Olajozottan forogtak a fogaskerekek annak a négy fiatalnak az ügyében, akik még tavaly augusztusban – Szijjártó Péter külügyminiszter jachtos utazására utalva – egy luxushajót rajzoltak a minisztériumhoz tartozó parkoló aszfaltjára. A VIII. kerületi kapitányság „szándékos rongálással elkövetett tulajdon elleni szabályszegés” gyanújával kezdett nyomozni a Momentum tizenéves aktivistái ellen.
– Nem hittük volna, hogy ez lesz belőle – mondta a Népszavának a társaság egyik 17 éves tagja. „Olyan festéket használtunk, amit az első eső is lemosna, a minket megállító rendőrök csak annyit mondtak, hogy igazoltatniuk kell, de ez rutineljárás, nem kell aggódni.”
Hetekkel később a fiú mégis idézést kapott a józsefvárosi kapitányságra, ahol apja jelenlétében a grafitizésről és az ötezer forintos okozott kárról kérdezték. A napokban a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) határozata is megérkezett. A társaság három tagját figyelmeztetésben részesítették szándékos rongálás miatt, a jelenleg fiatalkorú fiú esetében pedig felkértek egy fővárosi gyámügyi hivatalt, hogy indítsa meg a védelembe vételi eljárást. A fiataloknak a Momentum nyújt jogi segítséget, és már most borítékolható, hogy nem fogadják el a meghallgatásuk nélkül hozott végzést – tárgyalást akarnak.
– Nem a fiatal momentumosok, hanem a rendőrség járt el jogsértően, amikor eljárást csiholt a Külügyminisztérium elé fújt gúnyos graffitiből. A bíróság döntése szintén támadható – mondta lapunknak Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa. A jogvédő szerint az aszfaltra fújt üzenet nem szabálysértés – amennyiben a firka, felirat nem károsítja a felületet, és idővel elkoptatja az időjárás, a járókelők. Sőt, a politikai véleménynyilvánítás az alkotmány által talán legerősebben védett szabadságjog – tette hozzá. Ha az üzenet nem törvénysértő, akkor az nem lehet további hatósági eljárás alapja sem.
Ezt a rendőrségnél tudhatják, hiszen pontosan ismerhetik az ilyen ügyekben jellemző, a hatósági eljárást rendre megszüntető bírósági gyakorlatot – még ha a PKKB most másként is döntött. – A valódi cél az elrettentés lehet – véli a TASZ szabadságjogi szakértője.
Nincs komolyabb tétje a bíróság által kezdeményezett gyámhivatali eljárásnak sem: az ügyben érintett fiatalok közül mára csak egy maradt fiatalkorú, és ő is idén szeptemberben tölti be a 18-at. Problémát tehát neki vagy családjának okozhat a döntés, de ez sem több adminisztratív nehézségnél. – A gyámhivatalnak kötelessége eljárást indítani, ha az erre jogosult hatóság felkéri, de ekkor is a gyermek érdekeit és jogait előtérbe helyezve döntenek. Ha nem talál gyermeket veszélyeztető problémákat, a családgondozó maga kérheti, hogy ejtsék a védelembe vételt, amit a gyámhivatal többnyire el is fogad – mondta egy gyermekvédelmi szakértő. Ha a hivatal valamiért szükségesnek látja a védelembe vételt, akkor egyfajta magatartáskódexet ír elő a kamasz és családja számára. A külügyminisztérium közölte, ők nem tettek feljelentést az eset miatt.
