Előfizetés

„Nem akarok baloldali Fideszt”

Juhász Dániel Hompola Krisztina
Publikálás dátuma
2021.01.23. 07:30

Fotó: Huszár Dávid / Népszava
Ellenzéki pártok értékfelfogása az oktatás ügyében szinte azonos, ám kultúra terén vannak értékkülönbségek, nagy kihívás ezeket összehangolni - mondta Hiller István, az MSZP választmányi elnöke.
Nemrég azt nyilatkozta, elhibázott lépésnek tartja az állami egyetemek alapítványi fenntartókhoz kerülését. Van több nemzetközi példa, hogy ez működhet jól is.    Amikor a jelenlegi kormány az első ilyen átalakítást megcsinálta a Budapesti Corvinus Egyetemmel, azt mondták, ez egy teszt, aminek a tapasztalataiból lehet majd látni, milyen irányba lesz érdemes menni. Egy felsőoktatási átalakításnál, így a fenntartóváltásnál is, legalább három tanévnek kell eltelnie, mire kiderülnek a hatásai. A Corvinus modellváltása óta másfél év telt el, szinte semmilyen tapasztalat nincs még, miközben már ott tartanak, hogy a magyar vidéki tudományegyetemek hármasát egyszerre akarják alapítványi fenntartásba adni. Ennek semmilyen szakmai magyarázata nincs. Annak se vagyok a híve, hogy a magyar állami vagyonból elhamarkodottan, tapasztalatok nélkül több százmilliárd forintnyi vagyon átmenjen ezekhez az alapítványokhoz. Ha az ellenzéki összefogással legyőznék a Fideszt 2022-ben, mit történne ezekkel az egyetemekkel? Minden vihető előre és minden változtatható. Én azt szeretném, ha a kormány kritikája mellett egyre nagyobb teret kapna az, hogy az ellenzék mit szeretne. Nem gondolom, hogy Békéscsabától Győrig az emberek programokat fognak olvasni. El kell mondanunk, lehetőleg a legszélesebb nyilvánosság előtt, hogyan gondolkodunk. De választási programot a miniszterelnök-jelöltünk hirdet majd, akit előválasztáson fogunk kiválasztani. Azt már most elmondhatom, a magyar ellenzéki pártok közös értékfelfogása az oktatás ügyében szinte azonos. Nem egy, sokunk által remélt választási győzelem után kezdünk el gondolkodni azon, hogy mit akarunk. Tehát akkor már tudják, mit akarnak a felsőoktatással? Engem a színvonal érdekel. A jövő egyre inkább a megszerzett és alkalmazott tudásé, a versenyképesség legalapvetőbb pillére pedig az lesz, hogyan lehet ezt a tudást érvényesíteni. Ebben a felsőoktatás és az úgynevezett társadalmi mobilitás a legfontosabb. Egy tehetséges, de nem feltétlen vagyonos családba született gyermek a tehetségét kihasználva magasabbra küzdheti magát. Ezt a társadalmi mobilitást a mostani kormány befagyasztotta, gyakorlatilag megszüntette. Aki tehetséges és jól tanul, az előtt ma is nyitva áll az út az egyetemre. Valóban? Én meg azt mondom, hogy az előbb említett Corvinuson a modellváltás eredményeként az angol nyelvű nemzetközi gazdálkodási szak költségtérítési képzése jelenleg 380 ezer forint, ami 720 ezer forintra fog emelkedni szeptembertől. Ez nem feltétlen a tehetség felkarolásának irányába mutat. Egyébként pedig, úgy a közoktatásban, mint a felsőoktatásban