Előfizetés

Lengő trapéz a város közepén: semmibe vette az ellenzéki önkormányzat tilalmát a kabinet

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2021.01.30. 08:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Eldöntötte: a Nyugati Pályaudvar mellé építik a cirkuszművészeti központot. Népszavazás azért még lehet.
Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a Magyar Cirkuszművészeti Központ építését a Nyugati Pályaudvar melletti egykori vasúti területen egy friss kormányrendelet. S ezzel hatályon kívül helyezte a kerületi önkormányzat által elrendelt változtatási tilalmat. A csütörtöki Magyar Közlönyben megjelent másik rendeletből az is tudható: első körben a Baross Imre Artistaképző Intézet Előadó-művészeti Szakgimnázium, Gimnázium és Alapfokú Táncművészeti Iskola kap itt helyet.  A kabinet döntése értelmében az Eiffel tér–vasúti pálya–Ferdinánd híd–Podmaniczky utca határolta területen lévő tucatnyi ingatlanon megvalósuló beruházás engedélyezésekor nincs helye településképi eljárásnak, nincs szükség tervpályázatra, régészeti dokumentáció készítésére, figyelmen kívül lehet hagyni a területfejlesztésre vonatkozó koncepciót, valamint a hatályos építési rendeletet. A területre „sajátos beépítési szabályok” érvényesek. Így például a beruházásnak nem feltétele a Lehel út és a Podmaniczky utca közötti közlekedési kapcsolat biztosítása és a város közepén mindenféle különös skrupulus nélkül létesíthetők állattartó létesítmények és kifutók. A terület 80 százaléka beépíthető.  Az új létesítmény a közcélú zöldfelület, a tervezett gyalogoskapcsolat és a közforgalmú vasúti nyomvonal figyelembevétele nélkül bárhol elhelyezhető a területhatáron belül. A normális esetben előírt parkolóhelyeknek elég a negyven százalékát biztosítani és a használatbavételi engedély akkor is kiadható, ha a beruházás nem teljesíti a kerületi önkormányzat által a területre előírt infrastrukturális fejlesztéseket. Az engedélyek kiadásának határideje – beleértve a környezetvédelmi, közegészségügyi és örökségvédelmi eljárásokat is – mindössze 15 nap.  „Brutális túlépítésre ad engedélyt a kormányrendelet. Ha a létesítmény valóban kitölti a kabinet által engedélyezett teret, az sokkoló látvány lesz” – kommentálta a kormánydöntést Soproni Tamás, Terézváros momentumos polgármestere. Bár ő már annak is örül, hogy nem stadion épül a pályaudvar mögötti rozsdaterületre. A kerület számára azonban – teszi hozzá – több engedmény is elfogadhatatlan. Így például az infrastrukturális fejlesztések elengedése, a közúti kapcsolatok biztosítása alóli feloldozás, a csekély mértékű zöldfelület. Úgy vélik, hogy egy ilyen léptékű beruházás nem valósítható meg a kerületiek megkérdezése nélkül. Ha a kormány nem kéri ki a véleményüket, akkor megteszik ők népszavazás formájában. „Már amiatt is kaptam levelet a Dózsa György úton lakóktól, hogy zavarja őket az állatkerti oroszlánok bőgése. Itt pedig sokkal közelebb lennének az állatok kifutói a lakóházakhoz” – mondta a VI. kerületi polgármester.  Első körben mindenesetre tájékozódnak. A kerület egyeztetést kezdeményezett az ügyben Fekete Péter államtitkárral, a cirkuszberuházás kormányzati felügyelőjével. Az ígéret szerint erre két héten belül sort keríthetnek. A megbeszélésen arra is kitérnének, hogy a korábbi terveknek megfelelően a körúthoz közelebb eső részen kialakítható-e egy közpark, legalább ideiglenes jelleggel. A Budapest Fejlesztési Központ kérésére itt ugyanis beépítetlenül maradna egy nagyobb terület, ahol a majdani város alatti vasúti alagút állomását alakítanák ki. Mivel az alagút egyelőre meglehetősen távoli jövő, a kerület nagy örömmel látna itt egy addig is egy parkot. Erre korábban volt kormányzati hajlandóság.

