Előfizetés

Pogácsázós networking helyett zaj és őszinteség – Marketing COVID idején I.

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.01.23. 10:00

Fotó: Lounge Group
A 2020-as év új kihívások elé állította a marketingszektort, a helyzet egészen egyedi és kreatív ötleteket hívott életre. De hol áll most a kommunikációs szakma? Az elmúlt év történései fényében mennyire és milyen téren változott a kreatív megoldások szerepe, a marketingtudatosság? A most először neves ügynökségi partnerrel közösen megrendezett, az idén rekordszámú jelentkezőt vonzó „Marketing Diamond Awards – a Lounge Group közreműködésével” verseny zsűritagjaival beszélgettünk, első rész.
Javában zajlik az idén hatodik alkalommal megrendezett Marketing Diamond Awards, a kisebb, illetve szerényebb marketingbüdzsével gazdálkodó cégek kommunikációs aktivitásait díjazó legfontosabb marketingversenyre beérkezett pályázatok értékelése. Az már most biztos, hogy egészen újító megoldásokat kívánt meg a 2020-as év.
Varga Tibor
Varga Tibor, a T-Systems Magyarország Zrt. kompetenciaközpont vezetője szerint „azokban az iparágakban, ahol a legnagyobb bizonytalanságot okozta a járvány, egy-egy kreatív ötleten akár a vállalkozás léte is múlhatott”. De hogyan befolyásolta ez a szakmát? Abban minden zsűritag egyetértett, hogy a kisebb költségvetésből megvalósuló marketingaktivitások alapesetben is nagyobb fokú kreativitást kívánnak meg, de a pandémiás időszak önmagában is számos változást eredményezett a szakmában.
Csanak Gabriella
Fotó: Mudra László
„Minden még virtuálisabb és még gyorsabb lett. A digitális térben a kreatívoknak egyetlen pillantás alatt kell magával ragadniuk a célközönséget, óriási vizuális zajban kell most kitűnni a social médiában” – osztotta meg gondolatait Csanak Gabriella, a Microsoft Magyarország marketing és operatív igazgatója. „A hosszú előadások, a beutaztatott sztár előadó, a pogácsába kapaszkodós networking és az egész napos események helyét egy egészen más tartalom vette át” – tette hozzá Csanak Gabriella. Az elmúlt időszakban felértékelődött a szeretteinkkel töltött idő, illetve az emocionális üzenetek is. 
Szilva Mónika
„Azok a szereplők, akik hitelesen, őszintén kommunikálnak, energiát fektetnek a célközönség értékeinek és érzéseinek megértésébe, lojálisabb kapcsolódást tudnak kialakítani” – osztotta meg tapasztalatait Szilva Mónika, a Nestlé Hungária fogyasztói marketing-, média- és digital igazgatója. A járványhelyzet miatt szükségessé vált karantén, home office, illetve a távolságtartás miatt a külvilággal való kapcsolattartás az online térre korlátozódott és korlátozódik sokaknak ma is. Ennek következtében a cégek online kommunikációja is felértékelődött, minden szereplő számára szükségessé vált az úgynevezett digitális transzformáció. 
„A legtöbb piaci szereplőből 2020 vagy kikényszerítette, vagy ráébresztette őket a gyorsan bevethető, agilis, komfortzónából kimerészkedő, non-tradicionális megoldások használatára” – tette hozzá Mérő Ádám, a The Coca Cola Company CEE media és connection managere. Rendkívül fontossá vált, hogy ki, mit és hogyan kommunikál. „Az ügyfelek és kollégák is sokkal nagyobb empátiát, iránymutatást és tiszta, őszinte kommunikációt várnak tőlünk” – fogalmazott Tengerdi Laura, a Budapest Bank szakembere. „A megfelelő kommunikáció értéke megsokszorozódott a járványhelyzet alatt, hiszen e nélkül, különösen ennek a szegmensnek, nagyon nehéz az ügyfélkapcsolatokat építenie vagy egyáltalán megtartania” – összegezte Varga Tibor.
Tengerdi Laura
A zsűritagok abban is egyetértettek, hogy a marketingkommunikáció jelentősen felértékelődött a járványhelyzet miatt és alatt. Ezzel együtt a korábbihoz képest változott a szakmai tudáscsere megítélése is – sőt, adott helyzetben még inkább szükség is van a legjobb gyakorlatok megosztására, a közös inspirációkra. „Az olyan, tudáscserét elősegítő platformok, mint a Marketing Diamond Awards utat tud mutatni azon szervezeteknek, akik nyitottak és szeretnének tanulni” – mondta Varga Tibor. A tudáscsere részeként az elvégzett munka, a befejezett projektek eredményének bemutatása és elismerése is fontosabbá vált. „Amelyik márka vagy szervezet valóban jól kommunikál, annak nem csupán büszkeség ezt megmutatnia, hanem akár felelőssége is, hogy a jó példák terjedjenek, és végső soron az emberek – amúgy is terhelt – életét segítsük vele. A Marketing Diamond Awards erre ad fantasztikus lehetőséget” – fogalmazott Tengerdi Laura. Szilva Mónika szerint a verseny küldetése, hogy teret adjon a tudáscserének, illetve platformként kapcsolódási pontot kínáljon a szereplőknek. „Hogy erre mennyire szükség van, azt a pályázók magas száma és sokszínűsége is bizonyítja” – tette hozzá.

Elsősorban mit keresnek a zsűritagok a Marketing Diamond Awards pályázataiban?