évtizedes törekvése az Orbán-kormánynak az egyetemekre való bejutás lehetőségeinek szűkítése. Amit a gimnáziumokkal, a korábbi szakközépiskolákkal csináltak, ahogy a felvételi keretszámokat csökkentették, amit a célzott finanszírozással műveltek… Egyébként nem is titkolták, a miniszterelnök többször elmondta, a jövő a szakképzésben van, nem az egyetemi diplomában. Visszatérve az előző kérdésre: mire számíthatnak az egyetemek, hallgatók, felvételizők, ha 2022-ben esetleg kormányváltás lesz? A lehetséges győzelem mértéke nagyban befolyásolja a kérdésre adható választ. Más a forgatókönyv, ha 50,8 százaléka van a kormánynak, és megint más, ha 67,5 százaléka. Arra kérném, most elégedjen meg azzal a válasszal, hogy a mi szakmai társaságunk a magyar felsőoktatás színvonalemelése érdekében mind a két változatra készít programot. Akkor tudok erről beszélni, amikor döntöttek a választók. Most azt tudom mondani: nem azon múlik egy egyetem színvonala, ki a fenntartó, ugyanakkor megismétlem, nem pártfogolom azt, hogy több százmilliárdos állami vagyon kellő tapasztalatok nélkül alapítványokhoz kerüljön. Vannak jogi, oktatási és finanszírozási elképzeléseink, maradjunk ennyiben. 
Kolléganője FreeSZFE maszkot hord. Ön azt nyilatkozta, hogy visszacsinálják a Színház- és Filmművészeti Egyetem modellváltását. Hogyan? Hiszen a művészek háborús felek lettek. A magyar színház- és filmművészetnek jelenleg nincs állami fenntartású felsőoktatási intézménye. Nem azért, mert nem voltak jelentkezők, elhagyták az oktatók, hanem azért, mert elvették. Ez a kultúrharc legeklatánsabb példája. Készek vagyunk arra, hogy megalapítsuk a magyar színház- és filmművészet új, modern, állami fenntartású egyetemét. A kiszorított oktatók, az igazságos és bátor harcot vívó hallgatók és a jövő tehetséges növendékei számára. Garantálom, hogy ez az egyetem szabad és autonóm lesz, és a politika nem fog beleszólni abba, hogy mi folyik az intézményen belül. Egyetlen elvárás van: a színvonal. És azt javaslom a jelenlegi oktatóknak és hallgatóknak, hogy az elvégzett kurzusok érdemjegyeit precízen iktassák és őrizzék meg. Pitiáner, harmadosztályú fenyegetésnek tartom azt, ami most zajlik a kreditekkel. Mit tegyen az a diák, aki idén diplomázik? A 2021. júniusi vizsgák dolgába nincs beleszólásunk. De azt vállaljuk, hogy a későbbiekben el fogjuk ismerni a kockás papíron vezetett krediteket. Ön is kultúrharcról beszélt. Nem gondolja, hogy békíteni kellene a hadba hívott művészeket? A jelenlegi kormány a politikai és a gazdasági tér elfoglalása után 2018 óta az intellektuális tér meghódításának kísérletét folytatja. Híve vagyok a kultúrbékének, de nem vagyok naiv. Nem érdekel a politikai hovatartozás, az érdekel, hogy egy művész mennyire alkot színvonalasan, egy professzor diákjai mennyire tudnak elhelyezkedni és a kutatást mennyire fogadja be a nemzetközi szakma és a gazdaság. Ez a mérce. Nem akarok egy baloldali Fideszt, de a pacifikációhoz