Előfizetés

Vírusölő jó baktériumok

Varga Péter
Publikálás dátuma
2021.01.28. 16:06
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az egészséges mikrobiom erős immunrendszert hoz létre, amely segít a Covid-19 legyőzésében. A jótékony bélbaktériumok speciális immunsejteket rendelnek ki a vírusok leküzdésére.
A mikrobiom a bennünk élő baktériumok halmaza, amely fontos szerepet játszik egészségünk megtartásában. Nem csak olyan vírusok ellen védnek meg a beleinkben élő baktériumok, amelyek ott okoznak problémákat, hanem például az influenza ellen is küzdenek, amelyek a tüdőnket is megtámadhatják. Ha valakinek a szervezetéből hiányoznak a megfelelő baktériumok, az káros lehet az egészségére. A krónikus betegségekkel – például kettes típusú diabétesszel, elhízással, szív- és érrendszeri betegségekkel – bajlódó páciensek hiperaktív immunrendszere nem képes megkülönböztetni az ártalmatlan behatásokat a kártékonyaktól, ami a bél megváltozott mikrobiomjával függ össze. E krónikus betegségek esetén ugyanis a bélflórában nem találhatók meg kellő mennyiségben azok a mikrobák, amelyek az ártalmatlan bélbaktériumok elleni immunválasz blokkolására képes immunsejteket aktiválják. A mikrobiom hasonló módosulásait figyelték meg egyes császármetszéssel született csecsemőknél, időseknél, illetve olyanoknál, akik nem táplálkoznak megfelelően.  Az USÁ-ban 117 millió ember szenved a fentiek közül legalább az egyik krónikus betegségben vagy azok kombinációjában, vagyis a felnőtt lakosság felének nincs megfelelő összetétel mikrobiomja. Magyarországon a 2016-os adatok szerint a lakosság több mint 26 százaléka elhízott, a KSH 2019-es kimutatása szerint 1,1 millió ember él 2-es vagy 1-es típusú cukorbetegséggel. Maldonado-Contreras, a Massachusettsi Egyetem Orvosi Karának mikrobiológus docense kutatótársaival azoknak a bélbaktériumoknak az azonosítását tűzte ki célul, amelyek fontos szerepet játszanak a kiegyensúlyozott immunrendszer kialakításában. Mivel bizonyított, hogy a táplálkozással jelentősen befolyásolható a bélbaktériumok összetétele, laboratóriumukban azt is kutatják, hogyan vethető be a diéta a krónikus betegségek terápiáiban. Különféle ételek bevitelével elméletileg ugyanis elérhető, hogy a mikrobiom áthangolódjon, és elősegítse az egészséges immunválaszt.   A kutatók úgy vélik, hogy COVID-19-ben súlyosan megbetegedett – elhízott, kettes típusú diabéteszben vagy valamilyen szív- és érrendszeri problémában szenvedő – pácienseknél a megváltozott bélmikrobiom súlyosbítja az akut akut légzőszervi szindrómát erősíti. Ez életveszélyes tüdőkárosodást jelent, amely az immunrendszer citokinviharnak nevezett túlreagálásának következménye, aminek eredményeképp az immunsejtek kontrollálatlanul, túlzott módon jelennek meg a tüdőben. Az ilyen reakció végzetes lehet a tüdőre, vagy más szervekre, és halált eredményezhet. A kutató és csapata kiderítette, hogy a Covid-19 lefolyása - amelynek során a tüdő és a felső légutak is végzetesen károsodhatnak - összefüggésben van az Enterococcus faecalis baktériummal, amelynek jelenléte jelezte a betegség súlyosságát. Ez a mikroba van jelen krónikus gyulladásoknál is. Az mindenesetre már tudható, hogy a SARS-CoV-2 felborítja a T-sejtek (a behatolókat elpusztító immunsejtek) egyensúlyát. Ana Maldonado-Conteraséknak még azt kell kideríteniük, hogy a megváltozott összetevőjű mikrobiom milyen szerepet játszik a Covid-19 lefolyásában – valószínűleg – az által, hogy megváltoztatja a T-sejtek fejlődését.  A bél mikrobiomjának összetétele a legerősebb előrejelzője a COVID-19 súlyosságának.