Szilva Mónika: „Összességében mennyire sikeresen és hatékonyan támogatták a kitűzött cél elérését.” Csanak Gabriella: „Az éles gondolkodást, kiemelkedő kreativitást és hatékony megközelítést.” Mérő Ádám: „Az eredetiséget, a végiggondolt stratégiát, a valóban kimutatható eredményességet, illetve a pályázati munkák általánosan magas színvonalát és objektív meggyőző erejét.” Tengerdi Laura: „Mennyire megkülönböztető és újszerű a piacon a megoldás.” Varga Tibor: „Hogyan és mennyivel járult hozzá a megbízó üzleti eredményeihez.”

Hatástalanították a világháborús bombát a Kerepesi úton

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.01.23. 07:22

Fotó: Mihádák Zoltán / MTI
A péntek éjjeli hatástalanítás idejére nagyjából háromszáz méter sugarú körben lezárták a környéket és kiürítettek két társasházat.
Kevesebb mint egy órán belül sikerült hatástalanítaniuk a honvédség tűzszerészeinek a héten a fővárosi Kerepesi úton előkerült világháborús bombát pénteken éjjel. Markovics Zita, a Magyar Honvédség tűzszerész ezredének kommunikációs tisztje a helyszínről nyilatkozva az MTI-nek elmondta: minden gond nélkül sikerült kiszerelni a gyújtószerkezetet. A bombatestet és a gyújtót is felrakták a tűzszerészautóra, azokat a Magyar Honvédség központi gyűjtőhelyére szállítják. A korlátozásokat feloldották, a környéken halad a forgalom - tette hozzá.
Budapest VIII. kerületében a Kerepesi út 17. számnál, az egykori gumigyár területén zajló építkezés során szerdán került elő egy 1938-ban Magyarországon gyártott, ötven kilogrammos, élesített, mágneses gyújtószerkezettel ellátott légibomba. A péntek éjjeli hatástalanítás idejére nagyjából háromszáz méter sugarú körben lezárták a környéket és kiürítettek két társasházat. Mintegy hatvan embernek kellett átmenetileg elhagynia otthonát. A korlátozások a Keleti pályaudvar és egyes BKK-járatok közlekedését is érintették. A Mávinform korábban azt közölte: szombat hajnalban menetrend szerint megindulhat a vasúti közlekedés a Keleti pályaudvarról.

A világ egyik legősibb mecsetét találták meg Izraelben

MTI
Publikálás dátuma
2021.01.22. 23:46

Keresztény templom és zsinagóga is működött az híres Aleppo-kódex városában.
A világ egyik legősibb mecsetét találták meg Észak-Izraelben, a Tibériás városban folytatott ásatásokon a régészek, amely mellett keresztény templom és zsinagóga is működött – jelentette a Háárec című újság pénteken. Az iszlám korai terjedésének idején, a hetedik században számos, később különösen szent helynek számító mecsetet építettek a frissen meghódított közel-keleti területeken, ezek közül a legismertebbek Mekkában, Medinában, Jeruzsálemben, Kairóban, vagy a ma Irakhoz tartozó Bászra városában találhatóak. A közelmúltban a Kinneret, vagy Genezáreti-tó partjánál folytatott ásatások alapján arra a következtetésre jutottak az izraeli tudósok, hogy ezen városok sorába tartozott egykor Tibériás is, ahol a régi mecset alatt egy még régebbi, a hetedik század végére, az iszlám vallás térhódításának kezdetére datált mecset maradványaira bukkantak. A feltárásokat vezető Katia Citrin-Silverman, a jeruzsálemi Héber Egyetem kutatója szerint ez a világ legősibb, régészek által feltárható mecsete, miután a hasonlóan ősi mecseteket ma is használják, és régészek nem tanulmányozhatják őket. Az archeológus a város alapításának kétezredik évfordulója tiszteletére rendezett konferencián mutatta be kutatásának eredményeit. Az ősi Al-Dzsuma (péntek) nevű mecset Tibériástól délre, a Berniki-hegy lábánál található. Citrin-Silverman 11 éve kezdett dolgozni ezen a helyen, ahol előtte úgy gondolták, hogy a feltárási terület központjában lévő szerkezet az iszlámot megelőző bizánci korból származó piac lehetett. Katia Citrin-Silverman azonban 8. századi mecsetként határozta meg a maradványokat, és a közelmúltban alatta még korábbi, hetedik századi muzulmán imahely alapköveire bukkant. A tibériási feltárás előtt az iraki Vászitban folytatott ásatásokon talált, 703-ban, vagyis a 8. század elején épített mecsetet tekintették a legősibbnek.
A tibériási maradványok korát a padlózat alatt talált pénzérmék és cserépmaradványok alapján határozták meg. Az ősi mecset körülbelül 22 méter széles és 49 méter hosszú, tökéletlen téglalap alakú volt. Előtte udvar terült el, amelynek mérete nem ismert. Ez a mecset kisebb volt, mint a később fölé, a helyére épített 78 méterszer 90 méter nagyságú utódja. A Tiberiásban talált romok különösen fontosak, mert rávilágítanak a legősibb mecsetek struktúrájára, miközben a hasonló korból származó többi építményt számos alkalommal átépítették az idők során, és használatuk miatt nem kutathatók az eredeti alapok. Tiberiás a múltban az iszlám fontos városának számított, az arab hódítás után Urdunn tartomány fővárosa, politikai és gazdasági központ volt. „Ez egy több vallású térség volt, a regionális együttélés nagyon megindító szimbóluma. A város központjában álltak a monumentális templomok, és a város együttes működésük idején élte virágkorát. Akkoriban lenyűgöző zsidó kulturális tevékenység is zajlott Tibériásban, itt írták többek közt a 10. század első felében a híres Aleppo-kódexet is” – tette hozzá a régész.