először a mai ellenzék győzelme kell. Tegyük fel, hogy önök kormányoznak és Vidnyánszky Attila újra megpályázza a Nemzeti Színház főigazgatói posztját. Van esélye? Ostoba lennék, ha a választások előtt egy évvel, kormányfőjelölt ismerete nélkül személyre szabott választ adnék. A Jobbiktól a DK-ig tartó skálán lévő pártok szellemisége nagyon különböző. Hogyan lehet összefésülni a kultúráról alkotott elképzeléseiket? Lesz közös program, ennek lesz kulturális fejezete. De míg a vidéki úthálózat fejlesztéséről, vagy az önkormányzatok jelenlegi kifosztásáról való gondolkodásunkban nincsenek nagy különbségek, a kulturális területen léteznek ilyenek. Az egyik oldalon annak elfogadása, hogy a világban zajló folyamatokra érdemes nyitottnak lenni, a másikon pedig azé, hogy a nemzeti kultúra iránti elkötelezettség a jövő egyik záloga. Ezek összehangolása intellektuálisan izgalmas, politikailag nehéz feladat. Nem megoldhatatlan, csak belátás és kompromisszumkészség kell hozzá. Egy év múlva ilyenkor a választók már ismerhetik ezt a programot? Nagyon remélem, hogy annál sokkal hamarabb. Ősszel? Igen, de azt csak a közös kormányfőjelölt hirdetheti meg. Ön kész szakmai vitára? Akár azonnal. Demeter Szilárddal egy évvel ezelőtt vitázott. Leülne vele ismét? Bárkivel, akit a kormány elküld. Bárcsak az lenne a probléma, hogy a közszolgálatinak nevezett állami televízió azon gondolkodik, miként rendezi meg a szakmapolitikai vitákat a legteljesebb nyilvánosság mellett. A GDP hány százalékát ideális a kultúrára költeni? Joggal mondta a világjárvány előtt a jelenlegi kormány, hogy a magyar állami költségvetés jelentős részét fordította kultúrára. Ám ennek részei a tízmilliárdos nagyberuházások is. Megnézve azt a hányadot, amit a hagyományos vidéki közművelődés nyert, torz eredményt kapunk. Nem az összeg nagyságával, hanem annak belső arányaival és a hasznossággal van probléma. Mit gondol a kulturális esélyegyenlőségről? A jelenlegi kormány elindított egy kulturális alapellátás-programot. Minden olyan programot meg kell tartani, ami helyes vagy javítható. A szükséges és lehetséges kontinuitást – nem személyi ügyekben – fenn kell tartani. A magyar kultúra finanszírozása jelentős mértékben függ az államtól. Változhat ez? Ósdi, elavult szemlélet azt gondolni, hogy a kultúra finanszírozása csak központi költségvetésből történhet. Ezt példázza a konszenzusos filmtörvény, amely szerint a koprodukciókban készült filmek 20 százalékos adókedvezményt kapnak. A másik megoldás a szerencsejáték, amelynek bevételei most is a Nemzeti Kulturális Alapot finanszírozzák. Ezek központi költségvetésen kívüli eszközök. Mindemellett az állam és a magánszféra közösséget vállalhat művészeti alkotások létrehozatalának finanszírozásában. A több tízmilliárdos visszaélések miatt megszűnt az ön minisztersége idején, 2008-ban bevezetett kulturális tao. Helyesli a döntést? Ha egy autó tilosban parkol, ön megtiltaná az autósoknak a parkolást?

