Európai Parlament;munkaidő;főnök;

EP jelentés: nem várható el a munkavállalóktól, hogy munkaidejükön kívül elérhetők legyenek

"Szombat délelőtt állok a konyhában, és a főnök telefonál. Felvegyem, ne vegyem?” Sok munkavállaló nem habozik, és válaszol a hívásra, amit pedig nem kéne megtennie, legalábbis az Európai Parlament (EP) szerint.

Egy ma elfogadott EP-jelentés leszögezi: a munkáltatóknak nem szabadna megkövetelniük, hogy a munkavállalók a munkaidejükön kívül is elérhetők legyenek e-mailen, telefonon vagy szöveges üzenetben. Az állásfoglalás szerzője, a máltai szocialista Alex Agius Saliba úgy véli, hogy a folyamatos kapcsolat a munkaadóval, és az elvárás, hogy a dolgozók bármikor rendelkezésre álljanak, sérti alapvető jogaikat, kedvezőtlenül befolyásolja a magánéletük és a munkájuk közötti egyensúlyt, valamint fizikai és mentális egészségüket. A nagy többséggel jóváhagyott szöveg szerint az új technológiai lehetőségek kihasználása nem vezethet a “digitális eszközök embertelen használatához”.

Az Eurofund uniós ügynökség friss felmérésében az otthonról dolgozó válaszadók 27 százaléka számolt be arról, hogy szabadidejében munkahelyi feladatok ellátásával foglalkozott. A közvélemény-kutatás a koronavírus járvány első hónapjaiban készült, a távmunka aránya és a mennyisége azóta csak növekedett.

Az EP baloldali frakciója által szorgalmazott jelentés kezdeményezi, hogy a jogszabályok előterjesztéséért felelős Európai Bizottság tegyen javaslatot közösségi irányelvre a “kijelentkezéshez való jogról”. Ezzel uniós törvénybe foglalnák a munkavállalók azon jogát, hogy a munkaidejükön kívül tartózkodhassanak minden, munkával kapcsolatos feladattól, és kikapcsolhassák digitális eszközeiket anélkül, hogy azért bármilyen munkahelyi megtorlásban részesüljenek.

Az irányelvet a köz- és a magánszféra minden ágazatára, és minden dolgozóra alkalmazni kellene, aki munkája során digitális eszközöket használ — olvasható az állásfoglalásban. A jóváhagyásához szükséges parlamenti többség megteremtése érdekében az előterjesztés készítője a szövegbe foglalta, hogy a majdan megszülető jogszabály végrehajtását néhány évvel elhalaszthassák.

A friss EP-állásfoglalás nem kötelezi az Európai Bizottságot, hogy jogalkotási javaslattal álljon elő, de felér egy erős nyomásgyakorlással.