Transparency International: Magyarország továbbra is az Unió egyik legkorruptabb tagállama

A világ 180 országát vizsgáló felmérés szerint korrupció tekintetében a 69. helyen állunk holtversenyben Bulgáriával és Romániával. A visegrádi országok mind lehagytak minket.

Magyarország képtelen kitörni a korrupció csapdájából, sőt, az Európai Unión belül immár Romániával és Bulgáriával az utolsó helyen osztozik – írta a Népszavához eljuttatott csütörtöki közleményében – a Transparency International (TI) Magyarország.

Azt, hogy hazánk továbbra is az EU egyik legkorruptabb tagállama, a TI Berlinben működő központjának elemzése támasztja alá. A civil szervezet idén 26. alkalommal készítette el a világ legátfogóbb korrupciós felmérését, a Korrupció Érzékelési Indexet (Corruption Perceptions Index – CPI).

– hangsúlyozta a TI Magyarország. A legfrissebb CPI-eredmények szerint hazánk a megelőző évhez hasonlóan tavaly is 44 pontot szerzett, és ezzel a 180 országot vizsgáló felmérés 69. helyén végzett, holtversenyben Bulgáriával és Romániával. (0 pont= leginkább korrupt ország; 100 pont=korrupcióval legkevésbé fertőzött ország) Magyarország ezzel az eredménnyel éppen hogy csak felülmúlta a 43 pontos globális átlagot.

Ugyanakkor a visegrádi országok közötti különbség csökkent, mivel a stagnáló magyar pontszám kivételével az országcsoport minden tagjának értékelése romlott a tavalyihoz képest.

A Transparency International berlini központja az adatokat elemezve rámutatott: a vizsgált országok többségében az elmúlt évtizedben nem javult a korrupciós helyzet, az országok kétharmada továbbra is 50 pont alatt teljesít a 0-100-ig tartó skálán.

Delia Ferreira Rubio, a Transparency International globális elnöke úgy fogalmazott:

A jogállamisági teljesítmény vonatkozásában a TI jelentése megállapítja: a koronavírusjárvány kitörése és az ebből fakadó kihívásokra adott állami reakciók felgyorsították a demokratikus kulisszák lebontását. Ebbe a sorba illeszkedik a rendeleti kormányzás bevezetése, amely különösen széles mozgásteret biztosított a végrehajtó hatalomnak.

– húzták alá. Megjegyezték azt is, hogy a közérdekű-adatigénylések megválaszolási határidejének 15-ről 45 napra emelésével, valamint az alaptörvény kilencedik, a közpénz fogalmát újradefiniáló módosításával a kormány jelentősen szűkítette a közérdekű adatok nyilvánosságát a járvány ürügyén

Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója szerint „továbbra is tombol a haveri államkapitalizmus: a kormány a járványt láthatóan ürügyként használja annak érdekében, hogy még inkább helyzetbe hozza a haveri köröket”.

A TI felhívja a figyelmet arra is: Magyarország 2021 és 2027 között minden eddiginél több uniós forrást fog kapni, csaknem 40,6 milliárd eurót, szemben az elmúlt időszak 32,1 milliárd eurós összegével. Ezért különösen fontos, hogy hazánk a most kezdődött támogatási ciklusban hatékonyabban használja fel az EU-pénzeket.