Előfizetés

Már néhány éven belül kezelhetetlenné válhat a klímakrízis

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.01.25. 20:10

Fotó: PETER PARKS / AFP
Ha a járvány miatti korlátozások mérsékelték is az üvegházhatású gázok kibocsátását, a hatása nem észlelhető a felmelegedés mértékének csökkenésében.
Mint megírtuk, az Európai Unió számos földfelszíni megfigyelőállomás és műhold adataiból dolgozó Copernicus Föld-megfigyelő program kutatói nemrég azt az aggasztó hírt közölték: a száz éve nem látott pandémia ellenére 2020 megint a legmelegebb év volt Európában, amióta megbízható és rendszeres mérések állnak rendelkezésre. Az egész bolygóra nézve a tavalyi év 2016-tal megosztva érdemelte ki a legmelegebb címet, így a most lezárult évtized volt a valaha mért legmelegebb. A légköri szén-dioxid-koncentráció pedig töretlenül nő, dacára minden ezzel ellentétes törekvésnek.  „Bár a Covid-19-hez köthető intézkedések egy-egy területen, például közlekedés, repülőgép-forgalom talán mérsékelték az üvegházhatású gázok kibocsátását, globális szinten a teljes ipari, mezőgazdasági szektor együttes kibocsátása nem csökkent, így összességében a pandémia miatti lezárások hatása a felmelegedés mértékének csökkenésében nem látható” – mondta Bartholy Judit, az ELTE Meteorológiai Tanszék egyetemi tanára, az MTA doktora a Magyar Tudományos Akadémia honlapján. Szinte mindennap újabb és újabb klimatikus rekordokról érkeznek hírek, pedig az éghajlat esetében a rekord, legyen az felső vagy alsó extremitás sohasem jó hír. Európában tavalyig 2019 volt a legmelegebb év, de a tavalyi 0,4 Celsius-fokkal ezt is meghaladta. Az atmoszféra szén-dioxid-koncentrációja 2,3 ppm-mel (milliomodrésszel) emelkedett egy év alatt, és tavalyi maximumát májusban érte el: ekkor 413 ppm volt. 2020 az 1980–2010 közötti referencia-időszak átlaghőmérsékletét 0,6 Celsus-fokkal haladta meg, de ami még jobban mutatja a helyzet súlyosságát, az az, hogy az ipari forradalom előtti átlaghőmérsékletnél már 1,25 fokkal magasabb (ez az az érték, amely az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) szerint nem szabad, hogy 1,5 fok fölé menjen, hosszú évtizedek távlatában sem).  A lezárások hatása inkább az egyéb légszennyező anyagok koncentrációjának látványos csökkenésében érhető tetten a meteorológus szerint. Az üvegházhatású gázok megemelkedett légköri koncentrációja az emberi tevékenység hatására alakult ki a 20–21. században. A légkörbe juttatott többlet üvegházhatású gázok koncentrációja – különösen a légköri tartózkodási idejük miatt – csak lassan csökkenthető. Ezek a gázok több évtizedig is a légkörben maradhatnak, így ilyen rövid idő alatt gyökeres változás nem érhető el.   A légköri szén-dioxid-koncentrációnak a Copernicus műholdak adatai alapján számolt 2020-as növekedése (2,3 ppm) nem a legnagyobb éves növekedés – ez egyike a kevés olyan adatnak, amelyben a tavalyi év nem döntött rekordot. 2019-ben ez a növekedés 2,5 ppm volt, 2015-ben és 2016-ban pedig 2,9 ppm. Ugyanakkor figyelembe kell vennünk, hogy 2015-ben és 2016-ban különösen erős volt az El Niño jelenség miatti időjárási anomália, így az akkori kiugró szén-dioxid-dúsulás a légkörben a csökkent vegetációs felvételnek és a megnövekedett erdőtűz-eredetű kibocsátásnak tulajdonítható. Szó sincs arról, hogy az antropogén emisszió összességében csökkent volna tavaly. Az északi erdőségekben pusztító tüzek szén-dioxid-kibocsátása – noha 2020-ban a régiójukban rekordmagasnak számítottak – csak csekély mértékben járul hozzá a globális emisszióhoz.
Leginkább az északi-sarkvidéki területek és Szibéria melegszik: ezekben a régiókban még sohasem tértek el ilyen mértékben az éves átlaghőmérsékletek a sokéves átlagtól. Az átlagnál 3 fokkal magasabb átlaghőmérséklet szinte az egész térségre jellemző, de voltak helyek, ahol 6 Celsius-fokkal volt melegebb a szokásosnál. Az északi tajgán soha nem látott mértékben törtek ki erdőtüzek (amelyek nemcsak Ausztráliában és Dél-Amerikában pusztítanak, noha jellemzően e régiók szerepelnek a hírekben). A Copernicus mérései szerint 2020-ban e régióban rekordnak számító 244 megatonna szén-dioxid szabadult fel az elégett növényi anyagokból. A korábbi rekordot itt is a 2019-es erdőtűzszezon jelentette, de 2020 egyharmaddal döntötte meg a csúcsot. Az északi sarkköri jég kiterjedése nyáron és kora ősszel jelentősen elmaradt az átlagostól. Júliusban és októberben még soha nem mértek a tavalyi év adott hónapjainál kisebb jégkiterjedést.

