Előfizetés

Élelmiszercsomagokat juttatott Mészáros Lőrinc a horvátországi földrengés károsultjainak

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.01.28. 16:49

Fotó: Mészáros Csoport / MTVA
A felcsúti dollármilliárdos mindig számíthat az állami médiára, ha szükséges egy kis ingyenreklám.
Két kép is megjelent az MTI-ben, amely azt mutatja, hogyan rakodják ki egy teherautóból a Mészáros-csoport adományait, amit a horvátországi földrengés károsultjainak szánnak. A fotók mellett közzétett tájékoztatás szerint több mint 46 tonna élelmiszerről van szó. A cégcsoporthoz tartozó élelmiszeripari vállalatok, a Talentis Agro Zrt. és a Gallicoop Zrt. termékeiből összeállított, 25 millió forint értékű segélycsomagot a természeti katasztrófa által leginkább sújtott Petrinjá városába szállították.
Nem ez az első eset, hogy a magát közszolgálatinak nevező, de valójában a Fidesz propagandáját kritika nélkül sugárzó állami média a Mészáros-csoport jótékonykodásáról számol be. Korábban lapunk is megírta, hogy egy, az ötvenes éveket idéző összeállításban emlékeztek meg a felcsúti üzletember karácsony előtti adományosztásáról. 

Maradtunk a sereghajtók között

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2021.01.28. 15:47

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Tombol a haveri államkapitalizmus a járvány idején – hangsúlyozza a Transparency International Magyarország jelentése.
Magyarország tavaly 44-et szerzett azon a 100 pontig terjedő skálán, amelyen minél inkább korruptabbnak találnak egy országot, annál kevesebb pontot érdemel. A Transparency International berlini központja 26. alkalommal készítette el a világ országait rangsoroló Korrupció Érzékelési Indexet. Üzletemberek és szakértők értékelése alapján 2019-hez képest Magyarország pontszáma nem változott, ezzel a globális rangsorban egy helyezéssel előrébb került. Magyarország világviszonylatban közepesen korruptnak tekinthető (a 69. hely az Európán kívüli államokat nézve azt jelenti, hogy egy szinten vagyunk a Dél-Afrikai Köztársasággal, Jamaicával és Tunéziával), az Európai Unión belül azonban a leginkább korruptnak érzékelt tagállamok közé tartozik. Magyarország az EU-ban Bulgáriával és Romániával közösen osztozik a rangsor utolsó helyén. A vizsgálat szerint ez az eredmény jelentősen elmarad a közvetlen régiós versenytársainknak tekinthető V4 csoport többi országától is. Szlovákia 5, Csehország 10, míg Lengyelország 12 ponttal kapott jobb értékelést. A visegrádi országok közötti különbség ugyanakkor csökkent, mivel a stagnáló magyar pontszám kivételével az országcsoport minden tagjának értékelése romlott a tavalyihoz képest. A jelentés ezzel együtt megállapítja: „Magyarország stabilizálta a helyét az Európai Unió sereghajtói között”. A hazai viszonyok elemzésekor a Transparency International Magyarország kitér – egyebek mellett – arra is, hogy a vírushelyzetben miként érvényesültek a jogállamisági kritériumok. Hangsúlyozza, hogy a Covid-járvány kitörése és az ebből fakadó kihívásokra adott állami reakciók felgyorsították a demokratikus kulisszák lebontását. A rendeleti kormányzás bevezetése különösen széles mozgásteret biztosított a végrehajtó hatalomnak. Az önkormányzatok egyes hatásköreinek és bevételeik nem csekély részét elvonták, különleges gazdasági övezeteket alakítottak ki. Megsarcolták a helyhatóságok legfontosabb szabadon felhasználható forrásait, így például a gépjárműadót és a helyi iparűzési adót. A járvány elleni védekezés ürügyén a kormány újabb csapást mért a közérdekű adatok nyilvánosságára is. A közérdekű adatigénylések megválaszolására rendelkezésre álló 15 napos határidő a háromszorosára nőtt. Másrészt az alaptörvény újabb, a közpénz fogalmát újradefiniáló, immáron kilencedik módosításával a kormány megnyitotta az utat az előtt, hogy „tovább gyorsuljon a közpénzek magánvagyonná alakítása”. A Transparency International Magyarország szintén aggasztónak tartja a választási jogszabályok újabb módosítását. A jelöltállítás szabályainak megváltoztatása megnehezíti ugyan a 2014 óta mintegy 7 milliárd forint közpénzveszteséget okozó kamupártok választási indulását, de több kiskaput továbbra is nyitva hagy előttük. Mindezek fényében „a jogállamiság továbbra is tetszhalott állapotban van Magyarországon”. A járvány valóban szükségessé tette a költségvetés átalakítását, ám a forrásokat sok esetben a kormánypárt holdudvarába tartozó oligarchák és klientúra megsegítésére használták fel. A leginkább rászoruló csoportok a kelleténél jóval kevesebb közvetlen segítséget kaptak – hívja fel a figyelmet a jelentés. A fejlett országok gyakorlatával is szembemenő válságkezelés hátterében részben a gazdaság külső egyensúlyának fenntartása, részben viszont az az igény állhatott, hogy „a járvány örve alatt a kormány még inkább helyzetbe hozza az udvari beszállítókat és a kormányközeli gazdasági szereplőket”. Példa erre a Magyar Turisztikai Ügynökség által kiosztott mintegy 83,5 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatás: ebből a Mészáros Lőrinchez köthető Hunguest Hotels fejlesztéseire, illetve Balaton környéki jachtkikötők és luxusszállodák fejlesztésére is jutott. A válság által leginkább érintett budapesti szállodapiac viszont kimaradt a programból. A támogatott projektek egy része sokkal inkább szolgálta az „új nemzeti tőkésréteg túlélését, semmint a gazdaság hosszú távú válságállóságának megerősítését”. A sportberuházásokra, valamint az egyházaknak adott támogatások jelentősen felülmúlták az egészségügy finanszírozásába bevont pluszforrásokat. Ráadásul utóbbiak egy részét túlárazott eszközbeszerzésekre fordították, amelyek hasznából kormányközeli közvetítőcégek részesedtek. A jelentés konstatálja: a jogállami rombolás, az azzal szorosan összefüggő központosítás és rendszerszintű korrupció lehet a fő oka annak, hogy a „soha nem látott európai uniós támogatás ellenére az elmúlt évtizedben sem sikerült ráállítani a magyar gazdaságot a befogadó, vagyis a társadalom széles rétegeit magával ragadó növekedési pályára”. Bár a közbeszerzések jogi szabályozása megfelelőnek tekinthető, a Transparency International Magyarország rögtön hozzáteszi: a gyakorlat nem tükrözi a törvénybe foglalt alapelveket, és azok kikényszerítése komolyan megkérdőjelezhető.

