A világ vezetői aggódnak, hogy Trump jóvátehetetlen károkat okozott a demokráciának. Ezt a Bizottság elnöke fejtette ki a Világgazdasági Fórum virtuális konferenciáján, külön kiemelve azt a döbbenetet, amit az amerikai törvényhozás megostromlása okozott. Von der Leyen szerint a roham, amelyet az elnök provokált ki, megmutatta, milyen fontos, hogy a politikusok foglalkozzanak a digitális világ árnyoldalaival. Ő maga el nem tudta volna képzelni, hogy a csőcselék lerohanja a Kongresszust.
Mint mondta, természetesnek vesszük, hogy a demokratikus értékek benne vannak a mai ember DNS-ében, és ez igaz is. Ám nap mint nap meg kell védeni a jogállamot a gyűlöletbeszéddel, a dezinformációval, az álhírekkel és az erőszakos uszítással szemben. Hiszen Vízkereszt napján mindenki láthatta, milyen rövid út vezet a vad összeesküvés elméletektől egy rendőr haláláig.
A lap kitér arra, hogy Trump az eltelt négy évben diktátorokkal flörtölt, odahaza pedig aláásta a demokratikus intézményeket. Folyamatosan megszegte a bevett normákat és megmutatta, miként viselkednek a tekintélyelvű vezetők. Ugyanakkor a Hamilton College egyik politológusa szerint másutt is alááshatja a demokráciát, hogy az elnök megpróbálta megfordítani a választási eredményt. Hiszen magyar, török és más kormánypolitikusok már koppintják a Trump módszerét, amikor fake news-zal igyekeznek elhárítani a kritikát.
A közép-európai populisták érzik annak a következményét, hogy Trump lelépett a színről, mert Magyarország és Lengyelország nem egyszerűen a szövetségesét vesztette el - számukra Biden fenyegetést jelent. Így látja a helyzetet Ivan Krasztev, bolgár politológus, aki rendszeresen publikál a legnagyobb világlapokban. Egyben azonban felhívja a figyelmet, hogy a demagóg pártok támogatói közül nagy sokan változatlanul úgy látják: a volt elnök helyes politikát folytatott.
A legtöbb európai országban nem enyhült az elégedetlenség a vezetéssel szemben, nem bocsátották meg a liberalizmus hiányosságait. Új viszont, hogy a járvány miatt ismét a helyi ügyekre összpontosít a politika, amire csak ráerősített Trump veresége. Az eredmény az lett, hogy gyengült a populista összefogás esélye. Ezek az erők nyugaton próbálják meglovagolni a fertőzés miatt tapasztalható lázongást, a magyaroknál és a lengyeleknél viszont igyekeznek megőrizni a hatalmukat, ezért az bizonygatják, hogy beváltak a korlátozások.
De éppen a kontinens középső részén érzik leginkább, hogy Biden bajt hozhat rájuk. Hiszen az új adminisztráció harcot hirdetett a nemzetközi korrupció ellen, miközben az EU a jogállam betartásától tette függővé az anyagi támogatásokat. Ám Budapest és Varsó szemében mindkettő beavatkozást jelent a belügyekbe. Washington azonban el van szánva arra, hogy megnehezíti az illiberális rendszerek számára a talpnyalók tisztára mosását.
Ily módon azonban vége annak, hogy Közép-Európa csodálattal adózik az Egyesült Államoknak, inkább másfelé keres szövetségeseket és pártolókat. Sokan közülük jó ideje rokonszenveznek Putyinnal, illetve a kínai modellel. De Trump alatt Orbán, Salvini és Kaczynski inkább Amerika felé fordult és úgy állította be, hogy a Nyugatot védi. Innentől kezdve viszont más tekintélyelvű rezsimek társaságát fogja keresni.
Főleg Magyarország esetében igencsak megnőtt a veszély, hogy megtöri a nyugati egységet, Kína, valamint Oroszország kapcsán. A Fudan Egyetem felbukkanása a CEU kipaterolása után jelzés, méghozzá nagybetűs. A civilizálatlan kulturkampf megy tovább, mind a tengerentúlon, mind Európában.
