Előfizetés

Múzeumigazgató: A jelen helyzetben csak kivárni lehet

P. Szabó Dénes
Publikálás dátuma
2021.01.29. 09:30

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A múzeumok november óta zárva tartanak, ám a kereskedelmi galériák gond nélkül fogadhatják vendégeiket. Az abszurd helyzet kapcsán az intézmények vezetőit kérdeztünk.
A műkedvelők előtt november óta jó időre bezártak a múzeumok kapui, a kereskedelmi galériákba azonban továbbra is betérhet bárki, utóbbiak ugyanis kereskedelmi egységnek számítanak. A helyzet világszinten is hasonló, mégis felvetődik a kérdés, miért ne nyithatnának ki a nagyobb intézmények, és engedhetnének be kisebb csoportokat, vagy szervezhetnének szűk körű tárlatvezetéseket – persze maszkban, tartva a távolságot? A felvetést már politikusok is megfogalmazták, köztük Újhelyi István, az MSZP EP-képviselője, valamint Soproni Tamás, a Momentum Mozgalom terézvárosi polgármestere, felvetve, hogy a szigorításokat újra lehetne gondolni. – Veszélyes lenne a múzeumokba azonnal újra beengedni a látogatókat, mivel most lényegesen magasabb a fertőzöttek száma, mint nyáron volt – mondja Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, rámutatva, hogy a vírus legújabb mutációja sokkal gyorsabban fertőz. Így bármennyi fájó a múzeumok zárva tartása, a látogatók hiánya, a tárlatok elnapolása és a bevételkiesés, a főigazgató szerint jelenleg az a cél, hogy minimalizálják a társadalmi kontaktusokat. A mostani helyzetnek azonban két előnye van: a Magyar Nemzeti Múzeumban jelenleg számos olyan háttérmunka – kiadványok szerkesztése, tudományos munka, kiállítások előkészítése – zajlik, melyekre több idő jut, valamint az intézmény a digitális térben is erősebben van jelen, amit nemrég a Magyar Marketing Szövetség Az év honlapja címmel jutalmazott kultúra kategóriában. – A múzeumnak jelenleg minimális a mozgástere, a mi kezünk is meg van kötve – mondja, Lévay Zoltán a Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum sajtóreferense, kiemelve, hogy a helyzettől függetlenül rettenetesen várják, hogy újra kinyithassanak az intézmények. A Szépművészetiben is csupán egy eseményt szerveztek ősszel, igaz, egy jelentőset: Korniss Péter fotográfus a Román Csarnokban vehette át a munkásságát elismerő Kriterion Koszorút, melyet követően az intézménynek ajándékozta a több mint harmincezer darabos fotógyűjteményét. A díjátadót viszont csak szűk körben, a Nemzeti Népegészségügyi Központ egyedi engedélyével és szigorú előírásai szerint tarthatták meg. – A múzeumok kapcsán a legoptimistább jóslat, hogy talán áprilisban ki tudunk nyitni – véli Lévay. – A jelen helyzetben csak kivárni lehet – vallja Népessy Noémi, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója, aki nem látja jelenleg életszerűnek, ha kinyitnának a múzeumok, mivel a vírus miatt hozott járványügyi szabályokat képtelenség lenne betartatni. Másfelől, ha a múzeumok helyszíni programokat, úgymint tárlatvezetést vagy kamarakoncertet kínálnának, úgy a szabályok szigorú betartatása mellett egy néhány fős látogatócsoportot anyagi szempontból sem érné meg fogadni, miközben a látogatói élmény sem lenne garantált. – Utóbbi megoldás nem vallana jó gazdálkodásra sem – mondja a főigazgató.
A Godot Galéria Szikszai Károly kiállításmegnyitója is szűk körben, közönség nélkül zajlott
Fotó: Godot Galéria
A kereskedelmi galériák ezzel szemben gond nélkül fogadhatnak látogatókat, a kisebb eseményeket viszont ők is virtuálisan vezénylik le. A Godot Galéria novemberi drMáriás kiállításának tárlatvezetését, majd a januári Szikszai Károly-tárlat performanszát és Grecsó Krisztián felolvasását online követhették a nézők. – Mint kereskedelmi egység nyitva tarthatunk, persze így is érezhetően kevesebb a látogatónk, ezért le is csökkentettük a nyitvatartási időnket – mondja Kozák Gábor, a Godot Galéria vezetője, kiemelve, hogy a vírushelyzet miatt inkább a fiatalok térnek be hozzájuk, az idősebbek az egészségük érdekében otthon maradnak. A pandémia tavalyi megjelenése óta viszont a galéria bevétele nem csökkent, mivel az első hullám után rögtön pótolták elmaradt májusi aukciójukat, ősszel pedig vásárt tartottak, miközben elindították a webshopjukat is. Hasonló a helyzet azokkal a galériákkal is, melyek nemcsak a képek kiállításával és eladásával foglalkoznak. A józsefvárosi ISBN – könyv+galéria elsősorban könyvesbolt, azonban kiállítótere az üzlet szerves részét képezi. – Mi a képeket csak kiállítjuk, de természetesen nem zárkózunk el attól, ha valaki azokat meg szeretné venni – mondja Istvánkó Bea alapító-művészeti vezető, kihangsúlyozva, hogy for-profit vállalkozásként a műtárgyak eladására is van jogosultságuk. A XII. kerületi PINCE is hasonló helyzetben van, mint „artist-run space”, vagyis művészek által vezetett galéria, melynek vezetői között találni operatőrt, tervezőgrafikust és képzőművészt is. A galériának továbbá nincsen külön kurátora, a munkatársak viszont arra törekednek, hogy a közösségi tér biztosításával lehetőséget adjanak a fiatal művészek bemutatkozására a pandémia alatt is.