Emberi eredetű

Az újabb és újabb aggasztó mérési adatok ellenére a kutató meg van győződve arról, hogy csak az emberiség széles körű és felelős összefogása tehet bármit is a klímaváltozás hatásainak csökkentése érdekében, hiszen mára szinte teljes a tudományos konszenzus, hogy a felmelegedés antropogén eredetű. „Ha mi vagyunk felelősek érte, akkor a mi kötelességünk tenni ellene, hogy az utánunk következő generációknak ne egy élhetetlen bolygót hagyjunk hátra. Persze nehéz széles körben megértetni az emberekkel az éghajlati rendszerben zajló folyamatokat, és hogy mindannyian tehetünk ezen folyamatok lassítása, visszafordítása érdekében. Nehéz elfogadni, hogy mindannyian felelősek vagyunk, hiszen senki sem akar rossz híreket hallani, mind a döntéshozók, mind az emberek hárítják az aggodalomra okot adó tényeket, kutatási eredményeket” – fogalmazott Bartholy Judit.  A klímakutató szerint minden embernek meg kell tennie mindent, hogy a saját tevékenysége által kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségét minimalizálja. Ez nem könnyű folyamat,
jelentős mértékben változtatni kell a lakhatási, étkezési, közlekedési szokásainkon.

Mindenkinek egyénileg kell eljutni ahhoz a döntéshez, hogy változtatni akar a saját élete szervezésén, az elkövetkező generációk védelme érdekében. Bartholy Judit nem tudja eléggé hangsúlyozni az 2015-ös párizsi klímamegállapodás jelentőségét, amely 15-20 évnyi folyamatos tárgyalás és kudarcok után született meg. Most lenne itt az ideje annak, hogy az abban írásba foglalt alapelveket tettek kövessék, az elkövetkező évtizedek cselekvését meghatározó nemzeti klímastratégiák, energiastratégiák kidolgozása és végrehajtása formájában. Az IPCC 2018 szeptemberében kiadott újabb jelentése már a párizsi klímamegállapodásban meghatározott, 2 Celsius-fokos melegedési határnál is szigorúbb, 1,5 fokos melegedési határ betartását tartja szükségesnek (az ipari forradalom előtti korok átlagához képest) annak érdekében, hogy a klímaváltozás legsúlyosabb következményeit el tudjuk hárítani. „Már a párizsi klímamegállapodással kapcsolatban is nagy volt az aggodalom, vajon betartható-e ez a célkitűzés. Még inkább igaz ez a köztes IPCC-jelentés 1,5 fokos küszöbértékére. Joggal rettenünk meg a 2020-as év 1,25 fokos melegedésétől. Ezek alapján megállapítható, hogy
az egész bolygót érintő klímakrízis nem az évszázad közepére fog kezelhetetlenül súlyossá válni, hanem akár már néhány éven belül”

– figyelmeztetett az egyetemi tanár.