Másnaposan ébredt Kelet-Európa Trump kudarca után. Ezek az országok hagyományosan úgy tekintenek az Egyesült Államokra, hogy a szuperhatalom képes őket megvédeni az esetleges orosz betöréstől. Ez alaposan bele is ivódott a közgondolkodásba. Az előző elnök pedig Németországgal és Franciaországgal veszekedett, ugyanakkor ideológiai okokból előnyben részesítette Magyarországot és Lengyelországot – mondja Armand Gosu, a térség szakértője.
A magyar, lengyel és szlovén erős ember hatalmas szövetségest látott Trumpban, akinek lépéseit igazolásnak tekintették saját politikájuk alátámasztására, legyen szó a bevándorlásról, a jogállamról, Oroszországról vagy a demokratikus normákról. A kontinens nyugati fele üdvözölte Biden győzelmét, viszonyt Orbán és Duda ezek után valószínűleg csak még jobban elszigetelődik.
Van remény arra, hogy az új vezetés alatt Washington megint csak bátorítja a hatalmi ágak szétválasztását és a sokszínűséget Magyarországon és Lengyelországban, ahol veszélyben vannak a demokratikus normák. De a régió is bízik abban, hogy Biden jobban odafigyel a térség biztonságára, valamint a Nyugat-Balkán integrációjára.
Gosu azt várja, hogy Amerika nyomást gyakorol a két illiberális rendszerre, mármint hogy azok álljanak be a sorba. Az eddiginél következetesebb és kiszámíthatóbb washingtoni külpolitika azt jelenti, hogy Kelet-Európa jobban meg tud majd birkózni a szuverenitás és a demokrácia elleni külső-belső támadásokkal.
Egyelőre beszünteti magyarországi működését az EU Határvédelmi ügynöksége, és hogy felújítsa, ahhoz az kell, hogy a Bizottság a későbbiekben kimondja: az Orbán-kormány már nem sérti meg az Európai Bíróság múlt hónapban hozott határozatát, miszerint törvénytelen módon zsuppolják ki Szerbiába az illegális határátlépőket. A Frontex először hozott ilyen döntést valamely tagállam ügyében, de a szóvivő szerint a helyzet értékelése alapján más választásuk nem volt. A magyar fél ugyanis nem nyújt védelmet a rászorulóknak, viszont ha marad a szervezet, akkor könnyen az a látszat keletkezhetett volna, hogy segédkezet nyújt a jogsértésekhez.
A Frontex a 2015-ör menekültválság után embereket, járműveket és felderítő eszközöket küldött magyar földre, részben a határőrizet segítésére, részben pedig a hamis dokumentumok, lopott autók kiszűrésére.
A magyar fél egyelőre nem kívánt reagálni a Frontex elhatározására, de az Orbán-kabinet elutasítja a bevándorlást és hallani sem hajlandó a menedékkérők elosztásáról. A törvénytelen gyakorlatra a múlt héten a Helsinki Bizottság hívta fel a figyelmet, kiemelve, hogy a magyar hatóságok csak az EUB ítélete óta 4400 embert kényszerítettek vissza szerb földre, anélkül, hogy azok menedékért folyamodhattak volna. A Bizottság illetékese üdvözölte a Frontex bejelentését.
Az unió egy hónapot adott, hogy Lengyelország válaszoljon a bírósági rendszer átalakítása miatt felmerült brüsszeli aggályokra. Az EU ugyanis attól fél, hogy az új fegyelmi kamara felállításával veszélybe került a Legfelsőbb Bíróság önállósága, ezért ha Varsó nem oszlatja el a kétségeit, akkor a felhívás jelezte, hogy az Európai Bíróság elé viheti az ügyet.
Az új testület ugyanis már több esetben is érvénytelenítette bírák mentelmi jogát, felfüggesztette őket állásukból, csökkentette fizetésüket. Ám uniós megítélés szerint a kamara nem független, hiszen túlnyomórészt a hatalom embereiből áll. Így viszont nem lehet biztosra venni, hogy működése nyomán nem születnek-e elfogult ítéletek a Legfelsőbb Bíróságon.
Magyarországhoz és Lengyelországhoz hasonlóan Szlovéniában is javában zajlik a kulturkampf, a Jansa-kormány az utóbbi 10 hónapban öt múzeum igazgatóját cserélte le, ideértve a Nemzeti Múzeumot is. Értelmiségi ellenzék szerint a populista vezető a kulturális háborúval ellenőrzése alá kívánja vonni az érintett intézményeket, hogy konzervatívabb és nacionalista pályára állítsa azokat. Ezt azonban a hatalom cáfolja, és azt állítja, hogy szó sincs politikai kinevezettekről, a jelölteket nyilvános pályázaton választották ki. Továbbá hogy a „normális” művészeknek nincs mitől félniük.