Osztrák nyitás

Várhatóan február 9-én újranyitnak az ausztriai múzeumok. A kereskedelmi üzletekhez, tömegközlekedési eszközökhöz hasonlóan FFP2-es maszkokkal – és a távolságtartás betartásával – lesznek látogathatók.

Börcsök Enikő halálára

Balogh Gyula
Publikálás dátuma
2021.01.28. 17:19

Fotó: Népszava
Csütörtök hajnalban 53 évesen elhunyt Börcsök Enikő Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész.1994 óta volt a Vígszínház tagja, vezető színésznője.
A születésnapja reggelén ment el. Egy óriási színésznő utolsó színházi gesztusa. Kollégái még meglepetés-születésnapot szerveztek a kórház elé, ahol ápolták, de ebből már csak gyász és könny lehet. Sokszor érezzük azt, hogy a halál igazságtalan. Börcsök Enikő esetében talán ennél még többről van szó. Tehetetlen düh fogja el e sorok íróját is. A felháborodás, hogy ez azért már mégsem lehetséges! Lassan egy éve küzdünk a járvánnyal, a színházak zárva vannak, és még Börcsök Enikő is elillan közülünk. Az a színésznő, akiért érdemes volt színházba járni, vagy moziba menni. A néző amikor a játékát élvezhette, úgy jött ki aztán az előadásról, vagy a moziteremből, hogy tisztábbnak érezhette magát. Mintha Börcsi – sokan így hívták, akik ismerték – abból a sok mocsokból mosott volna le rólunk valamennyit, ami hosszú idő alatt ránk ragad, a lelkünkre, a hitünkre, a jellemünkre. Először a kilencvenes évek elején Szabó Istvánnak az Édes Emma, drága Böbe című filmje forgatásán találkoztam vele. Fiatal volt és sugárzó, a tekintetével, a jelenlétével felrobbantott maga körül mindent. A lénye mindig is az igazságért küzdött, úgy, hogy közben önmaga volt igaz. Az, ahogy közvetíteni tudta a boldogságot és a fájdalmat. A szemében talán mindig az utóbbi érződött inkább. Marton László osztályában végzett a Színház-és Filmművészeti Főiskolán, de frissdiplomásként először néhány évet Kaposváron töltött. A kilencvenes évek közepe óta azonban a Vígszínház lett az otthona. Szó szerint! Szinte le se jött a színpadról – akkor tette ezt csak, ha valami akadályozta. Régóta küzdött betegséggel, súlyos veseproblémái voltak, de hihetetlen akarással ebből felépült, szinte újjászületett. Évtizedeken át a vállán vitte a Víget, de olykor azért átment máshová is egy-egy feladat kedvéért. Sok nagy szerep megtalálta. Volt Makrancos Kata, vagy Egérke, Nádas Péter Találkozásának főszereplője, Márquez Száz év magányának Ursulája, vagy éppen Spiró György drámáinak hősnője. Az átváltozások izgatták. Királynőből másnap este a legnagyobb természetességgel vált munkásasszonnyá. Mindezt önmagából tette. Saját színeiből keverte ki a szerepeit. Jól ismerte a lángolást, a csalódást, a fájdalmakat, ebből építkezett. Nem szeretett semmit félbehagyni, mindent végig akart csinálni. Nem ismerte a megfutamodást, ha nem ment jól egy próba, akkor másnap még nagyobb energiával állt neki. Ugyanakkor rendelkezett egy belső mosollyal, amit az elvégzett munka hitelesített. Sohasem kímélte magát, mindenét képes volt oda adni a színpadnak. Közben mindig kereste az újat, osztályt vezetett az egyetemen. Nagyon szeretett fiatalokkal foglalkozni, az utóbbi időben rendezett is. Rudolf Péter neki szánta Az öreg hölgy látogatásának címszerepét. Ott volt még a sajtótájékoztatón. Nagyon készült rá, de a betegsége miatt nem tudta már eljátszani. Tisztában voltunk vele, hogy beteg, de mindannyian azt gondoltuk, hogy akárcsak korábban, most is meggyógyul és visszatér a színpadra. Oda, amit neki teremtett az Ég. De a felsőbb hatalom most elcsábította magához. Kell, hogy legyen ott is színpad, ahol Börcsök Enikőt nézi majd mindenki. Mert ahol ott van, nem lehet nem őt nézni.       

