baktérium;immunrendszer;vírusok;COVID-19;mikrobiom;

Képünk illusztráció

- Vírusölő jó baktériumok

Az egészséges mikrobiom erős immunrendszert hoz létre, amely segít a Covid-19 legyőzésében. A jótékony bélbaktériumok speciális immunsejteket rendelnek ki a vírusok leküzdésére.

A mikrobiom a bennünk élő baktériumok halmaza, amely fontos szerepet játszik egészségünk megtartásában. Nem csak olyan vírusok ellen védnek meg a beleinkben élő baktériumok, amelyek ott okoznak problémákat, hanem például az influenza ellen is küzdenek, amelyek a tüdőnket is megtámadhatják. Ha valakinek a szervezetéből hiányoznak a megfelelő baktériumok, az káros lehet az egészségére.

A krónikus betegségekkel – például kettes típusú diabétesszel, elhízással, szív- és érrendszeri betegségekkel – bajlódó páciensek hiperaktív immunrendszere nem képes megkülönböztetni az ártalmatlan behatásokat a kártékonyaktól, ami a bél megváltozott mikrobiomjával függ össze. E krónikus betegségek esetén ugyanis a bélflórában nem találhatók meg kellő mennyiségben azok a mikrobák, amelyek az ártalmatlan bélbaktériumok elleni immunválasz blokkolására képes immunsejteket aktiválják. A mikrobiom hasonló módosulásait figyelték meg egyes császármetszéssel született csecsemőknél, időseknél, illetve olyanoknál, akik nem táplálkoznak megfelelően. 

Az USÁ-ban 117 millió ember szenved a fentiek közül legalább az egyik krónikus betegségben vagy azok kombinációjában, vagyis a felnőtt lakosság felének nincs megfelelő összetétel mikrobiomja. Magyarországon a 2016-os adatok szerint a lakosság több mint 26 százaléka elhízott, a KSH 2019-es kimutatása szerint 1,1 millió ember él 2-es vagy 1-es típusú cukorbetegséggel.

Maldonado-Contreras, a Massachusettsi Egyetem Orvosi Karának mikrobiológus docense kutatótársaival azoknak a bélbaktériumoknak az azonosítását tűzte ki célul, amelyek fontos szerepet játszanak a kiegyensúlyozott immunrendszer kialakításában. Mivel bizonyított, hogy a táplálkozással jelentősen befolyásolható a bélbaktériumok összetétele, laboratóriumukban azt is kutatják, hogyan vethető be a diéta a krónikus betegségek terápiáiban. Különféle ételek bevitelével elméletileg ugyanis elérhető, hogy a mikrobiom áthangolódjon, és elősegítse az egészséges immunválaszt.  

A kutatók úgy vélik, hogy COVID-19-ben súlyosan megbetegedett – elhízott, kettes típusú diabéteszben vagy valamilyen szív- és érrendszeri problémában szenvedő – pácienseknél a megváltozott bélmikrobiom súlyosbítja az akut akut légzőszervi szindrómát erősíti. Ez életveszélyes tüdőkárosodást jelent, amely az immunrendszer citokinviharnak nevezett túlreagálásának következménye, aminek eredményeképp az immunsejtek kontrollálatlanul, túlzott módon jelennek meg a tüdőben. Az ilyen reakció végzetes lehet a tüdőre, vagy más szervekre, és halált eredményezhet. A kutató és csapata kiderítette, hogy a Covid-19 lefolyása - amelynek során a tüdő és a felső légutak is végzetesen károsodhatnak - összefüggésben van az Enterococcus faecalis baktériummal, amelynek jelenléte jelezte a betegség súlyosságát. Ez a mikroba van jelen krónikus gyulladásoknál is. Az mindenesetre már tudható, hogy a SARS-CoV-2 felborítja a T-sejtek (a behatolókat elpusztító immunsejtek) egyensúlyát. Ana Maldonado-Conteraséknak még azt kell kideríteniük, hogy a megváltozott összetevőjű mikrobiom milyen szerepet játszik a Covid-19 lefolyásában – valószínűleg – az által, hogy megváltoztatja a T-sejtek fejlődését. 

A bél mikrobiomjának összetétele a legerősebb előrejelzője a COVID-19 súlyosságának.

MikrobiomAz emberi szervezet legalább annyi, vagy még több baktériumot tartalmaz, mint ahány sejtje van, ez az arány 1,3:1, össztömegüket pedig 1 és 2,5 kg közé becsülik. Körülbelül 20 ezer emberi génnel rendelkezünk, míg mikrobiális génjeink száma 2 milliótól 20 millióig terjed, tehát genetikai értelemben 99 százalékban mikrobákból állunk. A mikrobiom a születés után fokozatosan alakul ki, felnőtt korra a bélrendszerben már legalább 1200 fajta mikroorganizmus él, az étkezés, az életmód, a genetikai háttér, gyógyszeres kezelés és betegségek mind hatással lehetnek az összetételére. A DNS-szekvenálással lehetővé vált a mikrobiom részletesebb feltárása: míg az emberek genetikai állománya 99,99 százalékban megegyezik, ez nem mondható el a mikrobiomunkra, amelynek összetétele személyenként annyira eltérő, mint az ujjlenyomat. A mikrobióták számára a növényi eredetű rostok - amelyeket az emberi szervezet nem képes megemészteni és így eljutnak a vastagbélbe - elsődleges tápanyagot jelentenek. Mivel a tipikus nyugati étrend (a telített zsírsavak, a finomított szénhidrátok és a feldolgozott ételek nagyobb aránya) rombolja a bélflórát, érdemes minél több természetes alapanyagot választani.

Ősi emberi maradványok fogkövét elemezve német és kenyai kutatók azt is kiderítették, hogy úgy itták, hogy genetikailag még nem is alkalmazkodtak az emésztéséhez.