Névjegy

Hiller István az Országgyűlés alelnöke, a Kulturális Bizottság tagja, az MSZP választmányának elnöke. 1964-ben született Sopronban. Az ELTE BTK történelem-latin szakán diplomázott, majd egyetemi doktori fokozatot, később Ph.D. tudományos fokozatot szerzett. 2001 óta egyetemi docens. 2002. áprilisától országgyűlési képviselő. 2003-2005 között, majd 2006 és 2010 között oktatási és kulturális miniszter, 2004-től 2007-ig az MSZP elnöke volt.

Dugódíj: Megborulni látszanak az érvek

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2021.01.23. 07:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A kormány nem akar dugódíjat, ám a Galvani híd megépítésétől várt belvárosi forgalomcsökkentő hatás csak ennek bevezetésével teljesíthető.
A Kelenföld és Ferencváros közé tervezett, várhatóan 2024-re elkészülő Galvani híd megépülése után várható forgalmi hatások alátámasztására több modellszámítást végzett a főváros kérésere a Vitézy Dávid vezette Budapesti Fejlesztési Központ (BFK). A számítások során abból indultak ki, hogy a budapesti autóforgalom a Fővárosi Közgyűlés által korábban elfogadott közlekedésfejlesztési koncepcióban, a Balázs Mór Tervben szereplő intézkedések hatására 2025 után már nem növekszik. Azaz 2040-ben nem közlekedik több autó Budapesten, mint 2025-ben.  A forgalmi adatokat két különböző időtávban összesen öt forgalmi szcenárióra határozták meg, de a Galvani híd belvárosi forgalomra gyakorolt hatását bemutató modellszámítást végül a fővárosi közlekedéspolitikai törekvésekre tekintettel három alapfeltétel – az autóforgalom 2025-ös szinten tartása, a Budafoki és a Soroksári úti irodatengely és a Déli Városkapu kiépülése, illetve a belvárosi forgalomcsillapítás megvalósulása – teljesülése mellett számították ki.  A belvárosi forgalomcsillapítás megvalósulása tekintetében a modell feltételezte a behajtási díj bevezetését, a belvárosi hidak (Lánchíd, Erzsébet híd, Szabadság híd) kapacitásának 30 százalékos csökkentését és a közösségi közlekedés vonzóbbá tétele érdekében az egységes tarifarendszer, illetve az elektronikus jegyrendszer bevezetését – olvasható Vitézy Dávid BFK igazgató tavaly decemberben Karácsony Gergely kabinetfőnökének, Balogh Samunak írt levelében. 
A behajtási díj zónahatárát a Budapesti Közlekedési Központ 2013-as tervei alapján a Hungária körút-Budai körút vonalban adta meg a BFK, míg összegét alkalmanként 400 forintban határozták meg. „A modell eredményeinek alapján előre vetíthető, hogy a teljes híd- és útberuházás a budapesti autóforgalmat nem növeli, hanem csökkenti. A fenti intézkedések mellett az új Duna-híd és a hozzá kapcsolódó úthálózat 2025-ben naponta körülbelül 100 ezer, 2040-ben 170 ezer járműkilométerrel csökkenti a forgalmat, ami olyan, mintha 14 ezer autó el sem indulna” – teszi hozzá Vitézy Dávid. A kombinált modellezések bizonyították: a belvárosi forgalomcsillapítás mellett az új Duna-híd terhelése optimális, 55 ezer autóval tehermentesíti a belső kerületeket és képes betölteni a hídnak szánt hálózati szerepet – tette hozzá a héten kirobban dugódíj vitában a BFK vezetője. „A várt hatás tehát csak a belvárosi forgalomcsillapítás fent felsorolt elemeivel együtt érhető el. Ennek pedig része a dugódíj. Gulyás Gergely miniszter és Fürjes Balázs államtitkár egybehangzóan azt állítják, hogy a kormánynak esze ágában sincs támogatni, lehetővé tenni a behajtási díj bevezetést. Ha ez igaz, márpedig jelenleg törvény tiltja meg a fővárosnak a dugódíj bevezetését, akkor a Galvani híd megépítését alátámasztó érvrendszer borul meg” – mondta Balogh Samu a Népszavának. A főváros pedig csak azzal a feltétellel támogatta a híd megépítését, ha a belvárosi forgalomcsillapítás és a közúti forgalom egész városra kiterjedő csökkentése megvalósulhat általa. Ez szerepel az Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa (FKT) határozatában is. Ha a belváros tehermentését igazoló modellszámítás nem teljesíthető feltételeken alapszik, akkor az átkelő megépítéséhez adott fővárosi támogatás megkérdőjeleződik – tette hozzá Karácsony Gergely kabinetfőnöke.

Előrehaladott stádium

A Galvani híd és a kapcsolódó körút tervezése előrehaladott stádiumban van, hamarosan megkezdődik az engedélyezés. Az építkezés ütemezéséről és finanszírozásáról 2021 második felében születhet döntés. A pesti szakaszon (Gubacsi út és Üllői út között) az FKT nyomvonalról szóló döntését követően indulhat meg a tervezés, így itt kivitelezési döntés leghamarabb 2022 második felére várható. A levezető utak nyomvonalát csak a kormány, a főváros és a kerületi önkormányzatok egyetértésével lehet kijelölni. A főváros fél éves halasztást kért az erősödő civil tiltakozás miatt. A híd építési költsége a levezető úthálózattól függően 200 milliárd forint fölé is kúszhat.