A másik oldal viszont úgy értékeli, hogy a miniszterelnök próbálja fenekestül felforgatni a kulturális életet, ezért rendszeresek a tiltakozások, tüntetések, nyílt levelek. De a múlt hónapban 150 nyugat-európai, illetve amerikai tudós is közös állásfoglalásban ítélte el a kormány irányvonalát. Sokan attól félnek, hogy Jansa is a magyar, illetve lengyel példát követi, ám ezt hátráltatja, hogy azokkal ellentétben többsége igen törékeny.
A nemzetközi piacot célozza meg Mészáros Lőrinc, amikor az összeáll a svájci Stadlerral, hogy közösen gyártsanak vasúti teherkocsikat Magyarországon. Az üzletember, akit a jelentés Orbán legfőbb üzleti szövetségesének nevez, benne van a Budapest-Belgrád vasútvonal felújításában, ezen felül vannak érdekeltségei az energetikában, az idegenforgalomban, a pénzügyi szektorban és a sajtóban. Akkor lódult meg a szekere, amikor a kormányfő összekülönbözött Simicskával.
Cégei szakmányban kapnak állami megbízásokat, részben uniós pénzekből. Orbán és Mészáros azonban többször is cáfolta, hogy bármiféle üzleti kapcsolat lenne köztük. Magyarország ugyanakkor nagyot zuhant a Transparency International korrupciós listáján, a civil szervezet szerint az EU-ban egészen kivételes az az intézményes korrupció, ami a magyaroknál érhető tetten.
A Stadler tulajdonosát, a milliárdos Peter Spuhlert mostanában bírálják, mert összeállt a térség egy másik ellentmondásos vezetőjével is, amikor 8 éve üzemet épített Minszk közelében. Civil szervezetek kérték az iparmágnást, hogy határolódjon el Lukasenkótól, ám az azt üzente vissza, hogy gazdasági szereplőként neki nem ez a dolga.
Csehország is mérlegeli, hogy Magyarországhoz hasonlóan Oroszországtól vesz ellenszert a koronavírus ellen, miután az EU csak lassan halad a beszerzéssel. Prága már maga is megpróbálkozott, hogy Brüsszel megkerülésével becserkésszen két gyárat, ám azok nemet mondtak neki. A kormány tanácsadója, aki egy hónapig egészségügyi miniszter volt, a maga részéről szorgalmazza a Szputnyik V alkalmazását, bár elismerte, hogy még nem olvasta a vakcinával kapcsolatos nagy tanulmány eredményeit.
Azt azonban megjegyezte, hogy az oltás javarészét nyugati készítményekből oldanák meg, mert az oroszok – kapacitásgondok miatt – nem tudnak elég ellenanyagot küldeni. Ugyanakkor úgy véli, hogy fontolóra kell venni az üzletet a kínai Sinopharmmal is, mert annak a készítménye valószínűleg képes hatástalanítani az új vírustörzseket is. Viszont nagyjából félévente újra és újra be kell adni, mert csak rövidebb időre nyújt védettséget.
Ugyanakkor az egészségügyi tárca jelenlegi vezetője visszautasította, hogy orosz szert vásároljanak. Csehországban a lakosság 65 %-a szeretne immunitást, eddig 220 ezer embert oltottak be.
FAZ
A Holokauszt Emléknap alkalmából Orbán Viktor arról biztosította a Zsidó Világkongresszus elnökét, hogy Magyarország nulla toleranciát tanúsít az antiszemitizmussal szemben. A Laudernak küldött levélben a kormányfő kiemeli, hogy levontuk a tanulságokat a történelem sötét fejezetéből, amely igen sok zsidó honfitársunk életében került. Egyben legmagasabb elismerését fejezi ki a címzettnek az áldozatok emlékének megőrzéséért, illetve a zsidóellenesség újraéledésének megakadályozását célzó munkájáért. Továbbá együttműködést ajánl a közös értékek alapján. A lap megjegyzi, hogy bírálók szerint a magyar kormány a Soros elleni kampány során antiszemita eszközöket vetett be.
