Előfizetés

Könnyű préda lett a köztársaság

Cz. G.
Publikálás dátuma
2021.02.01. 09:00

Fotó: MTI/MAFIRT
A magyar történelemben a köztársaságok nem voltak túl sikeresek – vezette fel Egry Gábor, a Politikatörténeti Intézet főigazgatója azt a hétvégén rendezett online konferenciát, amelynek társszervezője az MSZP és a Párbeszéd által létrehozott Szociális Demokráciáért Intézet volt. A főigazgató szerint nem tudjuk, hogy az, amiben ma élünk, köztársaság-e vagy sem. Az alkotmány, amely ezt a rendszert megalapozza, meglehetősen ambivalens ezzel kapcsolatban – jegyezte meg.
A konferencia apropóját az adta, hogy 75 évvel ezelőtt kiáltották ki a második magyar köztársaságot. A rendezvényre szóló meghívó felidézte, hogy 1945 nyarára az egész ország területén kiépült a versengő többpártrendszer, amelyet a novemberi parlamenti választások legitimáltak. Napirendre került az államforma kérdése. A koalíciós kormány megalakulása után a pártok elfogadták a köztársaság kikiáltásáról szóló törvényjavaslatot, ezt Tildy Zoltán miniszterelnök terjesztette a parlament 1946. január 24-ei ülése elé. A törvényt megszavazták: február elsején Tildy Zoltánt közfelkiáltással köztársasági elnökké választották, kikiáltották a Magyar Köztársaságot. A köztársasági törvény a XX. századi magyar történelem egyik legfontosabb közjogi és politikai alkotása.
A szakmában – állapította meg Hubai László történész – egyetértés van arról, hogy a Horthy-korszak autoriter rendszer volt, 1949 után pedig sztálini típusú diktatúra jött létre Magyarországon. Definíciója szerint a kettő között „korlátozott polgári demokrácia” létezett. Ennek egyik sajátosságaként említette, hogy a nyugat-európai helyzethez képest jóval inkább plebejus jelleget mutatott.
Előadást tartott többek között Hiller István történész, az Országgyűlés alelnöke is. A történelem nem receptes könyv – hangsúlyozta a szocialista politikus. Az nem működik ugyanis, hogy feltárunk múltbéli eseményeket, és azokat a jelenbe kivetítve megmondhatjuk, mit hoz a jövő. Ugyanakkor vannak folyamatok és összefüggések, amelyek nemzedékeken, évszázadokon keresztül átívelnek.
Önmagában a köztársasági államforma nem garancia semmire, de erős megjelenítési lehetősége annak, hogy kifejezzük vele a változás szükségességét – folytatta Hiller. A rendszerváltás utáni kormányok párthovatartozástól függetlenül, különböző okokból nem nagyon foglalkoztak a köztársaság (mint eszme és szimbólum) kérdésével. Súlyos hiba volt – jelentette ki. Ennek következtében gyengült a köztársaság ügye, ami 2010-ben „komoly távlatokat nyitott” egy olyan berendezkedésnek, amely számára a köztársaság eleve gyanús volt.
A baloldali és liberális véleményformálók is súlyos hibát követtek el, nem fordítottak elég figyelmet a köztársasági eszmére, „mert azt hittük, ez magától megy”. A köztársaság könnyű préda lett: nem megdöntötték, hanem kivéreztették. Kifújt, mint egy születésnapi lufi – tette hozzá Hiller István. Ma már csak köztársasági elnökünk van, köztársaságunk nincs. Papíron létezik ugyan, de ez egy tartalmát, jelentőségét vesztett formalitás.
Az ellenzék évtizedes lemaradásban van a politikai vetélytárssal szemben, de a maga intellektuális igényével szemben is – bírálta saját táborát az MSZP-s képviselő, aki szerint a „megrögzött praktikus tervezés foglyai lettünk”. Hiller István úgy látja: új köztársaság kell, amely keretet és értelmi, érzelmi biztonságot ad a polgárainak, képes kifejezni mindazt, amire a napi politika képtelen és alkalmatlan, hiszen nem is ez a feladata.