Közvécét ígér a főpolgármester a megújuló Blaha Lujza térre

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.01.28. 15:26

Fotó: Béres Márton / Népszava
Karácsony Gergelyt megihlette a vécékereső Budipest nevű applikáció, és már dolgoznak azon, hogy legyen több budapesti illemhely.
Budapest egyik legnagyobb hiányossága, hogy nincsen elég közvécé – ismerte be Facebook-bejegyzésében Karácsony Gergely ellenzéki főpolgármester.  Mint azt egy szerdán bemutatott közvécékereső-alkalmazás hatására bejelentette, a városháza már dolgozik azon, hogy ez változzon. Bejelentette:
„többek között a megújult Blaha Lujza téren is lesz vécé”.

Arról a Telex számolt be korábban, hogy az említett applikációt, a Budipestet egy zuglói diák: Gergely Dániel, a Petrik Lajos Technikum tanulója fejlesztette. A portálnak írt levelében a fiatal fejlesztő a több hónapig tartó munkájáról megjegyezte:
„Hiszem, hogy Budapestet az ilyen polgári kezdeményezések teszik azzá a várossá, ami.”

Ennek „filozófiájával”  Karácsony Gergely is egyetértett, és mint írta, az ilyen kezdeményezések rendkívül hasznosak.    A mobiltelefonos alkalmazás lényege, hogy megmutatja a hozzánk legközelebb eső nyilvános illemhelyet, illetve olyan létesítményt, vendéglátóhelyet, üzletet, amely fogyasztástól függetlenül megengedi mosdójának használatát. Az app ingyenesen elérhető az Appstore-ban és a Google Playben egyaránt.