Helykeresés

A Liget-projekt részeként megépülő cirkuszművészeti központ az artistaképző iskola mellett helyet adna egy cirkuszművészeti múzeumnak, kutatótárnak és könyvtárnak, artista szállásoknak, próbamanézsnak és egy nagy cirkuszépületnek. A most megjelent rendeletek egyelőre csak az artistaképzőt nevesítik. A Népszava információi szerint a kormányon belül is volt némi vita arról, hogy a Nyugati Pályaudvar melletti terület a legjobb hely egy cirkusznak és egy artistaképző intézménynek. Csakhogy az új cirkuszközpont helyszínkeresi akciói sorra dugába dőltek. Korábban felmerült a Dürer-kert, illetve az állatkert Hungária körút és a Kacsóh Pongrác úti felüljáró közötti sarka, valamint több Hungária körúton kívüli terület is. B-tervként továbbra is él a Fővárosi Nagycirkusz Városligetben lévő épületének felújítása és bővítése. Ehhez a kormány megvásárolná az állatkert területén lévő új lovarda épületét a hozzá kapcsolódó földrészlettel, az üzlet azonban még nem köttetett meg.

Huszonegy éve nem voltak olyan rosszak a halálozási adatok, mint tavaly

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2021.01.30. 07:30

Fotó: BALOGH ZOLTÁN / MTI
A legrosszabb időszak egybeesett a járvány második hullámával.
Közel tízezerrel többen hunytak el tavaly, mint 2019-ben, összesen 139549-en – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal pénteken kiadott tájékoztatójából. 1999 óta ez a legmagasabb szám a halálozási statisztikáinkban. Az adatsorból az is kiderül, hogy a halálozás ősszel ugrott meg jelentős mértékben, s ez az időszak egybeesik a koronavírus-járvány második hullámának felfutásával. Idén év elején a miniszterelnök, Orbán Viktor a pandémia áldozatainak számáról beszélve azt állította, ha a 2020-as magasabb halálozási adatokból kivonjuk az előző „békeévben” eltávozottak számát, megkapjuk a Covid-áldozatok adatát. A pandémiával foglalkozó kormányzati portál szerint az év végéig a koronavírus számlájára 9667 haláleset írható, ami nagyjából megfelel annak a számnak, ami a halálesetek számában különbségként mutatkozik 2019-hez képest. Csakhogy a KSH adatait alaposan megvizsgálva látható, hogy a miniszterelnök által felvázolt „képlet” nem helyes, mert úgy mutatkozik jelentős megugrás 2019-hez képest, hogy tavaly – a járvány ellenére – több, kedvező tendencia is megfigyelhető volt. Egészen szeptemberig nem volt nagy kiugrás a halálozásban, sőt a január és február kifejezetten kedvező adatokat hozott, mert a korábbi évekhez képest nem volt erős a hazai influenzajárvány. Még a koronavírus márciusi megjelenése után is csak néhány száz fővel emelkedett az elhunytak száma, a nyáron még jobbak is voltak az adatok, mint egy évvel korábban. A 2019-es adatokhoz képest mutatkozó szezonális csökkenés magyarázataként korábban a balesetek számának visszaesését hozták példaként az elemzők.
Az év utolsó három hónapja már drasztikusan magas halálozási adatokat hozott. Októberben 12 500, novemberben és decemberben azonban 16 ezernél is több honfitársunkat veszítettük el. Csak ebben a három hónapban majdnem 45 ezren haltak meg, az utolsó negyedévben 13 ezer fős volt a többlethalálozás az előző évhez képest. Korábban egy lapunknak nyilatkozó, neve elhallgatását kérő epidemiológus azt mondta a tavalyi „többlethalálozásoknak kevesebb mint nyolcvan százaléka lehetett Covid-halálok, de a különbséget később elemezni kell majd”. Azt pedig szakértők szerint a pontos halálokok összesítése nélkül még csak saccolni sem lehet, hogy az egészségügy járvány-üzemmódra állítása miatt hányan nem kaptak megfelelő ellátást, ami végül a halálukhoz vezetett.