Kiderült, kik fognak tanítani az SZFE mozgóképes szakán

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.01.28. 15:50
Koltai Lajos
Fotó: Zih Zsolt / MTI
Az állami tévé munkatársainak hangsúlyos szerep jut a leendő filmesek és tévések képzésében.
Az MTI-nek elküldött közleményében a Színház-és Filmművészeti Egyetem (SZFE) vezetése úgy jellemzi a tanárokat, mint "elismert szakemberek". Szerdán a Magyar Hírlap nyomán már lapunk is beszámolt néhány névről, ez vált most teljessé.  A tájékoztatás szerint az SZFE Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetének vezetője, Sára Balázs által felkért osztályfőnökök az egyes osztályokat a hagyományoknak megfelelően 6-12 fős hallgatói létszámmal tervezik. A filmrendező osztályt András Ferenc fogja irányítani. A Balázs Béla- és Kossuth-díjjal kitüntetett művész számos egyéb alkotása mellett a Veri az ördög a feleségét, a Dögkeselyű, valamint A nagy generáció című filmek rendezője. Teendőinek ellátásában Soós Péter rendező segíti majd, aki többek között a Jóban rosszban, a Hacktion, a Tűzvonalban és a Korhatáros szerelem tévésorozatok rendezője. Az alapképzésen részt vevő operatőrhallgatók osztályfőnöke Sára Balázs lesz, aki többek között az És mégis, a Törvénytelen és A vád című filmek operatőre és korábban a Duna Televízió, jelenleg az MTVA vezető operatőre. Az operatőr művész mesterképző osztályfőnöke Vecsernyés János Balázs Béla-díjas operatőr lesz, aki egyebek mellett a Gaudiopolis, az Éjszaka, az Üvegtigris 2., valamint a Szabadság, szerelem és a Zuhanórepülés című filmek operatőre volt. A filmrendező művész mesterképző osztályvezetője Koltai Lajos, a nemzet művésze, Kossuth- és Balázs Béla-díjas operatőr, filmrendező, az Oscar-díjas Mephisto operatőre. Az óceánjáró zongorista legendája című filmért Európai Film-díjat kapott legjobb operatőrként, a Maléna című filmért pedig Oscar-díjra jelölték a legjobb operatőr kategóriában. A filmíró osztályt Fonyódi Tibor regény- és forgatókönyvíró, az Utolsó rapszódia, a Kincsem és a Feltaláló című filmek forgatókönyvírója, valamint Bán János író, a tizenegy kötetes Hunyadi című regényciklus szerzője, az M5 televízió csatornaigazgatója vezeti majd. A filmvágó osztály vezető tanára Koncz Gabriella Balázs Béla-díjas vágó lesz, akit munkájában Komár István vágó támogat. A gyártásszervező osztályt Hábermann Jenő producer vezeti majd, akinek a nevéhez többek között A hídember, a Felhő a Gangesz felett, valamint Az ajtó című filmek fűződnek.
A televíziós műsorkészítő osztályt Erhardt Ágoston az MTVA kiemelt szerkesztője fogja vezetni.

(Itt fog tanítani majd alighanem az állampárti szolgálatban álló Hír TV egyik képernyőse, Velkovics Vilmos is.)   A látványtervező művész mesterképzés osztályfőnökei Esztán Mónika és Pálfi Szabolcs látványtervezők lesznek. A dokumentumfilm rendező művész mesterképzést Barlay Tamás rendező-szerkesztő, az MTVA főmunkatársa irányítja majd. Noha a tájékoztatás elismert szakemberekről beszél, nem mindenki fogadja ilyen lelkesedéssel az új tanári névsort. Mint lapunk is megírta, Mundruczó Kornél rendezőnek lesújtó véleménye van a frissen szerződtetett oktatókról.    Pálfi Szabolcs később közleményt juttatott el az MTI-hez, amelyben arról adott tájékoztatást: az SZFE vezetésének közleményéből értesült arról, hogy a 2021/2022-es tanévben induló látványtervezés osztály egyik vezetője lesz. Mint írta, az SZFE oktatójaként egyszer valóban egyeztetett Sára Balázzsal, az újonnan kinevezett intézetvezetővel, "de csak és kizárólag a jelenlegi osztályaim II. félévi órarendjéről és jövőjéről". Hozzátette: új osztály indítása nem került szóba és korábban jelezte, hogy új osztály vezetését nem is vállalja.
Szarka Gábor, az SZFE kancellárja az MTI-vel azt közölte, hogy értetlenül állnak Pálfi Szabolcs bejelentése előtt, ő ugyanis jelenleg is az egyetem főállású oktatója, egyetemi tanársegéd.

Hozzátette: sok neves szakembert kértek fel újonnan oktatásra, de mivel Pálfi Szabolcs jelenleg is az SZFE szerződéssel rendelkező munkatársa, így esetében automatikusnak tekintették, hogy szeptembertől új osztállyal folytatja eddigi munkáját.