Mikrobiom

Az emberi szervezet legalább annyi, vagy még több baktériumot tartalmaz, mint ahány sejtje van, ez az arány 1,3:1, össztömegüket pedig 1 és 2,5 kg közé becsülik. Körülbelül 20 ezer emberi génnel rendelkezünk, míg mikrobiális génjeink száma 2 milliótól 20 millióig terjed, tehát genetikai értelemben 99 százalékban mikrobákból állunk. A mikrobiom a születés után fokozatosan alakul ki, felnőtt korra a bélrendszerben már legalább 1200 fajta mikroorganizmus él, az étkezés, az életmód, a genetikai háttér, gyógyszeres kezelés és betegségek mind hatással lehetnek az összetételére. A DNS-szekvenálással lehetővé vált a mikrobiom részletesebb feltárása: míg az emberek genetikai állománya 99,99 százalékban megegyezik, ez nem mondható el a mikrobiomunkra, amelynek összetétele személyenként annyira eltérő, mint az ujjlenyomat. A mikrobióták számára a növényi eredetű rostok - amelyeket az emberi szervezet nem képes megemészteni és így eljutnak a vastagbélbe - elsődleges tápanyagot jelentenek. Mivel a tipikus nyugati étrend (a telített zsírsavak, a finomított szénhidrátok és a feldolgozott ételek nagyobb aránya) rombolja a bélflórát, érdemes minél több természetes alapanyagot választani.

Az első vizsgálatok szerint hatásos a Pfizer vakcinája a dél-afrikai vírusváltozat ellen is

MTI
Publikálás dátuma
2021.01.28. 15:56

Fotó: MEHDI FEDOUACH / AFP
A szakmai ellenőrzés előtt álló eredmények ugyan biztatók a fejlesztők szerint, de közölték, felkészülnek arra is, hogy megjelenik egy olyan mutáció, amellyel szemben nem hatékony az oltás.
Véd a korábbiaknál fertőzőképesebb, Nagy-Britanniában és Dél-Afrikában azonosított vírusváltozatoktól is az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) ellen az amerikai Pfizer és a német BioNTech együttműködésével kifejlesztett oltóanyag a két társaság megbízásából végzett első kutatás eredményei szerint. Az amerikai gyógyszeripari nagyvállalat és a német biotechnológiai vállalkozás helyi idő szerint szerdán New Yorkban és a németországi Mainzban kiadott közleménye szerint a vakcinával beoltott személyektől vett mintákkal végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy az oltóanyag beindítja a Nagy-Britanniában és a Dél-Afrikában felbukkant vírusváltozatokat semlegesítő antitestek termelődését.  Az eredmények ugyan „bátorítók” és nem jelzik, hogy szükség lenne új vakcinára, mégis felkészülnek arra az eshetőségre, hogy megjelenik egy mutáció, amellyel szemben nem hatékony az oltás – áll a közleményben, amely szerint a BioNTech fejlesztési platformja kellően rugalmas új vakcinaváltozatok kidolgozásához. Hozzátették, a Texasi Egyetem egészségügyi karán (UTMB) végzett vizsgálatok eredményei szakmai ellenőrzés előtt állnak, így egyelőre egy úgynevezett preprint - szakmai lektorálást követő publikációra váró - biológiai tanulmányok közlésére szolgáló portálon, a biorxiv.org címen elérhető oldalon jelentek meg. A Pfizer és a BioNTech terméke az első oltás a SARS-CoV-2 ellen, amelyre forgalmazási engedélyt adtak ki az Európai Unióban. Tavaly december vége óta használják. A brit és a dél-afrikai vírusváltozatok január elején bukkantak fel.

