A Babilon Berlin első évada is már lazán kezelte az első Gereon Rath-regény, a Tisztázatlan bűnügy cselekményét. Persze, megértem, az első háromszáz oldal bonyolult, inkább leíró részek, mintsem akcióval teli krimi.
Volker Kutscher regénysorozata elképesztően népszerű Németországban és abban igazából zseniális, hogy összekapcsolja az embert egy eltűnt várossal. Azok a bizonyos leíró részek során az író megfogja a kezed és végigvezet az 1920-as évek Berlinjén, mely csodálatos élmény, hiszen a város azóta gyökeresen megváltozott. Ez volt az igazából vonzó része az irodalmi alapanyagnak, mely számos támpontot adott a mi kutatásainkhoz. Tom Tykwer, Henk Handloegten és jómagam célja az volt már a kezdetekben is, hogy újrateremtjük a misztikus húszas éveket, a város poétikusságát – legalábbis a képernyőn. Ebben pedig segítségünkre volt a krimi, Gereon Rath és partnere. Nagyon éhesek voltunk, minél többet szerettünk volt nyújtani az atmoszférából – már amennyire a költségvetés megengedte. Volker Kutscher megértette, hogy hozzányúlunk a karakterekhez. Például egy regényben elfogadható, hogy nem tudunk meg semmit a főhős múltjáról, filmen ez már kevésbé megengedhető, így felépítettük azt. illetve a partnere, Charlotte figurája, azzal, hogy kapott tőlünk egy proletár hátteret sokkal harcosabb lett, mint a regényben. Ez pedig jellemző Berlinre, mely mindig is egy munkás város volt, mintsem egy vad és őrült metropolisz. Most éppen készítem elő a negyedik évadot, és a falamon itt van az a harmincöt karakter, akiket mozgatunk. ebből kettő-három, aki a regényből jött, ez kevesebb, mint tíz százalék. Egyszóval, regények egyféle vonalvezetők, történeteket szemezgetünk belőlük, miután teljesen szabad kezet kaptunk az adaptáció terén.
A sorozat azt a korszakot mutatja meg, amikor két ideológia született meg és harcolt egymással: a fasizmus és a kommunizmus. Ijesztően aktuálisnak tűnik az egész.
Persze, nyilvánvaló. Mindazonáltal, amikor Tom Henkkel elkezdtük fejleszteni a sorozatot nyolc évvel ezelőtt, még nem volt téma a Brexit, az EU területi és gazdasági integritása és a szélsőjobboldali pártok megerősödése, akik annyira „németül” gondolkodnak, hogy kilépnének az unióból. Ezek elképzelhetetlennek tűntek egy évtizeddel korábban. Amit ez idő alatt megfogalmazhattunk, azaz, hogy semmi sem biztos, ami annak tűnik és ezt az ideát beépítettük a Babilon Berlinbe is. Azt kell, hogy mondjam, hogy filmet készíteni a Weimari köztársaságról nem lett volna érdekes a 70-es vagy a 80-as években. Ma azonban tanulságos, hogy a demokráciának ez a rövid időszaka, mely 1918 és 1933 között tartott, miért bukott meg, miközben ez a korszak igencsak hasonlít a maihoz: virágzott a művészet, a színház, a zene. a mozi és mindennek a központja Berlin volt. A német alkotóművészek már számos nemzeti traumát dolgoztak fel, a náci korszakot, a holokausztot, de a weimari korszak felett eddig mindig elsiklottunk. Ezen akartunk változtatni.
Berlin mindig is a nemzetköziséget képviselte Európában.
Ma igen, de nem a második világháború után és az ötvenes években, amikor szembesülni kellett a városnak azzal a veszteséggel, hogy elvesztette a német zsidó tradíciókon alapuló lelkét, mely az igazi – fogalmazzunk úgy – fűszerességét adta a kultúránknak. Hosszú időnek kellett eltelnie, hogy ezt a kárt valamennyire orvosoljuk. Ha megnézi az 1920-as évek Berlinjét, annak nagyon fontos része volt a német társadalomba asszimilálódott zsidó kultúra.
A sorozatban számos magyar nemzetiségű karakter is bekerült: például az alvilág két figurája, a Gosztonyi-fivérek, akik a második évadban sokkal nagyobb szerepet kaptak, mint az elsőben.
Valóban! Annyit elárulhatok, hogy a harmadik évadban is kulcsszerepük lesz. Berlin mellett Bécs, Prága és Budapest is igazi kulturális olvasztótégely. Utóbbi három városból egyenes út vezetett Berlinbe, mely egyébként igencsak felerősödött 1989 után.
Íróként jegyzi a Good Bye, Lenin! című kultfilmet, melyben egy fiatalember újrateremti hetvenkilenc négyzetméteren az NDK-t a kommunista anyja kedvéért. Sokan a nosztalgiát látták meg ebben a filmben.
Ez egy családi dráma szatirikus hangulattal, melyben a haldokló anya kedvéért a fia mindent megtesz a kedvéért és elhiteti vele, hogy nem is volt rendszerváltás. Miután a nő elkötelezett kommunista varázslatos utat tesz meg a rendszerbe vetett hit terén, ahogy látja, hogy az a szocializmus, amit a fia teremtett sokkal idealistább és barátságosabb, mint a valóság volt. Szóval, ez éppen nem a nosztalgiáról szól. Mikor is játszódik? Harminc évvel ezelőtt? Nagyon kíváncsi lennék, mit gondolnának a mai fiatalok a filmről. Nemrég levetítettem a fiamnak, ő talán túl fiatal, mert ő azt mondta, fél órával hosszabb, mint kellene.
Infó:
Babilon Berlin 3. évad
Évadnyitó epizód: január 28-án 21 órakor az Epic Drama csatornán