Előfizetés

Az utolérhetetlen nemzedék

Koncz Tamás M. László Ferenc
Publikálás dátuma
2021.01.25. 08:00

Fotó: GARO/Phanie / AFP
„Hol és hogyan érhetőek el a mai fiatalok?” – az utóbbi 4-5 évben szinte minden nagyobb reklámszakmai konferenciának ez a fő témája.
S ahogy a marketingeseket, úgy a politikai kampányok irányítóit is feszélyezi ez a kérdés, ugyanis a milleniális generáció, az ezredforduló tájékán születettek radikálisan másképp gondolkodnak, fogyasztanak, mint az előttük járó korosztályok. A digitális bennszülöttnek titulált nemzedék másképp viszonyul a sajtóhoz is. A Nézőpont Csoportnál – 12 ezer fő megkérdezésével – 2016-ban készült nagyszabású ifjúságkutatás szerint 15-29 évesek kevesebb mint fele használta információszerzéshez a hagyományos médiaplatformokat is, negyedük pedig csak a netről tájékozódott. 2019 végére ez az arány tovább tolódott az online javára: a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság felmérése szerint a húsz év alatti fiatalok köréből 10-ből 7-en kizárólag a világhálón tájékozódnak. 2016-ban már a megkérdezettek 85 százalékának volt saját tulajdonú okostelefonja. A nyomtatott lapokat alig forgatják, nem hagyományos módon tévéznek, a hírportálok tartalmait főleg a közösségi médián keresztül találják meg, olyan sztárok, influencerek iránt érdeklődnek, akik szinte csakis a saját, socialnetwork közegükben ismertek. A Fidesz ellentmondásosan kezeli a helyzetet. Egyrészt holdudvara 100 milliárdos tételben vásárolt fel és tart fenn hagyományos orgánumokat – többek között a Tv2-t, a megyei lapokat. A hazai digitális közönségmérést (dkt) végző Gemius Kft. adatai szerint ezek online verziói sem voltak túl vonzóak a 16-29 éves korosztály számára tavaly év végén. A megyei lapok portáljai a 260-as lista közepén, utolsó harmadában találhatóak, ráadásul a meglévő olvasótáboruk 8-17 százalékát teszik ki a fiatalabbak. A dkt 16-29-es listáját továbbra is a nem kormánypárti portálok vezetik, előkelő helyen legfeljebb azok a Fidesz-közelbe került orgánumok vannak (mindmegette.hu, life.hu, videa, ripost.hu), amelyek bulvárt vagy nem politikai tartalmakat kínálnak elsősorban. Kivétel képez a rendszerint 2-3. helyet elfoglaló Origo, amelynek táborában viszont alig 9 százalékot tettek ki október-novemberben a fiatalok. Az ifjaknak indított hagyományos csatorna, a Pesti Tv közönségaránya a Media1 szerint a 18-49-es csoportban novemberben 0,05 százalék volt. A fiatalabbakhoz szóló 888.hu 223-dik a dkt-listán. Nem véletlenül van így, a 2016-os ifjúságkutatás szerint „a politika alapvetően nem érdekli a magyar fiatalokat. Nincs olyan régió, ahol többen lennének a politika iránt érdeklődők, mint a nem érdeklődők (...) a politika egységesen taszítja” őket. Ugyanakkor az egyes kormánypárti politikusok és a párt kampányszakemberei ráéreztek arra, hogy kell kezelni a közösségi médiát. A miniszterelnöknek 1,1 millió követője van, a legfőbb bejelentéseit már ott teszi, nem az évi több mint 100 milliárdból fenntartott közmédiában. Az Orbán-kabinet 2019 márciusa óta 217 millió forintot költött Facebook-hirdetésekre, a Fidesz pedig 118,4 millió forintot a nyilvánosan elérhető adatok szerint. A Facebook statisztikaplatformja, a Crowdtangle szerint – a „fiatal” kulcsszóra rákeresve – a kormányzati politikus közül főleg Novák Katalin otthonteremtéssel, babaváró hitellel kapcsolatos posztjai váltják ki a legtöbb interakciót, de relatíve jól teljesítenek a hirdetésekre sokat költő Kocsis Máté, Orbán és Szijjártó Péter posztjai is. Az utóbbi talán nem véletlen: mint arról a HVG múlt héten beszámolt, a külügyminiszternek külön 10 fős tartalomgyártó stábja van, a személyi operatőrként dolgozó Kodák Adriánnal 2020-ban például bruttó 7,7 millióra szerződtek. Nem véletlen, hogy a kormány azért aggódik, hogy 2022-ben – ahogy tette ezt most Donald Trumppal – a Facebook korlátozni fogja a fake news-gyanús posztjaikat, ezért Varga Judit igazságügyi miniszter a közösségi média szabályozására készül.

