Előfizetés

Szakszerűtlenek a lakásfelújítások

Marnitz István
Publikálás dátuma
2021.01.22. 08:00
Illusztráció
Fotó: Kállai Márton
Bár sokan végeztek fogyasztáscsökkentési célú felújítást, a tervezés hiánya és a részlegesség miatt a vártnál kevésbé csökkent a rezsi – derül ki a Magyar Energiahatékonysági Intézet (megoldást is kínáló) felméréséből.
Az elmúlt négy év során az előzetes várakozásoknál többen, a megkérdezettek 57 százaléka végzett valamiféle közműtakarékossági célú felújítást lakásán – idézett a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) Nonprofit Közhasznú Kft. tegnapi, online sajtótájékoztatóján a Publicus által végzett felmérésükből Koritár Zsuzsanna ügyvezető. Ugyanerre az időszakra korábbi felmérésükben még csak 24 százalék jelzett hasonló terveket. Nyílászárót 80 százalékban a rossz állapot miatt cseréltek. 55 százalék az elromlott levegő- vagy vízfűtőberendezés helyett vásárolt újat. 38-38 százalék a falak rossz állapota, vagy a kényelemérzet fokozása végett hőszigetelt. 31-31 százalékot a rezsi csökkentése sarkallt erre, illetve az elöregedés miatt váltott új fűtőberendezésre. 93 százalékuk szerint megérte a felújítás. 67 százalék elsősorban kényelmesebbnek érzi otthonát. 48 százalék kevesebbet fizet a számlákért, 31 százalék szerint pedig szebb lett a lakás. A MEHI mindemellett szomorúan tapasztalta, hogy az esetek háromnegyedében a lakás energetikai rendszerének csak egy-egy elemét cserélték ki, illetve - leginkább családi házak esetében - a munkálatokat nem előzte meg szakértői számítás. Az ügyvezető idézte kutatások kifejezetten óvnak a részleges, felszínes, "olcsó" felújításoktól. Ha – akár anyagi okokból - vékonyabb szigetelést vagy nyílászárót helyezünk fel, a lakás kedvezőtlen tulajdonságai várhatóan további évtizedekig megmaradnak. A megkérdezettek 59 százaléka maga is lát további felújítanivalókat otthonában. Közülük 36 százalék öt éven belül tervez is újabb beruházást. (Ezt az átlagot éppenséggel a családiház-tulajdonosok húzták felfelé, a panelesek pedig lefelé.) Az intézetnek a válaszok alapján végzett számításai szerint a következő öt év során 1,42 millió lakás újulhat meg, ami 3 ezer milliárdos beruházást igényelne. (A nyilatkozók többsége jól becsülte a várható költségeket.) Azt is tudakolták, hogy a megkérdezett milyen, a jelenleginél kedvezőbb feltétel esetén gondolkodna el mégis, illetve a tervezettnél alaposabb felújításon. Eszerint – lakásszámra átszámítva – egy 40 százalékos vissza nem térítendő támogatás közel egymillió otthon felújításán lendítene. Nem sokkal maradt el ettől a 30 százalékos állami juttatás sem. (Számításuk szerint mind a 30, mind a 40 százalékos állami támogatás közvetlenül megtérülne a központi költségvetés számára adó- és egyéb bevételek formájában.) Az 5 százalékos anyag- és munkadíj-áfa további 664 ezer tulajdonos pénztárcáját nyitná ki. A kamatmentes hitel és az egyablakos tanácsadás szintén mintegy félmillió lakás felújítását ösztönözné. (A MEHI részt vesz az ingyenes, egy ablakos tanácsadást célzó, Renohub nevű rendszer kidolgozásában.)
Koritár Zsuzsanna mindezek nyomán a lakások alaposan megtervezett, mindenre kiterjedő mélyfelújítását sürgeti. Ez esetben a rezsicsökkenés is jóval érzékelhetőbb lenne, nem mellesleg pedig az ország környezetvédelmi céljai-vállalásai is nagyobb mértékben teljesülnének. A válaszok alapján a következő öt év során e követelményeknek 650 ezer lakás felújítása felelhet meg. Ez évi 130 ezret jelentene, amit szükségesnek is tart a 2030-as és 2050-es éghajlati célok elérése érdekében. Azokat, akik igénybe vennék az idéntől elérhető, nem kifejezetten energiahatékonysági gyújtópontú családi otthonfelújítási támogatást, arra biztatta, hogy a lehetőségből mégis minél többet fordítsanak ilyen célra. De itt is kiemelte az előzetes szakvélemény fontosságát. Egy ilyen tanulmány nem csak az előkészítetlenség miatti pótlólagos költségektől kíméli meg a pénztárcát, de – korlátozott anyagi lehetőségek esetén – megfelelő ütemtervet vázolhat fel egy akár többlépcsős, egymásra épülő felújítássorozatra is. (A település- és épülettípusra, valamint térségre nézve reprezentatív felmérést a Publicus készítette 2020 novemberében, 2 ezres mintán.)

