Előfizetés

Átveszi az állam a szombathelyi stadiont

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.01.23. 14:18

Fotó: Varga György / MTI
Az új tulajdonosként a Nemzeti Sportközpontokat jelölték ki.
Átveszi az állam a szombathelyi Haladás Sportkomplexum üzemeltetését a szombathelyi önkormányzattól a Magyar Közlöny pénteki számában megjelent kormányhatározat szerint. Tulajdonosi joggyakorlóként a Nemzeti Sportközpontokat jelölték ki. A kormányhatározat Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter feladatául szabta meg, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. február 10-ig gondoskodjon a Haladás Sportkomplexum jogi, pénzügyi és adóátvilágításáról, valamint piaci értékének megállapításáról. Az átvilágítás után le kell bonyolítani február 28-ig az ingyenes állami tulajdonba vételt. Az átvilágításhoz a pénzügyminiszternek 30 millió forintot kell biztosítania. A futballarénát 2017-ben adták át, de rengeteg költséget termelt Szombathelynek. Tavaly áprilisban azonban kiderült, hogy a járványhelyzetben is kap 300 millió forintos központi támogatást a sportkomplexum.

Bige László marad bűnügyi felügyeletben

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.01.23. 10:31
Bige László
Fotó: Balázs Attila / MTI
A nagyvállalkozónak továbbra is nyomkövetőt kell viselnie.
A jogerős döntés értelmében nem tartóztatta le, igaz, nem is helyezte szabadlábra Bige László milliárdost a másodfokon eljáró Nyíregyházi Törvényszék – értesült a Magyar Nemzet Bige László ügyvédjétől, Zamecsnik Pétertől. Eszerint a vesztegetés elfogadásával és hűtlen kezeléssel gyanúsított nagyvállalkozó marad bűnügyi felügyelet alatt, nyomkövetőt köteles viselni és nem hagyhatja el kijelölt tartózkodási helyét. Bige Lászlót tavaly december 15-én vették őrizetbe, a bíróság azonban nem tartotta indokoltnak az előzetes letartóztatást, a Nyíregyházi Járásbíróság nyomozási bírója pedig 2021. április 17-ig elrendelte a bűnügyi felügyeletét. A döntés ellen az ügyészség, a gyanúsított és védője is fellebbezést nyújtott be, amelyet a napokban bírált el jogerősen a Nyíregyházi Törvényszék. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság tavaly decemberben a Nitrogénművek tulajdonosát több bűncselekmény elkövetésével gyanúsította meg: kétrendbeli, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével, egyrendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétségével, valamint egyrendbeli, önálló intézkedésre jogosult személy által üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettével. A gyanúsítás és az őrizetbevétel hírére a Nitrogénművek közleményben reagált. Azt írták, hogy a nyomozás három év alatt nem jutott bírósági szakaszba, és „a vádak teljes mértékben alaptalanok”. Bige László másik, már bírói szakban lévő büntetőügye előkészítő üléssel tavaly október 15-én kezdődött a Nyíregyházi Törvényszéken. A milliárdost üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntettével vádolja a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség, azt állítva, hogy manipulált az általa gyártott termék eladásakor, amiért 135 millió forintot kért és kapott cége ügyfelétől. Az előkészítő tárgyaláson Bige László tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el, a tárgyalásról nem mondott le, így a bizonyítási eljárás február elején kezdődik.  