Földdel együtt vihetik a Debreceni Egyetemet

Doros Judit
Publikálás dátuma
2021.01.25. 07:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Az intézmény már idén alapítványi fenntartásba kerülhet.
A Debreceni Egyetem vezetése – a vidéki tudományegyetemek közül elsőként – múlt pénteken jelentette be, hogy az egyetemi szenátus ellenszavazat nélkül elfogadta a modellváltás kezdeményezéséről szóló javaslatot. Vagyis az intézmény már idén alapítványi fenntartásba kerülhet. Ha ez megtörténik, egy hatalmas állami földterület is magántulajdonba kerül: úgy tudjuk, hogy az itteni agrárképzésnek és kutatásnak köszönhetően maga az egyetem több száz hektáros földterülettel rendelkezik, ami jelentős értéket képvisel. Tehát a magánosítással ezek a földek is kikerülnének az állam fennhatósága alól. Fábián István, az egyetem korábbi rektora, jelenleg tanára – hangsúlyozva, hogy nem konkrétan Debrecenre, hanem általában a felsőoktatásban most zajló folyamatokra reflektál – lapunknak azt mondta: az átláthatatlanság az egyik legnagyobb gond az egyetemek alapítványba adásával, s az, hogy a jelenlegi hatalom évtizedekre bebetonozza magát az intézményekben. Az eddigi folyamatokból az látszik, hogy a kormánypárt mindenhová beülteti az embereit. A Miskolci Egyetemet birtokba vevő alapítvány kuratóriumi elnöke nem más, mint Varga Judit igazságügy miniszter, a hírek szerint a Szegedi Egyetem irányításában Novák Katalin kaphat posztot, Debrecenben Pósán László fideszes képviselő, sőt, Kósa Lajos volt polgármester neve is felmerült, annak ellenére, hogy utóbbi nem rendelkezik még egyetemi diplomával sem. Az átalakítás mellett érvelők szerint az alapítványi irányítással csökken majd a bürokrácia, s könnyebb lesz például lefolytatni a közbeszerzéseket. Ez utóbbit egyébként Fábián István szavai szerint Orbán Viktor már 2012-ben megígérte a Rektori Konferencia elnökének, de a megvalósítás elmaradt. Ahhoz azonban, hogy egyszerűsítsék az egyetemi kutatómunkát és oktatást gúzsba kötő, a volt rektor szavai szerint „elmebeteg” közbeszerzési eljárásokat, nem kellene alapítványi tulajdonba adni a nagy múltú intézményeket, elég lenne módosítani a nyakatekert szabályozáson.