Kiderült, Kelet-Afrikában már évezredek óta isznak kecsketejet

MTI
Publikálás dátuma
2021.01.28. 15:27

Fotó: Robert Harding Productions / AFP
Ősi emberi maradványok fogkövét elemezve német és kenyai kutatók azt is kiderítették, hogy úgy itták, hogy genetikailag még nem is alkalmazkodtak az emésztéséhez.
Évezredek óta isznak kecsketejet Kelet-Afrikában – állapította meg ősi fehérjék elemzésével egy nemzetközi kutatás. A tejivás történetét sokáig közvetett eszközökkel kutatták a régészek: ősi sziklafestményeket, állatcsontokat vizsgáltak. Újabban őskori edények lerakódásaiban keresték a tejzsír nyomait, ezek a módszerek azonban nem adnak választ arra, hogy egy bizonyos őskori ember ivott-e tejet életében. A fehérjék vizsgálatakor a leletekben fennmaradt ősi proteinekből vonnak ki mintákat, amelyek elemzésével ki tudják mutatni a specifikus tejfehérjéket, sőt azt is, melyik faj tejére jellemző az anyag. A jénai Max Planck Intézet és a kenyai Nairobi Nemzeti Múzeum tudósai emberi maradványok fogkövét elemezték. Az ősi ember nem tudta eltávolítani fogairól a lepedéket, ami sok esetben képzett fogkövet. Ez később fogromlást és nagy fájdalmat okozhatott a fog gazdájának, ugyanakkor a fogkő a benne fennmaradt anyagok aranybányáját biztosítja a sok ezer évvel későbbi tudománynak. A Nature Communications című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány ősi afrikai emberek fogkövét vizsgálta meg. A kutatók Szudán és Kenya területén található 13 ásatási helyszínen feltárt ősi állattenyésztő közösségek 41 felnőtt egyedének fogkövét elemezve nyolcnál találtak tejfehérjét. Madeleine Bleasdale, a tanulmány vezető szerzője megjegyezte, hogy a proteinek némelyike olyan jó minőségben maradt fenn, hogy azt is meg lehetett állapítani, mely állat tejét fogyasztotta az ember. A tudósok a legkorábbi tejfehérjét a szudáni Kadruka 21 elnevezésű temetkezési helyen találták, mely mintegy hatezer éves. A közeli, nagyjából négyezer éves Kadruka 1 temetőben talált egyik emberi maradványnál azonosítani tudták a fajt, amelynek tejét életében fogyasztotta: kecsketejet ivott.      Ez a legkorábbi közvetlen bizonyítéka a kecsketejivásnak Afrikában. A szárazabb éghajlaton élő korai pásztortársadalmaknak fontos tejforrása lehetett a kecske és a juh – magyarázta Bleasdale. A dél-kenyai Lukenya-domb 3600-3200 éves ásatási helyén talált egyed fogkövében is fedeztek fel tejfehérjét, ezért úgy vélik, az állatok tejének fogyasztása kulcsszerepet játszhatott az afrikai pásztortársadalmak hosszú távú sikerében. A laktáz enzim, amely lehetővé teszi, hogy a szervezet teljesen megeméssze a tejet, általában gyerekkorban eltűnik, így sok felnőttnek nagy kellemetlenséggel jár a tejfogyasztás. Egyes emberekben azonban felnőttkorban is termelődik laktáz. Európában egy fő génmutáció köthető a laktáz fennmaradásához, Afrikában a különböző populációkban négy is. Évtizedek óta rejtély, hogyan fejlődött együtt a tejgazdálkodás és az emberi biológia. A friss tanulmány szerzői meg tudták állapítani, hogy a fogkövük alapján tejfogyasztó embereknél vajon fennmaradt-e a laktáztermelés felnőtt korukban is. Mivel ezek az egyének nem rendelkeztek a génmutációval, úgy itták a tejet, hogy genetikailag még nem alkalmazkodtak a tejemésztéshez. Ez arra utal, hogy valójában a tejivás teremtett olyan körülményeket, hogy a laktáztermelést fenntartó génváltozat megjelenjen és elterjedjen az afrikai populációkban. „Ez csodálatos példája annak, hogyan befolyásolja az évezredek folyamán az emberi kultúra az emberi biológiát” – jegyezte meg Nicole Boivin, a jénai Max Planck igazgatója.