Rekordhiány röpködő százmilliárdokkal

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2021.01.23. 08:00

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Történelmi rekordhiányt halmozott fel tavaly a kormány a koronavírus-válságra hivatkozva, de nem minden forint útját lehet beazonosítani.
A költségvetési törvényben engedélyezett 367 milliárd forinttal szemben 5548 milliárdot - a GDP 9 százalékát -, s ezen belül csak decemberben 2250 milliárd forintot költött el a kormány - olvasható a Pénzügyminisztérium (PM) most publikált beszámolójában. A kabinet a gazdasági válsággal, az egészségügyi védekezéssel és a gazdaságmentő akciókkal magyarázza a kimagasló deficitet. A kormányok az egész világon növelték a vállalati és a szociális támogatásaikat annak érdekében, hogy a cégek megőrizzék a munkaerőt, az emberek pedig ne szenvedjenek hiányt. Épp ezért az Európai Unió is engedte, hogy a maastrichti kötelezettségeket feledve költsenek a tagországok, és ezt használta ki a magyar kormány is. Ha az Orbán-kabinet a pandémia tavaszi beütése óta egy következetes program mentén, folyamatosan emelte volna a jövedelempótló támogatásokat, akkor a hiány alacsonyabb lett volna. November végén még „csak” 3298 milliárd forint volt a hiány, ami nem kevés, de decemberi túlköltés arra utal, hogy a magyar kormány más utat járt, mint EU többi tagállama és az év utolsó hónapját óriási költekezésre használta fel. A decemberi költségvetési beszámolóból sem derül ki, hogy hova került ez az irdatlan pénz. A mérlegadatokból és a kormányhatározatokból tudható, hogy ennek nagyobb részét a minisztériumok fizették ki, ilyen-olyan programokra az államháztartáson kívülre, mintegy 600 milliárd forintot nyelt el az állam cégbirodalma. Mint arról a Népszava korábban beszámolt az MVM Magyar Villamos Művek 200 milliárdot kapott az év utolsó napjaiban tőkeemelésre, de több száz milliárd ömlött sportberuházásokba, templomépítésekbe, olyan építőipari projektekbe, amelynek végső haszonélvezői a NER-üzletemberek. A decemberi kifizetések haszonélvezője volt még az innovációs alap, illetve a határon túli támogatásokat kezelő Bethlen Gábor Alap, de közel száz milliárd forint jutott a NER-káderekkel feltöltött Mathias Corvinus Vagyonkezelő Alapítványnak is, és természetesen e fontos részlet sem a PM beszámolójából derült ki. Eközben családi támogatásokra a egész évben kormány 398,4 milliárdot költött, 800 millióval kevesebbet az előző évhez képest, ami jól mutatja kormány válságkezelési prioritásait. Az önkormányzatok tavaly 821 milliárd forintnyi támogatást kaptak a költségvetésből, ami 42 milliárd forinttal magasabb az előző évhez képest. Vagyis a kormány igazat mond akkor, amikor azt állítja, hogy a 2020-ban a válság évében nőtt az önkormányzatok támogatása. Ám a részletszámokból kiderül az is, hogy a növekedés az év közben létrejött új jogcímeknek köszönhető, vagyis a plusz pénz a kivételezett önkormányzatokhoz ment. A válságkezelés címén a kormány rengeteg olyan kiadást is elszámolt, amely részben vagy teljesen indokolatlan volt. A minisztériumok csak tavaly 7300 milliárd forintot költöttek el, ez 18,5 százalékos növekedés az előző évhez képest. Az egyik legnagyobb költekezői a külügy nagykövetségei voltak, amelyek 588 milliárd forintot költöttek el, ebből koronavírus-járványhoz kapcsolódó egészségügyi eszközbeszerzések (például a lélegeztetőgépek) 538 milliárd forintot tettek ki. A beszámoló szerint a Magyar Honvédség csak tavaly 429 milliárd forintot fizetett ki harckocsikra, gyalogsági harcjárművek és helikopterek beszerzésére, Gripenek bérletére és más honvédelmi szolgáltatásokra. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ büdzséje 177 milliárd forinttal bővült, ebből 123,1 milliárd forint ment el a koronavírus-járványhoz kapcsolódó egészségügyi eszközbeszerzésekre. A válságkezelés fontos része volt a NER cégei által felvásárolt turisztikai beruházások támogatása, amire csak tavaly 245 milliárd forint ment el, miközben ebből egyetlen munkahelyet sem mentettek meg az ágazatban, igaz újabb jól jövedelmező üzleteket hozott az építőiparnak. Összesen 192 milliárd forint fordítottak „a koronavírus-járvány következtében szükségessé vált versenyképesség-növelő támogatásra”, és további 105 milliárdot a nagyvállalati támogatásokra és 50,3 milliárdot az egészségipari cégek beruházásainak támogatásra, ezen utóbbiak - kis jóindulattal -, nevezhetők akár gazdaságvédelmi intézkedéseknek is.   

Idén ott folytatják, ahol tavaly abbahagyták

2021 első három hetében már 120 milliárd forint költségvetési átcsoportosításról hozott határozatot a kormány. A legnagyobb tétel a tavalyi költségvetési maradványokból összejött 109,5 milliárd forint volt, amit versenyképességi támogatásokra költ el a kormány. Ezen felül öt milliárd forintot juttattak a Rogán Antal által felügyelet Nemzeti Koncessziós Iroda felállításra, amely annak ellenére kapott plusz pénz az iroda, hogy ezt a feladatot eddig más tárcák ellátták – vagyis az átszervezésnek egy fillérbe sem szabadott volna kerülnie. A kormány ezen felül gazdaságvédelmi alapból 5,3 milliárdot költött már el vállalati támogatásokra, egészségügyi és sportberuházásokra, ám ezek indokoltságáról nem tudni semmit. Az átcsoportosításokról a kormánynak majd csak 2022 őszi zárszámadási vitában kell számot adni, bár lehet, hogy a magyarázkodás már egy másik kormány feladata lesz.