Az Orbán-rendszer uralni akarja a felsőoktatást

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2021.01.25. 06:40

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Az állami felsőoktatási intézmények kiszervezése része annak a folyamatnak, amely a Fidesz 2010 óta lépésről vitt véghez. Nemcsak megtörik az autonómiát, de el is foglalják az egyetemeket.
Első pillantásra meghökkentőnek, derült égből villámcsapásnak tűnhet az Orbán-kormány legújabb törekvése, vagyis az állami egyetemek – köztük már a nagy vidéki tudományegyetemek – futószalagon történő átadása vagyonkezelő alapítványok. Ez együtt jár azzal, hogy a „magánosított” intézmények kuratóriumaiba fideszes politikusok vagy a kormánypárthoz lojális üzletemberek kerülnek. Ám ha áttekintjük az elmúlt tíz év, sőt az azt megelőző időszak történéseit, talán nem is lesz annyira meglepő a végkifejlet. Az már a kezdetektől fogva világos volt, hogy az Orbán-rendszer uralni akarja sok minden más mellett a felsőoktatást is. Ehhez viszont meg kellett gyengítenie az egyetemi autonómiát. Az egyik első lépés volt a szabad rektorválasztás megszüntetése, ami ellen az azóta megszelídített Magyar Rektori Konferencia is hevesen tiltakozott. Akkor – 2013 tavaszán – még úgy vélték, ha az egyetemek nem választhatják meg maguk felelős vezetőiket – helyettük a felsőoktatásért felelős miniszter dönt –, az akár morális válságot is előidézhet az intézmények irányításában. A miniszteri önkény egyik legékesebb példája a Debreceni Egyetem jelenlegi rektora, Szilvássy Zoltán 2013-as megbízása volt, akinek kinevezését Balogh Zoltán miniszter annak ellenére terjesztette a köztársasági elnök elé, hogy az egyetem szenátusának kétharmada a másik jelölt, Paragh György pályázatát támogatta. Előrelátó döntés volt: a Debreceni Egyetem most szó nélkül veti alá magát a kormányzati akaratnak. Majd jött a kancellári rendszer, ami kettős irányítást hozott létre az egyetemek élén: a rektor csak az „akadémiai ügyekért” felel, minden más – az intézmény működtetése, gazdasági, pénzügyi helyzete, jogi, igazgatási, munkaügyi tevékenysége – a miniszter által kijelölt kancellár hatáskörébe tartozik. Mindezt úgy kényszerítették rá a felsőoktatásra, hogy a Fidesz 2005-ben – amikor Magyar Bálint SZDSZ-es tárcavezető gazdasági tanácsokat akart a szenátusok mellé – az autonómiát védve hevesen ellenezte, hogy az egyetemeken külön szerv foglalkozzon a vagyongazdálkodással. Tíz évvel később viszont már nem elégedtek meg a kancellári rendszer bevezetésével, az egyetemek nyakába ültették az öttagú konzisztóriumokat is, amelyekbe három tagot – a rektor és a kancellár mellé – a felsőoktatásért felelős miniszter delegál. Még ezen felül is akadt jó pár, az egyetemi autonómia felszámolásának irányába tett „apróbb” lépés, mint a tandíjmentes férőhelyszámok központi meghatározása; szakok, képzések törvényi erővel, ideológiai alapon történő megszüntetése; a felsőoktatás minőségbiztosításáért felelő Magyar Akkreditációs Bizottság szerepének gyengítése, a kormány világnézetével ellentétes értékeket valló Közép-európai Egyetem (CEU) elüldözése. A közvetlen politikai-állami befolyás azonban még mindig nem lehetett teljes; a rektorok például még mindig inkább egyetemi emberek, mint politikusok. Így jutottunk el odáig, hogy nemsokára az állami egyetemek többsége az Orbán-kormány által alapított vagyonkezelő alapítványok kezében kerül, amelyek legfőbb döntéshozó testületeiben, a kuratóriumokban ott ülhetnek egykori és jelenlegi fideszes miniszterek, államtitkárok, kormánybiztosok, polgármesterek, országgyűlési képviselők, a kormány holdudvarába tartozó gazdasági szereplők (erről lásd keretes írásunkat). Ha még visszább lapozunk a legújabb kori politikatörténet könyvében, kiderül: az egyetemek elfoglalásával a miniszterelnök egy több évtizedes hibát korrigál. Orbán Viktor 2002-ben megjelent politikai életrajzában – amit Debreczeni József írt – olvasható egy részlet, amelyből kiderül, hogy a Fidesz első embere már 1994-ben is hibának tartotta, hogy Antall József miniszterelnök a rendszerváltás után nem épített ki egy „világos infrastruktúrát a jobbközép politikának”, amely a kormány bukása esetén – ami be is következett 1994-ben – „materiális örökségül” szolgálhatott volna. „Nincs egy tanszék ebben a nyavalyás országban, ahol azok az emberek ülnének ma, akik szellemileg egy kormányváltást elő tudnának készíteni. Nincs egy lap. (...) Nincs se rádió, se tévécsatorna. Egy sincs” – panaszolta Orbán Debreczeninek 1994 nyarán. Tanult a hibából: akár lesz jövőre kormányváltás, akár nem, most már van lap is, rádió is, tévé is, „tanszék” is. Nem is egy. 