Nagy a lemaradásunk

A hazai lakásfelújítási arány 3 százalék, a mélyfelújításoké egy százalék körüli. Az energiahatékony épületek aránya alacsonyabb, a háztartások fajlagos fogyasztása viszont magasabb az uniós átlagnál. Ezt a MEHI kihasználatlan lehetőségként értékeli. A 2020-as megtakarítási célokat – több tagállamhoz hasonlóan – Magyarország sem érte el. Az épületek felújítása a 2030-as és 2050-es klímacélok elérése érdekében is szükséges, ami kedvező hatást gyakorolna a foglalkoztatásra és az egészségügyre is - szögezte le Koritár Zsuzsanna. Az Unió végső energiafelhasználásának 43 százaléka, szén-dioxid-kibocsátásának pedig 40 százaléka származik az épületekből. Az európai épületállomány háromnegyede energetikailag elavult, miközben 80-90 százalékukat várhatóan még 2050-ben is használjuk majd. Jelenleg az Unió éves átlagos épületfelújítási aránya 1 százalék körül jár, de a mélyfelújítás ennél is csekélyebb.

EP jelentés: nem várható el a munkavállalóktól, hogy munkaidejükön kívül elérhetők legyenek

Halmai Katalin (Brüssszel)
Publikálás dátuma
2021.01.21. 14:23

Fotó: Gpointstudio / AFP
"Szombat délelőtt állok a konyhában, és a főnök telefonál. Felvegyem, ne vegyem?” Sok munkavállaló nem habozik, és válaszol a hívásra, amit pedig nem kéne megtennie, legalábbis az Európai Parlament (EP) szerint.
Egy ma elfogadott EP-jelentés leszögezi: a munkáltatóknak nem szabadna megkövetelniük, hogy a munkavállalók a munkaidejükön kívül is elérhetők legyenek e-mailen, telefonon vagy szöveges üzenetben. Az állásfoglalás szerzője, a máltai szocialista Alex Agius Saliba úgy véli, hogy a folyamatos kapcsolat a munkaadóval, és az elvárás, hogy a dolgozók bármikor rendelkezésre álljanak, sérti alapvető jogaikat, kedvezőtlenül befolyásolja a magánéletük és a munkájuk közötti egyensúlyt, valamint fizikai és mentális egészségüket. A nagy többséggel jóváhagyott szöveg szerint az új technológiai lehetőségek kihasználása nem vezethet a “digitális eszközök embertelen használatához”. Az Eurofund uniós ügynökség friss felmérésében az otthonról dolgozó válaszadók 27 százaléka számolt be arról, hogy szabadidejében munkahelyi feladatok ellátásával foglalkozott. A közvélemény-kutatás a koronavírus járvány első hónapjaiban készült, a távmunka aránya és a mennyisége azóta csak növekedett. Az EP baloldali frakciója által szorgalmazott jelentés kezdeményezi, hogy a jogszabályok előterjesztéséért felelős Európai Bizottság tegyen javaslatot közösségi irányelvre a “kijelentkezéshez való jogról”. Ezzel uniós törvénybe foglalnák a munkavállalók azon jogát, hogy a munkaidejükön kívül tartózkodhassanak minden, munkával kapcsolatos feladattól, és kikapcsolhassák digitális eszközeiket anélkül, hogy azért bármilyen munkahelyi megtorlásban részesüljenek. Az irányelvet a köz- és a magánszféra minden ágazatára, és minden dolgozóra alkalmazni kellene, aki munkája során digitális eszközöket használ — olvasható az állásfoglalásban. A jóváhagyásához szükséges parlamenti többség megteremtése érdekében az előterjesztés készítője a szövegbe foglalta, hogy a majdan megszülető jogszabály végrehajtását néhány évvel elhalaszthassák. A friss EP-állásfoglalás nem kötelezi az Európai Bizottságot, hogy jogalkotási javaslattal álljon elő, de felér egy erős nyomásgyakorlással.

357,19 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2021.01.21. 08:16

Fotó: Béres Márton / Népszava
Erősödött a forint a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi devizapiacon csütörtök reggel.
Az euró 357,19 forinton forgott hét órakor, 7 fillérrel csökkent az árfolyama a szerda esti 357,26 forinthoz képest. A dollár árfolyama 295,10 forintról 294,34 forintra, a svájci franké pedig 331,54 forintról 331,21 forintra csúszott le. Az euró 1,2134 dolláron forgott csütörtök reggel, 0,24 százalékkal erősödött az előző napi záráshoz képest. A svájci frankhoz képest 0,15 százalékkal erősödött az euró, 1,0783 frankon jegyezték. Egy dollárért 0,8886 frankot adtak, 0,10 százalékkal gyengült az amerikai deviza. A jenhez képest 0,14 százalékot veszített értékéből a dollár, 103,38 jenen jegyezték csütörtök reggel