Elmaradt baby boom

A demográfiai fordulat évtizede – így jellemezte az Orbán-kormány 2010-2020 közötti időszakát Novák Katalin. A családi ügyekért felelős miniszter a KSH tavalyi évre vonatkozó friss adatait ünnepelte tegnap, ugyanis 2020-ban több mint 92 ezer gyerek született, ami 3,4 százalékkal haladta meg az előző évit. Tény, hogy a KSH összesítése szerint tavaly elmozdultunk a holtpontról, december kivételével ugyanis 11 hónapon keresztül több gyermek látta meg a napvilágot, mint egy évvel korábban, a többlet több mint 3 ezer jövevény. Ugyanakkor az év első hónapjainak adatai még ennél is nagyobb növekedést helyeztek kilátásba, a Népszava tavaly júliusban úgy számolt: ha a trend kitart, akkor a 100 ezret is megközelítheti a születésszám, ami baby boomot jelentene. Végül ez nem következett be: júliusban, augusztus, illetve október-novemberben nem volt kiugró a többlet az egyébként is rossznak számító 2019-es évhez képest, az év végén pedig már 614 újszülöttel volt kevesebb, mint 2019 decemberében. A kormányzati optimizmust az is ellensúlyozza, hogy a teljes termékenységi arányszám, ami megmutatja, hogy egy magyar nő hány gyereket vállal élete során, még mindig csak 1,55, miközben ahhoz, hogy ne csökkenjen tovább az ország lélekszáma, 2,1-es számra lenne szükség. 

A föld nyelte el az illegális hulladéklerakót

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2021.01.30. 06:20

Fotó: Népszava
Közpénzből számolta fel Gárdony vezetése azt az illegális hulladéklerakót, amely Fidesz-közeli üzletember érdekeltségébe tartozó telken működött.
Óriási betondarab mered ki a földből nejloncafatok társaságában, néhány méterrel arrébb koszos temetői műrózsákat látni. A lehangoló kép Gárdony határában, egy kétezer négyzetméteres üres álló telken fogadott minket január 19-én, a Mester utca végén. A Central European Ingatlanalap tulajdonában álló területen jól kivehető: itt építési hulladékot tároltak. Méghozzá nem is keveset. „Több méter magasan álltak a sitthalmok” – int a telek felé Eötvös Pál, gárdonyi ellenzéki képviselő, aki elkísért minket a helyszínre – „abban pedig biztos vagyok, hogy az ingatlant földdel vegyes építési törmelékkel töltötték fel.” A nagyüzemi szemetelés annak ellenére is zavartalanul zajlott, hogy a telektől pár méterre állnak a Gárdony város önkormányzati tulajdonú vagy résztulajdonú cégeinek – a Gárdonyi Városüzemeltetési Kft.(GVÜ), az Agárdi Zöld Kft. és a VHG Velencei-tavi Hulladékgazdálkodási Kft. – telephelyei. A három társaság 2018-ban kezdett építkezni az önkormányzati tulajdonban álló Mester utca 2-4. szám alatt, majd tavaly ősszel tették át ide székhelyüket. Munkatársaik láthatták tehát a szomszédos telken magasodó szeméthalmokat. A területre egyébként az üdülőtulajdonosok, a helyi lakók is vittek szemetet, a Mester utca 4. szám alá költöző GVÜ Kft. pedig bevallottan maga is hordatott építési hulladékot telkére. Bor Dániel, a társaság korábbi ügyvezetője ezt írásban ismerte el Eötvös Pálnak hangsúlyozva, hogy maguk hozta sittet „a jogszabályi előírásoknak megfelelően” az építkezéshez hasznosították. További csavar a történetben, hogy a Mester utca 2. alatti ingatlan már 2015-től a VHG Nonprofit Kft. hivatalos hulladékudvarának számított: a hulladékgazdálkodással foglalkozó cég pénzért vett át itt tiszta építési törmeléket a lakosságtól – sejthetően azért, hogy törvényes mederbe tereljék a hulladéklerakást. A legfőbb probléma, hogy nehéz megállapítani, kinek a szemete került illegális úton a Mester utca telkekre. Egy, a lapunk birtokába került 2018-as képen az látszik, hogy korábban sírköveket rakodtak le az önkormányzati ingatlanra, amit biztosan nem a lakók vittek oda.  A helyzetet egy ideje figyelő Eötvös Pál 2020. november 11-én a megyei kormányhivatal környezetvédelmi főosztályához fordult: fényképeket csatolva bemutatta a a Mester utcában kialakult helyzetet. A hivatal egy héttel később jelezte: befogadták közérdekű bejelentését. A sittel telepakolt magántelken ezután váratlanul felpörögtek az események: november 20-után kamionok, markológépek és egy kőtörő jelent meg, elindult a tereprendezés, a telek határára kerítés is került. December 3-án – épp az Eötvösnek korábban jelzett 15 napos határidő végén – megjelent a Mester utcában a kormányhivatal ellenőrző csapata is. A helyi ellenzéki politikusnak később elküldött jegyzőkönyvük már nem említi a hulladékot, viszont a hivatal munkatársai is látták „a területrendezésre utaló nyomokat”, az új kerítésről pedig kiderült, hogy az önkormányzat állíttatta, hogy megakadályozza a további illegális hulladéklerakást. A helyszínen tapasztalt szabálysértés miatt eljárás indult. A furcsa nagytakarítás számos kérdést vet fel: nehezen érthető, hogy hosszú évek után miért pont Eötvös bejelentését követően jutott eszébe az önkormányzatnak, hogy rendezze a Mester utcai helyzete, és miért a városvezetés foglalkozott egy magántelket érintő feladattal. Az ügyben feltett kérdéseinkre a legtöbb érintett nem tudott vagy nem akart válaszolni. A városi cégek közül csak a VHG Holding reagált közölve: nincs információjuk a magántelken található egykori lerakóról. Hozzátették: nem ők rendelték meg a sitt feldolgozását és elszállítását. A munkálatokról készített fotók alapján sikerült azonosítani néhány, a takarításban részt vevő céget, ám tőlük sem kaptunk érdemi reakciót. Tóth István gárdonyi polgármester és a város jegyzője, Jankovics Zoltánné sem válaszolt a kérdéseinkre, ugyanakkor az előbbi január 22-én – négy nappal azt követően, hogy lapunk megkereste kérdéseivel – a Facebookon bejelentette, hogy a lerakat nem a telek tulajdonosáé volt, a szemét nagy részét szerinte hétvégente, éjjel szállították oda ismeretlenek. Ezért az önkormányzat közpénzből nagytakarítást rendezett. „A hulladék döntő részét hivatalos lerakókba elszállíttattuk, a betondarabokat pedig ledaráltattuk. (…) A hasznos alapanyagból felújítjuk a zártkertben és a határban lévő rossz állapotú utakat” – írta Tóth. Igaz, a város honlapján semmit nem találtunk arról, mennyit költöttek erre és kit bíztak meg a munkával. A polgármester – mintha csak a Népszava kérdéseire válaszolt volna nyilvánosan – a Mester utcában talált sírkő-törmelékekre, öntvényekre is kitért: szerinte ezeket néhány sírköves szakember hordta oda illegálisan, titokban a helyi temetőből.

Jó fekvés

Megkerestük a Central European Ingatlanalap felügyeletét ellátó társaságot, az Equilor Alapkezelő Zrt.-t is. Szerettük volna megtudni, hogy ők rendelték-e meg a nagytakarítást, tettek-e feljelentést az ügyben. Az alapkezelő azonban egyértelműen jelezte: a kérdéses témában nem kívánnak nyilatkozni – így azt sem árulták el, hogy milyen terveik vannak a parlagon hagyott telekkel. Az Equlior-csoport vezérigazgatója az a Szécsényi Bálint, akit jóbarátja Tiborcz Istvánnak, a miniszterelnöki vejnek – akivel többször is látták együtt bulizni –, és több Fidesz-közeli vállalkozónak is üzlettársa.