Alapítványosított egyetemek kuratóriumainak tagjai

Budapesti Corvinus Egyetem Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány - Hernádi Zsolt kuratóriumi elnök, MOL elnök-vezérigazgató - György László, ITM államtitkár - Lánczi András rektor - Martonyi János, volt külügyminiszter - Palotai Dániel, MNB volt ügyvezető igazgatója - Csák János, a MOL-csoport korábbi elnöke, volt nagykövet (2011-2014) Állatorvostudományi Egyetem Marek József Alapítvány - Náray-Szabó Gábor kuratóriumi elnök, akadémikus - Bajkai István, országgyűlési képviselő (Fidesz) - Fazekas Sándor, vidékfejlesztési miniszter - Gönczi Gábor, Állatorvosi Kamara elnöke - Sótonyi Péter rektor Miskolci Egyetem Universitas Miskolcinensis Alapítvány - Varga Judit kuratóriumi elnök, igazságügyi miniszter - Kriza Ákos, korábbi miskolci polgármester (Fidesz) – elhunyt - Marie-Theres Thiell, ELMÜ-ÉMÁSZ igazgatósági elnök - Kovács Erika, MNB Pénzügyi Békéltető testület elnöke - Fükő László, BOSCH gyárigazgató Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány - Böszörményi-Nagy Gergely kuratóriumi elnök, a (korábban állami) Design Terminal innovációs ügynökség vezetője - Fülöp József rektor, a hazai kreatívipar miniszteri biztosa - Kopek Gábor fotográfus, miniszteri biztos, a MOME korábbi rektora - Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. vezérigazgatója - Szemerey Szabolcs, a Kecskeméti Duális Oktatás Zrt. korábbi vezérigazgatója, Kecskemét polgármesterének, Pataki Klaudiának (Fidesz) férje Neumann János Egyetem Neumann János Egyetemért Alapítvány - Csizmadia Norbert kuratóriumi elnök, a Nemzetgazdasági minisztérium egykori államtitkára, az MNB korábbi ügyvezető igazgatója - Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke (Fidesz) - Gaál József, Kecskemét alpolgármestere (Fidesz) - Nagy Zoltán közgazdász, a Phoenix Mecano Kecskemét Kft. ügyvezetője - Bánkuty Tamás József, a Nemzetgazdasági Minisztérium korábbi osztályvezetője Soproni Egyetem Soproni Egyetemért Alapítvány - Csányi Sándor kuratóriumi elnök, az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója - Zambó Péter, erdőkért és földügyekért felelős államtitkár - Ugró Sándor, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója - Macsek Lajos, a Vértesi Erdő Zrt. vezérigazgatója - Csóka Péter, a FAO Erdészeti Bizottságának elnöke Széchenyi István Egyetem Széchenyi István Egyetemért Alapítvány - Knáb Erzsébet kuratóriumi elnök, az Audi Hungaria Zrt. személyügyért és szervezetért felelős igazgatósági tagja - Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter - Dézsi Csaba, Győr polgármestere (Fidesz) - Bokor József, az MTA tagja - Sárai-Szabó Tamás, a győri Szent Mór Bencés Perjelség perjele Színház- és Filmművészeti Egyetem Színház- és Filmművészetért Alapítvány - Vidnyánszky Attila kuratóriumi elnök, a Nemzeti Színház igazgatója - Világi Oszkár, a MOL igazgatósági tagja - Bacsa György, a MOL-csoport stratégiai ügyvezető igazgatója - Rátóti Zoltán színész, rendező, az M1 és a Duna TV „hangja” - Lajos Tamás operatőr, producer Szent István Egyetem (februártól: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem) Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány - Csányi Sándor kuratóriumi elnök, az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója - Nagy István agrárminiszter - Lázár János kormánybiztos, korábbi Miniszterelnökséget vezető miniszter - Bedő Zoltán agrármérnök, akadémikus - Horn Péter agrármérnök, akadémikus, a Kaposvári Egyetem korábbi rektora 

Földdel együtt vihetik az egyetemet

A Debreceni Egyetem vezetése – a vidéki tudományegyetemek közül elsőként – múlt pénteken jelentette be, hogy az egyetemi szenátus ellenszavazat nélkül elfogadta a modellváltás kezdeményezéséről szóló javaslatot. Vagyis az intézmény már idén alapítványi fenntartásba kerülhet. Ha ez megtörténik, egy hatalmas állami földterület is magántulajdonba kerül: úgy tudjuk, hogy az itteni agrárképzésnek és kutatásnak köszönhetően maga az egyetem több száz hektáros földterülettel rendelkezik, ami jelentős értéket képvisel. Tehát a magánosítással ezek a földek is kikerülnének az állam fennhatósága alól. Fábián István, az egyetem korábbi rektora, jelenleg tanára – hangsúlyozva, hogy nem konkrétan Debrecenre, hanem általában a felsőoktatásban most zajló folyamatokra reflektál – lapunknak azt mondta: az átláthatatlanság az egyik legnagyobb gond az egyetemek alapítványba adásával, s az, hogy a jelenlegi hatalom évtizedekre bebetonozza magát az intézményekben.