Mit lehet tenni?

Drasztikusan csökkenteni kell az elkövetkező 1-2-3 évtizedben az antropogén üvegházhatású gázok kibocsátását mindenhol a világon, a cél a karbonsemlegesség, azaz a nettó 0 kibocsátás. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy valóban nullára kell csökkentetni a légkörbe juttatott szén-dioxid és egyéb antropogén üvegházhatású gázok mennyiségét, hanem a kibocsátás és az elnyelés összegének kell 0-ra csökkennie – mondta Bartholy Judit. A szakember szerint a párizsi klímamegállapodás lehetőséget ad arra, hogy minden ország a saját adottságainak és körülményeinek legjobban megfelelő iparszerkezetet, mezőgazdasági struktúrát, energiamixet alakítsa ki. Néhány év alatt minden országnak el kell döntenie, hogy milyen megoldásokkal tudja a leghatékonyabban csökkenteni a saját kibocsátását. Utána pedig végre kell hajtania ezeket a vállalásokat.

Leprás csimpánzokat találtak a dzsungelben Afrikában

MTI
Publikálás dátuma
2021.01.25. 17:57
Illusztráció
Fotó: Tesni Ward/Biosphoto / AFP
Nem tudni, hogyan fertőződtek meg, valószínűleg ugyanis sosem kerültek kapcsolatba emberekkel.
Leprával való fertőzöttséget mutattak ki vadon élő csimpánzoknál Afrikában. Egyelőre nem tudni, hogyan fertőződtek meg az állatok – közölte a leprával és tuberkulózissal foglalkozó németországi intézet (DAHW) a lepra január 31-i világnapjához kapcsolódóan. A kutatók eddig abból indultak ki, hogy a lepra kórokozójának fő hordozója az ember, és hogy az állatok mindig az emberrel való kontaktus nyomán fertőződnek meg. Az elefántcsontparti és bissau-guineai fertőzött majmok azonban valószínűleg sosem kerültek kapcsolatba emberekkel – mondta Jenifer Gabel, a würzburgi DAHW szóvivője. „Az érintett nyugat-afrikai majmok ürülék- és szövetmintájában talált baktériumtörzs genotípusa nagyon ritkán fordul elő embernél. Ezért az állatokban és a természetben más forrásnak is lennie kell” – tette hozzá Fabian Leendert, a Robert Koch Intézet kutatója. „A lepra legyőzése szempontjából ez azt jeleni, hogy nem szabad csak az emberekre összpontosítani, hanem az állatvilágot is figyelembe kell venni” – hangsúlyozta August Stich, a Würzburgi Klinika trópusi betegségekért foglalkozó intézetének főorvosa. A lepra olyan fertőző betegség, amelynek kórokozója a bőrt és az idegrendszert támadja meg. Baktériuma (Mycobacterium leprae) valószínűleg cseppfertőzéssel terjed. Pontosabbat azonban az 1873-as felfedezése óta eltelt 150 évben nem tudott meg a tudomány. Egyetlen érintés még nem elég a fertőződéshez, a kontaktusnak szorosnak és hosszantartónak kell lennie. Az átlagos lappangási időszak 3-4 év, de olykor 20 év is lehet – fejtette ki Gabel.  A lepra gyógyítható, de világszerte mintegy négymillió embernek kell olykor a legsúlyosabb fogyatékosságokkal és stigmatizálással együtt élnie. Legalább minden tizedik embernél olyan későn fedezik fel a betegséget, hogy a testükön bekövetkezett változások maradandóvá válnak. Évek óta ismert, hogy állatok is lehetnek leprásak. A kórokozót megtalálták például dél-amerikai tatuknál. Egy nemzetközi kutatócsoport DNS-elemzések révén tíz évvel ezelőtt kimutatta, hogy emberek fertőzték meg leprával a tatukat. A leprát említették már a Bibliában és ókori egyiptomi múmiáknál is kimutatták. Az úgynevezett fordított zoonózisok közé tartozik. A zoonózis olyan fertőző betegség, amely természetes úton állatról emberre terjednek. Az elmúlt évben nagy figyelmet kaptak az ilyen betegségek, mivel az eddigi vizsgálatok szerint az új koronavírus denevérektől származik. Állati eredete van például az ebolának, a madárinfluenzának és a HIV-vírusnak is.       A német Robert Koch Intézet szerint a világ lakosságának csupán öt százaléka tud megfertőződni, a többiek immunisak a leprára. Kutatók mintegy 20 éve dolgoznak a lepra elleni oltóanyag kifejlesztésén. A klinikai tesztek a koronavírus-járvány miatti halasztás után várhatóan tavasszal folytatódni fognak. Amennyiben az eddigi eredményeket sikerül megerősíteni, 2025-re várható az oltóanyag engedélyeztetése. 

