elnökeként a júniusi, Falmouthban, a cornwalli tengerparton megrendezett csúcstalálkozóra, majd novemberben a Cop26 klímakonferenciára Glasgowba, a 2015-ös párizsi rendezvény óta legjelentősebb környezetvédelmi dzsemborira.   

32-en meghaltak, több mint 100-an megsebesültek egy öngyilkos merényletben Bagdadban

MTI
Publikálás dátuma
2021.01.21. 16:49

Fotó: Murtadha Al-Sudani / AFP
Két öngyilkos merényletet jelentett Bagdadból csütörtökön az iraki állami média rendőrségi, kormányzati és kórházi forrásokra hivatkozva, legalább harmincketten meghaltak, több mint 110-en megsebesültek.
Korábban 28 halottról és 73 sebesültről lehetett tudni. A merényleteket a főváros központjában, a Tajarán téren lévő piacon hajtották végre, a támadás elkövetőjeként egyelőre egyetlen csoport sem jelentkezett. Iraki katonai tisztségviselők ugyanakkor az Iszlám Állam dzsihadista szervezetet tették felelőssé a történtekért. Sok sebesült állapota továbbra is válságos, így a halottak száma vélhetően tovább emelkedik. Iraki katonai források két, robbanóövet viselő elkövetőt említettek. Jahja Raszúl, a hadsereg egyik szóvivője azt mondta, a merénylők a biztonsági erők elől menekülve robbantották fel magukat.
Ferenc pápa, aki idén március elején tervez látogatástIrakban, Barhám Száleh iraki elnöknek küldött üzenetében határozottan elítélte a merényleteket. Mint mondta, mély szomorúsággal tölti el a brutalitás értelmetlen megnyilvánulása. Hozzátette, hogy imádkozik az áldozatokért és családjaikért, valamint a mentőszolgálatok helyszínen dolgozó tagjaiért. A pápa üzenetében nem jelezte, hogy a történtek kihatással lesznek-e március 5. és 8. között tervezett útjára a közel-keleti országban. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy az iraki nép képes lesz felülkerekedni az erőszakon "testvériséggel, szolidaritással és békével". Irakból 2017 végén űzték ki az Iszlám Állam nevű terrorszervezetet, és bár a szervezet több fegyverese menedéket talált az ország nehezen megközelíthető peremvidékein, a fővárosban és környékén nagy mértékben javult azóta a biztonsági helyzet. Bagdadban a legutóbbi, 27 halálos áldozattal járó öngyilkos merényletet 2018-ban követték el, ugyancsak a Tajarán téren.