A közszolgálati csatorna, a RAI megbízásából készült felmérés szerint a megkérdezettek 40 százaléka a legjobb megoldásnak azt tartaná, hogy az új kabinet élén is Conte maradjon, szélesebb többségre támaszkodva. Az Ipsos is hasonló értékeket mért, eszerint 47 százalék kívánja a maradását, 40 százalék nem. Keddi lemondását az idézte elő, hogy a szenátusban nincs meg az abszolút többsége, s egy csütörtökre tervezett, a bírósági eljárások elévülésről szóló törvényt érintő szavazáson kormánya biztos vereséget szenvedett volna, ennek ment elébe a távozással.
Szintén a RAI felmérése szerint a megkérdezettek mindössze egyharmada szeretne előrehozott választást. Erre csak akkor kerülne sor, ha az államfő, a pénteken záruló konzultációi során azt tapasztalná, nincs esély a biztos kormányzó többség létrehozására. Valójában azonban csak a két jobboldali populista párt, Matteo Salvini Ligája és a Giorgia Meloni által irányított Olaszország Fivérei támogatja ezt a megoldást, a többiek nem, hiszen mindegyik párt sok képviselői helyet vesztene a következő, karcsúsított parlamentben, beleértve Silvio Berlusconi ellenzéki Forza Italiáját is. E pártban erősek azok a hangok, amelyek szerint támogatni kell Conte új kabinetjét, mert egy idő előtti voksolás nyomán akár megközelítően százzal is kevesebb képviselőt delegálhatna a párt az új kétkamarás parlamentbe. A két jobboldali populista párt állítólag azzal próbálja meggyőzni Berlusconit, hogy azzal kecsegtetik: a jövendő törvényhozásban megszavazzák majd köztársasági elnöknek. Mattarella mandátuma 2022 januárjában jár le, a parlament két házának idén kell döntenie az új államfő személyéről.
Amennyiben elkerülhetetlenné válna az idő előtti voksolás kiírása, azt legkésőbb júniusban kellene megtartani. A választási hadjáratra tehát a legszerencsétlenebb időszakban kerülne sor: egyrészt azért, mert a járványt még mindig nem sikerült legyőzni, másrészt a következő hónapokban az oltókampány lesz középpontban. Szakértők szerint felelőtlen lépés lenne épp ebben a helyzetben megválni Roberto Speranza egészégügyi minisztertől, aki kiváló válságmenedzsernek bizonyult.
Bármilyen megoldás szülessen is, Olaszországnak számos kérdést kell megoldania. A pandémiát érintő problémákon kívül a legfontosabb a járvány negatív gazdasági hatásait enyhíteni hivatott uniós helyreállítási alapból származó, részben vissza nem térítendő támogatásból álló 209 milliárd euró felhasználása. Matteo Renzi volt miniszterelnök, az Italia Viva párt elnöke arra hivatkozva léptette ki minisztereit a kabinetből, s idézett elő kormányválságot, mert úgy vélte, Conte nem vonja be kellőképpen a kormány tagjait annak eldöntésébe, hogy milyen programokra fordítsák az összeget. Amennyiben az Italia Viva ismét az új kabinet tagja lesz – s erre egyre nagyobb az esély – ezt a konfliktust meg kellene oldani Renzi és Conte között. (Egyes feltételezések szerint Renzi azért robbantotta fel a kormányt, hogy egy új kabinetben nagyobb legyen pártja szerepe. A volt miniszterelnök jelezte: támogatna egy „Európa-párti” kabinetet.)
A hatalmasra duzzadt államadósság mellett azért is lenne öngyilkos lépés egy előrehozott választás kiírása, mert a helyreállítási alapot nem ingyen kapja Itália Brüsszeltől. Fontos strukturális reformokat kellene végrehajtania az adóügyeket, az igazságszolgáltatást, a közigazgatást és a munkaügyet illetően. Ám az új voksolás kiírása miatt az ezzel kapcsolatos döntéseket nyilvánvalóan halasztani kellene és a helyreállítási alap pénzei is később folynának az államkasszába. Paolo Gentiloni gazdasági ügyekért felelős uniós biztos is arra intett mindenkit, ésszerű döntéseket hozzanak, különben nagy baj lehet, ám a volt olasz kormányfő Itáliára gyakorolt befolyása meglehetősen csekély.
