Nem igazán befolyásolta a magyarok környezettudatosságát a vírushelyzet

Fontos, hogy a pandémia utáni helyreállításkor hogyan rangsoroljuk a környezetet, ezáltal a sorsunkat.

Annak ellenére, hogy a koronavírus-járvány megmutatta társadalmunk és a gazdaságunk törékenységét a komolyabb megrázkódtatásokkal szemben, a WWF Magyarország és Budapest Bank közös kutatásából az derült ki, hogy csak részben változott a magyarok környezetvédelemhez való viszonya a járványhelyzet miatt. Habár a lakosság körében minimális azok aránya, akik szerint az ökokatasztrófával és a klímaváltozással csak riogatni akarják az embereket, mindenkinek fontos tudatosítania, hogy a környezetvédelmi kihívásokat csak úgy küzdhetjük le, ha a döntéseinkkel segítjük a közösségi és a fenntarthatósági céljaink megvalósítását – olvasható a WWF Magyarország közleményében.

A reprezentatív kutatásából kiderült, a megkérdezettek csupán 4 százaléka klímaváltozás-tagadó, de csak kétharmaduk hajlandó aktívan is tenni a mindennapokban a környezet védelme érdekében. A koronavírus-járvány második hullámának felívelő szakaszában végzett kutatás rámutatott arra, hogy részben módosult a környezettudatos viselkedésünk a járvány hatására: a válaszadók 14 százaléka kényszerült gyökeres változtatásra, 52 százaléka bizonyos szokásait ugyan átalakította, a környezetvédelemhez, valamint az élelmiszer-fogyasztáshoz való hozzáállása ugyanaz maradt, 34 százaléka pedig életmódján és magatartásán semmit nem változtatott.

Míg egyes környezettudatos szokások jellemzőbbek a lakosságra, vannak olyan területek is, ahol még szükség lenne a fejlődésre. Kiderült, hogy a magyarok 75 százaléka jellemzően mindig visz magával saját bevásárlótáskát a boltokba - a nők nagyobb arányban, mint a férfiak -, 53 százaléka igyekszik minél kevesebb hulladékot termelni, 65 százaléka pedig szelektíven gyűjti otthon a szemetet. Ez utóbbiban a 25-34 éves korosztály a legaktívabb, 72 százalékuk figyel erre, a nők és a férfiak pedig nagyjából egyenlő arányban.

A lakosság 49 százalékának otthonában mindenhol energiatakarékos LED lámpa található, amelynek használata a hagyományos energiatakarékos izzókhoz képest harmadannyi szén-dioxid-kibocsátással jár, ráadásul várható élettartama háromszor hosszabb. Ugyanennyien választják a csapvizet palackozott italok helyett, a válaszadók 48 százaléka napi szinten közlekedik kerékpárral vagy gyalog, 45 százaléka pedig a hazai termesztésű élelmiszereket részesíti előnyben.

Környezetbarát tisztítószereket viszont a magyarok csak 26 százaléka használ - a férfiak és a nők egyenlő arányban -, pedig ma már számtalan alternatíva közül lehet választani, legyen szó a környezetbarát emblémával ellátott tisztítószerekről vagy a még költséghatékonyabb ecet, szódabikarbóna és mosószóda használatáról. Húsmentes napokat csupán a válaszadók 27 százaléka tart rendszeresen - a nők 34 százaléka, míg a férfiak 20 százaléka -, pedig jó tudni, hogy egy kilogramm marhahús előállításához átlagosan 15500 liter, 1 kg baromfihús előállításához 3900 liter vízre van szükség.

Még mindig túl sok ételt, azaz pénzt dobunk ki

A lakosság közel fele rendszeresen dob ki ennivalót: több mint 40 százalékuk havonta legalább egy kilogrammnyit. A szemétbe kerülő élelmiszerek listáját a tejtermékek, a pékáruk és a zöldség-gyümölcs vezetik. A lakosság 77 százaléka azért dob ki ételt, mert az megromlik, 33 százaléka egyszerűen megfeledkezik róla, 19 százaléka túl nagy adagot készít, 13 százalékának pedig nem ízlik. Nem árt tudni, hogy az élelmiszerrel együtt a pénzünket is a kukába dobjuk: a megkérdezettek 29 százaléka bevallása szerint havonta 500-1000 forint értékben dob ki ételt, míg 23 százalékuknál ez az összeg 1000 és 2000 forint között mozog. A válaszadók szerint a nagyobb odafigyelés, a körültekintő vásárlás és a lejárati idő hangsúlyosabbá tétele segítene csökkenteni az élelmiszerpazarlást.

Napelemre költenének a legtöbben

A kutatás azt is vizsgálta, hogy a magyar lakosság milyen környezetvédelmi célú beruházásokra költené megtakarításait. A megkérdezettek 54 százaléka lakásának korszerűsítésére - napelem, napkollektor, szigetelés - adna ki pénzt elsősorban, és 31 százalékuk akár hitelt is venne fel ezek megvalósítására. Tény, hogy a rosszul szigetelt falakon, a tetőn és a padlón keresztül a hő akár fele is elszökhet, a szigetelési beruházások viszont az épületszerkezettől függően akár 2-4 év alatt is megtérülhetnek. A megtakarításukból a válaszadók 26 százaléka szerezne be elektromos vagy hibrid autót, 27 százalék pedig környezetbarát háztartási gépeket.

Jóval kevesebb azok aránya, akik az elmúlt egy év során anyagilag is támogattak környezetvédelmi célokat: 9 százalékuk zöld programok, 7 százalékuk zöld civil szervezetek mellé állt. Arra a kérdésre, hogy felajánlaná-e fizetése egy részét a környezetvédelem támogatására, a megkérdezettek 14 százaléka válaszolt igennel.

„A környezeti fenntarthatóság fontos a Budapest Bank számára, ezért is vállaltuk, hogy a WWF Magyarország szakértőinek segítségével 2025-ig 25 százalékkal csökkentjük ökológiai lábnyomunkat. A karboncsökkentés elérése érdekében számos lépést tettünk már meg: a tavalyi évben többek között megújuló villamosenergiából fedeztük a bank épületeinek fogyasztását, elektromos gépjárművekkel kezdtük el bővíteni flottánkat, új, környezettudatos gépészeti berendezéseket szereztünk be a fiókfelújítások során, és napelemet telepítettünk rákosszentmihályi fiókunkban” – mondta Puskás András, a Budapest Bank működésért és kockázatért felelős vezérigazgató-helyettese.

„Habár a koronavírus-járvány berobbanását megelőző évben az éghajlatváltozás problémája a közbeszéd középpontjába került, sok embert, vállalatot és kormányzati szereplőt cselekvésre sarkalt, a fenntarthatóság és környezettudatos életmód pedig többeknek beivódott a mindennapjaiba, nem dőlhetünk hátra. Ezt a járvány is megmutatta. Az egyének és a döntéshozók szintjén is fontos az előttünk álló időszak, hogy a helyreállítás során hová rangsoroljuk a környezetünket, a természetet és ezáltal a saját sorsunkat” – emelte ki Klacsán Csaba, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője.