Előfizetés

Szájer József visszaküldte diplomata-útlevelét a külügynek

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.01.30. 09:30

Fotó: Emilie Gomez / Európai Parlament
A botránya után EP-mandátumáról és Fidesz-tagságáról is lemondott, politikus Brüsszeltől még kérheti 40 millió forintos „átmeneti juttatását”.
Szájer József a jogszabályoknak megfelelően leadta diplomata útlevelét – közölte a Blikk kérdésére a Külgazdasági és Külügyminisztérium sajtófőosztálya. A lap információi szerint a továbbra is Brüsszelben tartózkodik Szájer József. Mint ismert, a brüsszeli kijárási tilalom idején tiltott orgián résztvevő, hátizsákjában droggal egy ház ereszén a rendőrök elől menekülő politikus kilépett a Fideszből és idén január másodikával vált meg EP-képviselői mandátumától.   A Blikk emlékeztetett, Szájer hónapok óta nem jelent meg a nyilvánosság előtt, de január elején már jelezte a külügynek, hogy visszaadja diplomata útlevelét is. A Blikk kitért arra is, hogy sem a Fidesz–KDNP brüsszeli delegációja, sem az EP sajtóosztálya kérésükre sem adott arról tájékoztatást, hogy Szájer József felvette-e azt a 40 millió forintot az Európai Parlamenttől, amely „átmeneti juttatásként” őt, mint távozó képviselőt 16 év után megilleti. A juttatás nem járt automatikusan, azt a politikus március végéig kérvényezheti. Hallgat a belga ügyészség is, mert úgy döntöttek, a botrányos ügyben indított nyomozás lezárultáig nem adnak semmilyen további információt; így egyelőre azt sem tudni, kihallgatták-e már Szájer Józsefet gyanúsítottként.

Az összeomlás szélére kerültek a kórházak Portugáliában

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2021.01.30. 09:30
A lisszaboni Szűz Mária Kórház előtt csütörtökön is 30 mentő vesztegelt
Fotó: PATRICIA DE MELO MOREIRA / AFP
„A helyzet nem rossz, hanem borzalmas” – ismerte el António Costa miniszterelnök.
A járvány első hullámában Portugáliát mintának tartották a koronavírus elleni küzdelemben, különösen Spanyolországgal összehasonlítva. Mostanra azonban teljesen megváltozott a helyzet. 2021 elején ugyanis a lakosság arányát tekintve az ibériai államban a legmagasabb az új fertőzések száma. A nagyobb kórházak előtt drámai jelenetek játszódnak le: tucatnyi mentőautó várakozik covidos betegekkel, hogy a felszabaduló ágyakra befektethessék a fertőzötteket. Az észak-lisszaboni Szent Mária Kórház előtt még tegnap is 30 rohammentő vesztegelt. Súlyos problémát jelent, hogy több kórházban elfogyott az orvosi oxigén, ami elengedhetetlen lenne a súlyos állapotban lévők számára.
„A helyzet nem rossz, hanem borzalmas”

– ismerte el António Costa miniszterelnök a TVI magántelevízióban.

Hozzátette, nem ringatja magát illúziókba, arra számít, hogy még hetekig a szörnyű állapotokkal kell megküzdeniük. Szakértők abból indulnak ki, hogy a járvány csak február közepén kerül platófázisba, ekkortól remélik az új fertőzések számának stagnálását, majd lassú csökkenését. Az egészségügyi rendszert a teljes összeomlás fenyegeti. Az orvosok túlterheltek, s egyre magasabb közöttük a fertőzöttek aránya, mind kevésbé tudják ellátni a betegeket, ráadásul egyelőre nem pislákol fény az alagút végén. Igaz, némi reménysugár, hogy csütörtökön az előző napokhoz képest kevesebben kerültek kórházba. Az egészségügyi alkalmazottak fizetését mindenesetre a kormány 50 százalékkal emeli és az egészségügyi hatóság szakképesítés nélküli személyeket is felvesz. Marta Temido egészségügyi miniszter a parlamentben elmondta,
„sajnos olyan járvánnyal kell szembenéznünk, ami napról napra tartogat számunkra újabb és újabb kellemetlen meglepetéseket. De nem adjuk fel, harcolunk”.

A napi halálos áldozatok száma is folyamatosan emelkedik. Míg január 17-én még 152-en haltak meg a járvány következtében, január 24-én már 275-en, 28-án csütörtökön pedig 303-an. A lakosságarányos halálozások tekintetében – a pandémia kezdete óta – Portugália a 22. helyre került fel a világon, igaz, a 14. helyen álló Magyarország e tekintetben még mindig jócskán megelőzi. Portugáliában azért is tört ki pánik, mert az ország eddig elkerülte a járvány tombolását. Csak január 15-én kellett kijárási tilalmat bevezetni 20 óra és hajnali 5 óra között, ami a lisszaboni parlament csütörtöki döntése értelmében legalább február 14-ig tart majd. Csak a mindennapi létszükségletet biztosító voltok maradtak nyitva, kötelezővé tették a távoktatást azon cégek számára, legalábbis ahol ez megoldható. Az iskolákban az oktatás egyelőre szünetel, de február 8-tól távoktatásra állnak át. A kormány péntektől elrendelte a spanyol határszakasz lezárását legalább két hétre. Az Európai Unió államai közül Magyarország, Finnország, Norvégia, Dánia és Belgium mellett Portugália zárta le határait. Miként kerülhetett ilyen helyzetbe Portugália? Két oka lehetett ennek. Egyrészt az, hogy karácsony idején több szigorítást oldottak fel, másrészt pedig, hogy az országban is megjelent a koronavírus sokkal fertőzőbb brit mutációja. António Costa önkritikusan elismerte, hibázott (akad olyan uniós ország, ahol a vezetés sosem ismerné be), ő sem magyarázta el kellőképpen az embereknek, milyen veszéllyel van dolguk.
„Ha az üzenetet nem értik meg az emberek, akkor az annak a hibája, aki az üzenetet küldte”

– hangoztatta.

Utólag egyre többen vethetik fel azt a kérdést is: jó ötlet volt-e megrendezni múlt vasárnap az elnökválasztást, amelyet a népszerű szociáldemokrata (Portugáliában ez jobbközép párt) Marcelo Rebelo de Sousa nagy fölénnyel nyert meg. Bár történelmien alacsony volt a részvétel, a tengerentúli szavazókat nem számítva Portugáliában így is a választók 45,45 százaléka járult az urnákhoz. Ugyanakkor a parlamenti pártok egységesen döntöttek a voksolás mellett, mert a halasztás megszervezése túl bonyolult, alkotmánymódosításra lett volna szükség hozzá. Csütörtökön este a régi-új elnök televíziós szózatában utalt arra, a korlátozások márciusig maradhatnak érvényben.

Szabad szemmel: Az illiberális orbáni rezsim azon alapul, hogy saját hívei javára írja át a jogot

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2021.01.30. 08:46

Nemzetközi sajtószemle, 2021. január 30.
Süddeutsche Zeitung Magyarország meredeken zuhan lefelé a Transparency International korrupciós listáján, amire a kormány reflexből ezúttal is azt mondja: á, ez csak a Soros, ám a gond ott van, hogy más, független intézmények ugyanilyen lesújtó módon minősítik az Orbán-kabinet ténykedését. Kovács Zoltán azt üzente válaszul a TI értékelésére, hogy senki se veszi komolyan, amit a nemzetközi civil szervezet ír, mert az az ellenzék szolgálatában áll és Soros György pénzeli. Márpedig ő évek óta az ország ellen ármánykodik, mivel az elutasítja a nyílt határok és a korlátlan bevándorlás ideológiáját. A Fidesz persze mindig az üzletemberre hivatkozik, ha úgy érzi, hogy bírálják. Miközben a Transparency International tényekre és adatokra alapozza véleményét. Eszerint az unión belül a korrupciós viszonyok a magyaroknál romlottak a leginkább. Az ország 9 év alatt 11 helyet esett vissza és most holtversenyben áll az urambátyám-rendszerre hírhedetten hajlamos bolgárokkal és románokkal. A TI szerint Magyarországon gyengülnek a független intézmények, az állam egyre nagyobb befolyást gyakorol a sajtóra és bőven vannak botrányok az uniós támogatások körül. A Fidesz közben még nagyobb hatalomra tett szert, kihasználva a koronaválságot. Hogy mindez miként csapódik le az országban, azt bemutatja a Friedrich-Ebert-alapítvány budapesti irodájának éves összefoglalója. Eszerint az illiberális orbáni rezsim azon alapul, hogy saját hívei javára írja át a jogot. Ennek legnagyobb haszonélvezői a kormány közeli vállalkozások, illetve a miniszterelnök családja és környezete. Így 2010-14 között az Tiborcz-féle Elios által megnyert közbeszerzések 94 %-át uniós forrásokból fedezték. Mészáros Lőrinc cégeinek esetében ez az arány 99 % volt. Azóta pedig csak még jobban beindult az önkiszolgáló bolt. A budapesti Korrupció Kutató Központ szerint a kliensrendszer 2020 első négy hónapjában ért fel a csúcsra: az állami megbízások 41 %-át pályázat nélkül ítélték oda. De mivel a brüsszeli pénzeket az infrastruktúra fejlesztésére fordították, a kedvezményeket az adókon keresztül, illetve támogatások formájában nyújtották a klientúrának. Az állapotokat a közvélemény is jól érzékeli: tavaly nyáron 87 % mondta azt az EU kérdezőbiztosainak, hogy a korrupció igen elterjedt. 57 % pedig úgy nyilatkozott, hogy az utóbbi három évben egyre rosszabb lett a helyzet.
Le Monde A Frontex ugyan bejelentette, hogy kivonul Magyarországról, ám az uniós Határvédelmi Ügynökség azzal a váddal birkózik, hogy maga is közreműködött a jogsértő kitoloncolásokban. Az ultranacionalista Orbán Viktor találta ki, hogy az illegális határátlépőket rövid úton tegyék át a határon, így ne folyamodhassanak menedékért. A gyakorlatot azután gyorsan átvette több más ország is. Ezen a területen kétségtelenül Magyaország a bajnok, de a görögöket, horvátokat, olaszokat és a szlovénokat is a módszer alkalmazásával vádolják. A budapesti kormány 2016 óta veti be, hogy azonnal visszaküldi Szerbiába a migránsokat. Ha sikerül átjutniuk a határzáron, de elfogják őket, akár Budapesten, módszeresen megtagadják tőlük, hogy menedékkérelmet nyújthassanak be. Majd megszabadulnak ezektől az szerencsétlenektől, nem ritkán embertelen módon. A Frontex 6 éve nyújt segédkezet ehhez a politikához, hiába tiltakoztak ellene a civil szervezetek. Az Európai Bíróság elítélte a magyar módszert, ám az Orbán-kabinet nem volt hajlandó módosítani a jogszabályt, a terepen pedig továbbra is forszírozza ezt a megoldást. Kovács Zoltán azt üzente, hogy a magyar fél nem enged a bevándorláspárti erőknek. Léderer András a Helsinki Bizottságtól ugyanakkor üdvözölte, hogy a Frontex felfüggeszti magyarországi működését, mert a hatalom immár nem tud az ügynökség mögé bújni.
Reuters Magyarország és Szerbia soron kívül beoltja a Tokióba készülő sportolókat, noha ezzel a NOB nem ért egyet. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság ugyanis elfogadta azt a kanadai érvelést, hogy ellentétes az olimpiai eszmével, ha a versenyzők előbb kapják meg a szert, mint jó néhány olyan ember, aki igazán rászorul. Ezért Thomas Bach, a szervezet elnöke azt közölte: nem támogatják, hogy a sportolókat előre vegyék, miközben nincs elég oltószer. Magyar és szerb részről ugyanakkor bejelentették, hogy az atlétákon múlik, kérik-e az oltást. Közben Izraelben már beadták a készítményt az olimpikonok felének, a többiek május végéig kerülnek sorra. A dél-koreai kormányfő pedig azt mondta, hogy a sportolóknak védettséget kell kapniuk, ha ott akarnak lenni a játékokon.