Több mint duplájára nőtt a Föld jegének olvadási sebessége 30 év alatt

MTI
Publikálás dátuma
2021.01.25. 16:14

Fotó: JOHANNES EISELE / AFP
A globális tengerszint átlagosan 3,5 centimétert emelkedett.
A becslések szerint összesen nagyjából 28 millió köbkilométer tengeri tengeri jég, jégmező és gleccser jege olvadt fel az 1990-es évek közepe óta. A jégolvadás éves üteme most körülbelül 57 százalékkal gyorsabb, mint három évtizede volt – írták a tudósok a The Cryosphere című szaklap hétfőn megjelent számában. „Minket is meglepett, mekkora volt a növekedés mindössze 30 év alatt” – kommentálta az eredményeket Thomas Slater, a brit Leedsi Egyetem glaciológusa. A helyzet régóta egyértelmű azok számára, akiket a gleccserek látnak el ivóvízzel, vagy akiknek a téli tengeri jég védi a part menti házait a viharoktól, ma azonban már a fagyott világtól távol élőknek is kezdi felkelteni a figyelmét – tette hozzá. A Déli-sarkvidéken, Grönlandon és a magas hegységekben olvadó jég annyi vízzel növelte a globális tengerszintet ebben a három évtizedben, hogy az átlagosan 3,5 centimétert emelkedett. A hegyvidéki gleccserek az éves jégolvadás 22 százalékát tették ki, ami azért feltűnő, mert a hegyi jégfolyamok csak nagyjából egy százalékát teszik ki a szárazföldi jégborításnak a professzor szerint.  Az Északi-sarkvidék nyári tengerijég-olvadása is új rekordokat közelít: több mint negyven év műholdas felvételei alapján tavaly a második legkisebb kiterjedésű volt. Ahogy a tengeri jég eltűnik, a helyén maradó sötét vízfelület elnyeli a napsugarakat ahelyett, hogy visszaverné őket a légkörbe, mint a világos jég. Ez az úgynevezett arktikus amplifikáció, ami még jobban növeli a térség hőmérsékletét. A világ légkörének hőmérséklete körülbelül 1,1 Celsius-fokkal nőtt az ipari forradalom előttihez képest, az Északi-sarkvidék melegedési üteme azonban az utóbbi 30 évben több mint kétszerese volt a globális átlagnak. A brit kutatócsoport 1994 és 2017 közötti műholdas adatok, helyszíni mérések és számítógépes modellek alapján azt kalkulálta, hogy az 1990-es években a Földön évente átlagosan 800 ezer, míg legújabban 1,2 millió köbkilométer jég olvadt el.