Az elmúlt négy év során az előzetes várakozásoknál többen, a megkérdezettek 57 százaléka végzett valamiféle közműtakarékossági célú felújítást lakásán – idézett a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) Nonprofit Közhasznú Kft. tegnapi, online sajtótájékoztatóján a Publicus által végzett felmérésükből Koritár Zsuzsanna ügyvezető. Ugyanerre az időszakra korábbi felmérésükben még csak 24 százalék jelzett hasonló terveket. Nyílászárót 80 százalékban a rossz állapot miatt cseréltek. 55 százalék az elromlott levegő- vagy vízfűtőberendezés helyett vásárolt újat. 38-38 százalék a falak rossz állapota, vagy a kényelemérzet fokozása végett hőszigetelt. 31-31 százalékot a rezsi csökkentése sarkallt erre, illetve az elöregedés miatt váltott új fűtőberendezésre.
93 százalékuk szerint megérte a felújítás. 67 százalék elsősorban kényelmesebbnek érzi otthonát. 48 százalék kevesebbet fizet a számlákért, 31 százalék szerint pedig szebb lett a lakás.
A MEHI mindemellett szomorúan tapasztalta, hogy az esetek háromnegyedében a lakás energetikai rendszerének csak egy-egy elemét cserélték ki, illetve - leginkább családi házak esetében - a munkálatokat nem előzte meg szakértői számítás. Az ügyvezető idézte kutatások kifejezetten óvnak a részleges, felszínes, "olcsó" felújításoktól. Ha – akár anyagi okokból - vékonyabb szigetelést vagy nyílászárót helyezünk fel, a lakás kedvezőtlen tulajdonságai várhatóan további évtizedekig megmaradnak.
A megkérdezettek 59 százaléka maga is lát további felújítanivalókat otthonában. Közülük 36 százalék öt éven belül tervez is újabb beruházást. (Ezt az átlagot éppenséggel a családiház-tulajdonosok húzták felfelé, a panelesek pedig lefelé.) Az intézetnek a válaszok alapján végzett számításai szerint a következő öt év során 1,42 millió lakás újulhat meg, ami 3 ezer milliárdos beruházást igényelne. (A nyilatkozók többsége jól becsülte a várható költségeket.)
Azt is tudakolták, hogy a megkérdezett milyen, a jelenleginél kedvezőbb feltétel esetén gondolkodna el mégis, illetve a tervezettnél alaposabb felújításon. Eszerint – lakásszámra átszámítva – egy 40 százalékos vissza nem térítendő támogatás közel egymillió otthon felújításán lendítene. Nem sokkal maradt el ettől a 30 százalékos állami juttatás sem. (Számításuk szerint mind a 30, mind a 40 százalékos állami támogatás közvetlenül megtérülne a központi költségvetés számára adó- és egyéb bevételek formájában.) Az 5 százalékos anyag- és munkadíj-áfa további 664 ezer tulajdonos pénztárcáját nyitná ki. A kamatmentes hitel és az egyablakos tanácsadás szintén mintegy félmillió lakás felújítását ösztönözné. (A MEHI részt vesz az ingyenes, egy ablakos tanácsadást célzó, Renohub nevű rendszer kidolgozásában.)
Koritár Zsuzsanna mindezek nyomán a lakások alaposan megtervezett, mindenre kiterjedő mélyfelújítását sürgeti. Ez esetben a rezsicsökkenés is jóval érzékelhetőbb lenne, nem mellesleg pedig az ország környezetvédelmi céljai-vállalásai is nagyobb mértékben teljesülnének. A válaszok alapján a következő öt év során e követelményeknek 650 ezer lakás felújítása felelhet meg. Ez évi 130 ezret jelentene, amit szükségesnek is tart a 2030-as és 2050-es éghajlati célok elérése érdekében.
Azokat, akik igénybe vennék az idéntől elérhető, nem kifejezetten energiahatékonysági gyújtópontú családi otthonfelújítási támogatást, arra biztatta, hogy a lehetőségből mégis minél többet fordítsanak ilyen célra. De itt is kiemelte az előzetes szakvélemény fontosságát. Egy ilyen tanulmány nem csak az előkészítetlenség miatti pótlólagos költségektől kíméli meg a pénztárcát, de – korlátozott anyagi lehetőségek esetén – megfelelő ütemtervet vázolhat fel egy akár többlépcsős, egymásra épülő felújítássorozatra is.
(A település- és épülettípusra, valamint térségre nézve reprezentatív felmérést a Publicus készítette 2020 novemberében, 2 ezres mintán.)