Néhány tanárt és diákot előbb olthatnak

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2021.01.23. 06:40

Fotó: Markoszov Szergej / Népszava
Noha döntés csak a jövő héten várható, a kormány fontolgatja, hogy az idén érettségiző diákokat és tanáraikat „előre hozzák” az oltási rendben.
Noha döntés csak a jövő héten várható, a kormány fontolgatja, hogy az idén érettségiző diákokat és tanáraikat „előre hozzák” az oltási rendben – egyebek mellett erről is beszélt pénteki rádióinterjújában Orbán Viktor miniszterelnök. Mint mondta, ha az érintetteket még a vizsgák előtt beoltanák, vissza lehetne engedni őket tantermi felkészítésre. – A pedagógusokat és a diákokat nem hozhatják előrébb az oltási rendben, mert eleve nem is szerepelnek benne kiemelt csoportként – emlékeztetett Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos választmányának tagja. Ettől függetlenül jó ötletnek – legalábbis a semminél jobbnak – tartja, ha legalább az érettségi előtt álló diákok és tanáraik kiemeltebb figyelmet kapnak az oltásra várók között. – De mi lesz a többiekkel? Az általános iskolában dolgozó pedagógusokkal, az óvodapedagógusokkal, akik napi szinten vannak kitéve a fertőzés veszélyének? – tette fel a kérdést Nagy Erzsébet, aki továbbra is kitart amellett, hogy az oktatási dolgozókat közvetlenül az egészségügyi és a szociális dolgozók után kellene oltani. Igaz, az iskolai fertőzöttségi adatok jelenleg alacsonyak. Az Operatív Törzs tájékoztatása szerint pénteken 55 óvodában egy-egy csoportot érintően, 28 óvodában és 16 általános iskolában az egész intézményt érintően volt rendkívüli szünet. Emellett 92 általános iskolában egy-két osztályt és 8 általános iskolában a teljes intézményt érintően digitális tanrend. A középiskolák mind digitális munkarendben működnek. Nagy Erzsébet ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a Covid-19 brit mutációja, ami már Magyarországon is megjelent, a tapasztalatok szerint gyorsabban fertőz és főként a fiatalabbak körében terjed. Ezért is lenne fontos, hogy a naponta diákok százaival érintkező pedagógusok kiemelt csoportként jelenjenek meg az oltási tervben. Bár a magyar kormány egyelőre nem tartja sürgősnek, hogy a tanárok védettséget szerezzenek a vírus ellen, több más országban ezt másként gondolják. Lengyelországban például a második, Szlovákiában a harmadik elsőbbségi csoportba tartoznak a pedagógusok. Ausztriában szintén a második oltási szakaszban szerepelnek az oktatási dolgozók. Romániában ugyancsak a társadalom számára kulcsfontosságú ágazatok között szerepel az oktatás, a tanárok az oltási kampány második szakaszában kaphatnak oltást. Franciaországban az oltási terv harmadik fázisában szerepelnek a tanárok.

Így előznek a kormánytagok

„A sor végén kell állni a politikusoknak” – fogalmazott korábban a Fidesz frakció az RTL Klubnak, arról, hogy ki, mikor kaphat oltást Magyarországon. Ehhez képest, az orosz vakcinák érkezésének hírére előkelőbb helyre sorolták a kormány tagjait. A kormányfő közlése alapján ők a nem krónikus beteg, de hatvan felettieket megelőzve kaphatják meg az oltás – mint „a védekezés egyéb szereplői.” Ez utóbbi azért érdekes, mert az oltási tervben ilyen megnevezés nincs, csak olyan, hogy „rendvédelmi szervek”. Az egyébként nem példa nélküli, hogy vezető politikusok – elsősorban az oltás népszerűsítése érdekében – hamar és a nagy nyilvánosság előtt kapják meg a vakcinát. Az elsők között oltották be például Joe Biden most beiktatott amerikai elnököt, Andrej Babis cseh, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, Zuzana Caputová szlovák köztársasági elnököt is. Batka Zoltán