FT A vezércikk úgy foglal állást, hogy a vírus legyőzéséhez átfogó nemzetközi együttműködés szükséges, a vakcina nacionalizmus csak megnehezíti a globális gazdaság beindítását. A Világgazdasági Fórum virtuális konferenciáján a francia, az orosz és a kínai elnök egyaránt a kooperációt szorgalmazta, ám a gyakorlat egészen mást mutat. Az EU az oltószer exportjának tilalma mellett van, így félő, hogy egymás ellen fordulnak olyan tehetős partnerek, mint Nagy-Britannia és az unió. Sok szegény állam ugyanakkor attól tart, hogy a vitában ők húzzák a rövidebbet, mert a gazdag kormányok lekötik a rendelkezésre álló mennyiséget a készítményekből. A politikusok persze felfogják, hogy közösen kell cselekedni, ám odahaza hatalmas nyomás nehezedik rájuk, hogy előbb a saját lakosságukkal törődjenek. A gond ott van, hogy még ha egy kormány gyorsan halad is a tömeges oltásokkal, akkor is megérzi, ha másutt akadozik a folyamat. A vírus ugyanis közben mutálódik, és könnyen előfordulhat, hogy nem tudnak mit kezdeni vele a meglévő szerek. Persze nehéz elfogadtatni a hazai közvéleménnyel, hogy adjanak a készítményekből más országoknak is, noha még a saját népességnek is kell, ám gazdasági és erkölcsi szempontból nagyon is van értelme. Ugyanis ily módon nő az esélye, hogy hamarabb vissza lehet térni a normális élethez. De még azok az országok is korlátozzák a határforgalmat, ahol pedig jól halad a védekezés, lásd a briteket és Izraelt. Attól tartanak ugyanis, hogy felbukkannak új törzsek. Az eredmény azonban fokozott autarkia lehet. A WHO szerint a fejlett világ a járvány előtti GDP 3,5 %-ának megfelelő veszteséggel néz szembe, ha a jelenlegi ütemben halad az oltóanyag szétosztása a világban.
Bloomberg A kommentár arra figyelmeztet, hogy a vakcina beszerzése körüli hibák újabb létválságba taszíthatják az uniót. Pedig az már átélt egy-két nehéz időszakot az eltelt két évtizedben. De egyik sem érintette olyan súlyosan az embereket, mint az, hogy egyelőre nem tudják őket beoltani a vírus ellen. A folyamat csak lassan és kaotikusan halad, és ez riadóztatta a politikusokat, mormogásra késztette az üzleti világot, és erősödő dühöt váltott ki a lakosságban. A kérdés ezúttal is az: mire jó az egész EU, ha a 27-ek együttműködése nem olyan hatékony, mintha az államok maguk járnának el. Az oltásban a közösség messze elmarad a britek és az amerikaiak mögött, és ez megmutatkozik a halottak számában, valamint a gazdasági kilábalás ütemében. Így brüsszeli illetékesek attól tartanak, hosszabb távon kedvezőtlen kihatásai lesznek, ha nem tudják megvédeni a polgárokat. Hiszen a nacionalista erők miatt az unió egyébként is állandó magyarázkodásra kényszerül saját létjogosultságát illetően. Guntram Wolff, a brüsszeli Bruegel Intézet vezetője hatalmasnak tartja a politikai kockázatokat. Ám arra int, hogy a helyzet sokkal rosszabb volna, ha az államok maguk tárgyaltak volna a gyógyszergyárakkal. De ettől még tény, hogy az EU túl lassan kötötte meg a szerződéseket és szerezte be a hatósági engedélyeket. A gyártóknál fellépő gondok és a nemzeti külön utak csak tovább rontottak a dolgon. És az egészből még egzisztenciális válság is kikerekedhet, ha több kormány is a maga feje után megy, miután saját népe követeli a vakcinát, a gazdaság pedig nyitni akar. Emellett lendületet kaphatnak a populisták, bár a közelmúltban megtört a lendületük. Magyarország úgy adott forgalomba hozatali engedélyt az orosz készítménynek, hogy arra az európai hatóság még nem bólintott rá. És a hazai nyomás csak erősödik, mert nem látni, hogy mikor lehet feloldani a korlátozásokat. Brüsszel persze tudja, mi a tét, ha nem tudja orvosolni a gondokat.
