Nagyjából 370-390 ezer új választópolgár kap lehetőséget 2022-ben arra, hogy először adja le voksát országgyűlési választáson, továbbá hozzávetőlegesen 600 ezerrel csökken a 2018-ban még szavazati joggal bírók száma az elhalálozások miatt. Ez olyan demográfiai változás, amely szoros verseny esetén döntő hatással lehet a voksolás kimenetelére.
Márpedig a felmérések szerint a közösen induló pártok jelentette összefogás beérte a Fidesz-KDNP-t, és a nem kormánypárti közvélemény-kutatók (Medián, Publicus, Závecz Research – ZRI) Népszava által elkért adatai szerint a hatalmon lévő erők nem túl népszerűek a fiatalok körében. A Median novemberi mérése szerint a 18-29-es korosztályban 19, a Publicus október-decemberi adatsora szerint a 18-25 éves csoportban 16, a ZRI szerint a 18-25 éves rétegben legalább 8 százalékpont a lemaradásuk. Ráadásul egy évek óta tartó trendről van szó. – A Fidesz átlagos támogatottságtól való lemaradása a 25 év alattiak körében a két választás között jelentős mértékben nőtt: 4 százalékpontról 11 százalékpontra, s ez a különbség mostanáig maradt – mondta lapunknak Závecz Tibor. Okkal dobta be Orbán Viktor az szja elengedését a 25 év alattiaknak: információink szerint az ötlet mögött rafinált taktikázás húzodik meg.
A három intézet felméréseit alapul véve az ellenzéki tábor 300-335 ezer 18-25 éves szavazóval, a Fidesz-KDNP 160-180 ezerrel számolhat 2022-ben (ez a tábor nagyobb, mint az első szavazók száma – a szerk.). Bár a kabinetnek dolgozó Nézőpont Csoport kutatási igazgatója, Nagy Dániel az elmúlt napokban több Fideszhez húzó lapban is azt hangoztatta, hogy pánikra nincs ok, mert az ellenzéki közös lista – rajta Gyurcsány Ferenccel – a baloldali fiatalokat taszítja, a jobboldaliakat pedig aktivizálja, a kormánypártok a 2019-es önkormányzati voksolás óta számos lépést tettek az ifjúság visszahódítása érdekében. Azaz ők is érzik a veszélyt.
Pár hónappal a választás után külön helyettes államtitkárt neveztek ki az ifjúságpolitikai ügyek intézésére a 23 éves Rácz Zsófia személyében. Folyamatosan bővítik a családalapítás dotációját – másfél éve indították a 18-35 éves korosztályt célzó babaváró támogatást –, miniszterré léptették elő a terület felelősét, a médiában igen sokat szereplő Novák Katalint. Tavaly októberben a 31 éves Koncz Zsófiát indították a borsodi időközi voksoláson – aki meg is nyerte azt.
Megalapították az ifjúságot célzó Pesti Tv-t. Megújították a legnézettebb kormánypárti online orgánumot, az Origót: a fejlesztés külön fiatalokra célzó kampányt kapott, miközben fő vetélytársának, az Indexnek a stábja – Fidesz-közeli üzletemberek nyomására – felmondott. Ám a felmérések azt mutatják, e lépéseknek tavaly nem volt érdemi hatása a Fidesz népszerűségére a fiatalok körében. Nem meglepő, hogy január közepén maga a miniszterelnök állt elő egy újabb ötlettel. Orbán Viktor bejelentette: a választás évében elengedik a 25 év alatti fiatalok személyi jövedelemadóját, ő úgy becsülte, ez 130-150 milliárdos kiesést jelent a büdzsének. Számításaink szerint – s ezt fideszes forrásaink is megerősítették – ezzel tulajdonképpen lemondtak arról, hogy a fiatalság nagy többségét győzzék meg, ennél precízebben céloznak.
A párt vezetésében is tisztában vannak azzal, hogy nem mindegyikük vesz majd részt a választásokon. – A mi adataink szerint a fiatalok 63 százaléka menne el szavazni, de a tapasztalat azt mutatja, hogy inkább jó 10 százalékkal alacsonyabb szokott lenni a részvételük egy tényleges választáson – jegyezte meg Pulai András, a Publicus ügyvezető igazgatója. A ZRI mérése szerint a 18-25 évesek 32 százaléka biztosan, 23 százalék „inkább elmenne” szavazni, a Medián 64 százalékra mérte novemberben a korosztály aktivitását. Érdemes ezen a ponton Nagy Dániel okfejtésére figyelni, aki szerint az adócsökkentés előnyeit a gazdaságilag aktívak – tehát akik dolgoznak és nem feltétlenül tanulnak tovább –, a 18-24 éves fiatalok 46 százaléka élvezheti majd. Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója arra hívta fel a figyelmünket, hogy a 30 év alattiak körében a legfeljebb 8 általánost végzettek 43 százaléka támogatja a kormánypártot. Ám kérdés, hogy ők politikailag mennyire aktívak, elmennek-e 2022-ben szavazni. Szabó Andrea, az MTA kutatója által 2019-ben készített Aktív Fiatalok kutatásában megállapította: főleg azok érdeklődnek a közélet iránt, akikre a Fidesz kevésbé számíthat. Így az egyetemisták körében a nem szavazók tábora 26 százalékra csökkent – hozzátesszük, a tavaly kezdődött válság, a színiegyetem ügye, a felsőoktatás most felpörgő átalakítása aligha hűti a kedélyeket körükben.
Minden jel szerint a Fidesz a 150 milliárdos kampányfegyverrel egy jóval kisebb rétegre lő, mint a 18-25 évesek csoportja, amely 2022-ben becslések szerint 776 ezer főt fog kitenni. Itt meg kell jegyeznünk, hogy a Publicus azt mérte, a fideszes fiatalok aránya a fővárosban mindössze 18 százalék, a megyeszékhelyeken 22 százalék, városokban 24 százalék, a falvakban pedig már 30 százalék. A Népszava augusztusi mandátum-kalkulációja pedig arra jutott, hogy jövőre 4 olyan billegő, illetve 15 olyan Fidesz által szorosan nyerhető választókerület (evk) lesz, ahol a kisebb települések és az alacsonyabb iskolázottság a meghatározó. Még ha a listák versenyében veszít is a Fidesz, ezekkel az evk-kal megőrizheti parlamenti többségét.
(A cikk megírásában közreműködött M. László Ferenc és Kósa András.)