Economist A hetilap úgy ítéli meg, hogy a vaccina protekcionizmus nem vezet semmi jóra, gyorsabban kell beadni az oltásokat, és ösztönözni kell a gazdaságokat is. E pillanatban az európai lakosságnak csak 2 %-a kapott injekciót, ezzel szemben Amerika 7, Nagy-Britannia pedig már 11 %-nál jár. Márpedig minél lassabb adják be a szert, annál több az áldozat, illetve nagyobb a gazdasági kár. Itt nem az AstraZenecával kell hadakozni, más módon kell felgyorsítani a folyamatot. Különben nyakunkon az újabb recesszió. A bajok egy része a balszerencséből következik, mert pl. egyes helyeken nehezen indult be a gyártás, de az is kétségtelen, hogy a Bizottság lassú és nehézkes volt a beszerzésnél. Hogy most az EU gyárakat, illetve nemzeteket fenyeget, az jó a gőz kiengedésére, de veszélyes. Hiszen folyton azt mondja, hogy a jogállamot képviseli, az pedig tekintélyének legfőbb forrása. Ezért más utat- módot kell választani a kiút érdekében. Annál is inkább, mert a késlekedés további terhet ró a cégekre és az alkalmazottakra. Felveti az elhúzódó stagnálás kockázatát. A 750 milliárdos segélyalap szétosztása akadozik. Pedig költekezni kell, hacsak Európa nem akar úgy járni, mint Japán, ahol alacsony a növekedési ütem, valamint az infláció. A körülményes döntéshozatal azonban emberi életekben és romló életkörülményekben csapódik le. Már csak ezért is el kell takarítani az útból a bürokráciát.
FAZ Nagy-Britanniát leszámítva, Szerbia élenjár az oltások beadásában, hála a kínai és orosz segítségnek. Bírálók ugyanakkor azt vetik az EU szemére, hogy az csődöt mondott a Balkánon. A szerb egészségügyi miniszter szerint a siker titka az, hogy minden lehetséges forrásból megvették a vakcinát. Így az orosz Szputnyikot, valamint a kínai Sinopharm termékét is. A polgárok pedig eldönthetik, hogy melyiket választják. Maga a miniszter a kínai szert adatta be, egész Európában elsőként. A parlamenti elnök és a belügyminiszter pedig nagy nyilvánosság előtt az orosz készítménnyel oltatta be magát. Szerbiában a Szputnyik a legnépszerűbb, 40 % pártolja. Úgy hogy mostanság hiánycikknek számít. A kínaiak eddig egymillió adagot szállítottak, miközben az országnak 7 millió lakosa van. A hatóságok nyárig kívánják elérni a nyájimmunitást. Az egész akciónak ugyanakkor van geopolitikai üzenete: Kína a megmentő, az EU viszont becsődölt a bajban. Ha ez a vélemény elterjed az egész térségben, az hatalmas károkat okozna az uniónak.
FT A személyes szabadság a járvány egyik meg nem énekelt áldozata lett, ám a kormányoknak vissza kell állítaniuk ezeket a jogokat, ha végre sikerül úrrá lenniük a kórokozón. Erre figyelmeztet Camilla Cavendish, aki Cameron alatt egy ideig a Miniszterelnöki Hivatal Politikai Osztályát vezette, majd a Lordok Házának konzervatív tagja lett, jelenleg pedig a Harvardon oktat. Úgy értékeli, hogy a fertőzés végsőkig próbára tette a demokráciát, Európa egyes részei az utóbbi 10 hónapban házi őrizetbe kerültek. A baj elhárítására kemény kormányzati lépésekre, de egyúttal nyílt vitára van szükség. Ha túljutunk ezen az időszakon, úgy tekintünk majd vissza rá, amint amikor az emberek áldozatokat hoztak egymásért, de egyúttal veszedelmes precedensek jelentkeznek. Ez utóbbi az elnyomó rendszerekben a legnyilvánvalóbb, ám a Freedom House arra jutott, hogy 80 országban használták ki az alkalmat a bírálók cenzúrázására, illetve az emberi jogok korlátozására. És a helyzet várhatóan csak tovább romlik a következő években. Magyarország jogi puccsot hajtott végre a vírus ürügyén, Oroszország elhallgattatta a kritikát. Az erősebb demokráciákban természetesen másként áll a dolog. Jóindulatú kormányok általában összekalapáltak valamilyen szükségmegoldást, mert féltek, hogy valami még rosszabba futnak bele. Az emberek pedig általában követték az utasításokat, még akkor is, ha nem mindig voltak biztosak az intézkedések szükségességében. A válság csillapodtával azonban fontos próbakő lesz a demokráciák számára, hogy milyen gyorsan vonják vissza a rendkívüli felhatalmazásokat. A hatalom ugyanis könnyen részegséget okoz. És mi van akkor, ha a járvány egyik következményeként tiltakozások robbannak ki a gazdasági nehézségek miatt? Lehet, hogy egyes politikusok ismét igényt tartanak széleskörű jogkörre. A személyes szabadság alapvető jog. A kormányok a különleges helyzetben engedélyt kaptak, hogy átlépjék saját korlátaikat. De amint vége a háborúnak, gondoskodni kell arról, hogy eszükbe ne jusson megtartani a különleges jogokat.