A kormány is tudja, hogy kínos, amit csináltunk

Kósa András
Publikálás dátuma
2021.02.01. 08:30

Fotó: Askin Kiyagan / AFP
Az EBESZ állandó tanácsának csütörtöki ülésén Bécsben az Európai Unió egy az orosz vezetést elítélő nyilatkozatot szeretett volna elfogadtatni és felszólítani Moszkvát az emberi jogok, a szólás-, és gyülekezési szabadság tiszteletben tartására. Csakhogy hiába támogatta ezt az EU 27 tagállamából 26, a magyar távolmaradás miatt nem sikerült egységes uniós állásfoglalásként napirendre venni a kérdést.
Csak Vlagyimir Putyin járt jól azzal, hogy Magyarország távolmaradása miatt nem született egységes uniós nyilatkozat az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) csütörtöki ülésén a múlt hét végi oroszországi tüntetések erőszakos feloszlatásával kapcsolatban, a magyar magatartás csak arra volt jó, hogy az Európai Unió látványos megosztottságát sikerüljön demonstrálni – a Népszava több egymástól független forrásból származó információi szerint még a Külügyminisztériumon belül is ilyen tartalmú értékelés született az eset kapcsán. Moszkvában és több orosz nagyvárosban tüntetések kezdődtek Alekszej Navalnij ellenzéki politikus letartóztatása miatt, ezeket a rendőrség rendkívül erőszakos módon oszlatta fel, sok embert letartóztattak. Az EBESZ állandó tanácsának csütörtöki ülésén Bécsben az Európai Unió egy az orosz vezetést elítélő nyilatkozatot szeretett volna elfogadtatni és felszólítani Moszkvát az emberi jogok, a szólás-, és gyülekezési szabadság tiszteletben tartására. Csakhogy hiába támogatta ezt az EU 27 tagállamából 26, a magyar távolmaradás miatt nem sikerült egységes uniós állásfoglalásként napirendre venni a kérdést. „A nyilatkozat elítéli az Oroszország-szerte zajló békés tüntetésekre adott erőszakos választ. A 26 tagország szerint a tüntetések erőszakos feloszlatására tett kísérlet, a több mint 3800 ember – köztük újságírók – letartóztatása több nemzetközi egyezményt sért. Az aláírók felhívják a figyelmet, hogy mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez, és hogy garantálni kell az újságírók szabad munkavégezését. A tagországok felszólítják az orosz hatóságokat, hogy azonnal engedjék szabadon a letartóztatott tüntetőket, valamint Alkeszander Navalnijt.” – a Szabad Európa Rádió szerint ehhez a szöveghez nem adta a nevét a magyar kormány. Magyarország ezzel nem először kerül kínos helyzetbe saját szövetségesei előtt fontos nemzetközi ügyekben. Szijjártó Péter külügyminiszter az Indexnek nyilatkozva igyekezett kisebbíteni a magyar távolmaradás és az elmaradt egységes nyilatkozat jelentőségét, mondván, „ez egy technikai kérdés volt, a nyilatkozat nélkülünk is elkészült, tehát semmi jelentősége nem volt annak, hogy Magyarország nem csatlakozott hozzá”. Ezen kívül „függetlenül a Navalnij- vagy bármely más ügytől mindig azt az álláspontot képviseltem, hogy az Európai Uniónak figyelnie kell arra, a szavának súlya legyen. Ha mindennap mindenfajta nyilatkozatban elítélünk naponta 6-8 eseményt, akkor egy idő után senki sem fog ránk figyelni” – mondta a magyar diplomácia vezetője. Ennek ugyanakkor ellentmond, hogy információink szerint a már említett belső feljegyzésből és egy másik, az EU-s külügyminiszterek tanácsa múlt hétfői ülése után született másik dokumentumból is kiderül, hogy az uniós tagállamok kifejezetten nagy jelentőséget tulajdonítottak mind a tüntetések szétverésének, mind az ezzel kapcsolatos EU-s álláspontnak. Az EBESZ állandó tanácsának ülésén éppen arra hivatkoztak a nyilatkozat támogatói, hogy a négy nappal korábbi brüsszeli egyeztetésen is hangsúlyos napirendként szerepelt a téma és minden tagállam egyetértett abban, hogy elfogadhatatlan az orosz hatóságok fellépése. Ráadásul az EBESZ ülésén a magyar (ellen)érvelés egyik fő pontja az volt, hogy egy ilyen nyilatkozattal úgymond megsértenénk az „EU döntéshozatali kompetenciáit”, ami elég abszurd módon hangzik annak fényében, hogy a magyar kormány a nyilvánosság előtt állandóan saját hatáskörükön való túlterjeszkedéssel vádolják az uniós szervezeteket. Az EBESZ ülésén tanúsított magyar magatartás mindenesetre még a már említett belső minisztériumi értékelés szerint is „sajnálatos” volt. Ezek fényében egyébként meglepő, hogy az uniós külügyminiszterek tanácsának hétfői ülésén információink szerint a magyar kormány teljes passzivitást mutatott Oroszországgal kapcsolatban, pedig egy másik minisztériumi belső feljegyzés arról tanúskodik, vita volt a tagállamok között. Joseph Borell az Unió egységes külpolitikáért felelős főképviselője február elején Moszkvában tárgyal Vlagyimir Putyinnal, ennek kapcsán Brüsszelben a lengyel, a cseh, a lett és a litván külügyminiszter szerette volna elérni, hogy Borell „nagyon erős üzenetet adjon át” Putyinnak a jogsértésekkel kapcsolatban és találkozzon ellenzéki politikusokkal is. A svéd, az ír és a spanyol külügyminiszter ugyanakkor ezt nem tartotta szükségesnek. Annak nincs nyoma, hogy Szijjártó Péter bármilyen formában állást foglalt volna az ügyben. A magyar külügyminiszter a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetét hozta szóba, de erről nem született semmilyen állásfoglalás.

Orbán Viktor lefaragott tartozásából, Rogán Antal újra megnősült

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.02.01. 08:16

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher / MTVA
Nincs sok újdonság a miniszterelnöki vagyonbevallásban, kabinetfőnöke nyilatkozatában viszont annál több.
Egy viszonylag szerény vagyoni körülmények között élő kormányfő képe rajzolódik ki Orbán Viktor éjfél után közzétett vagyonnyilatkozatából.

Az Országgyűlés honlapjára feltöltött dokumentum tanúsága szerint Orbán Viktornak  nincsen egy forint megtakarítása sem. Ugyanakkor a feleségével még 2002-ben közösen felvett jelzáloghitele szépen apad: míg tavaly a tartozás mértéke közel 2,2 millió forint volt, mostanra ez 882 ezer forintra csökkent. Nagy értékű ingósága nincsen, ingatlanok tekintetében pedig a Cinege utcai és felcsúti házát tüntette fel. Kabinetfőnöke, Rogán Antal viszont újraházasodott. Vagyonnyilatkozatából kiderül, hogy új feleségét Rogán Barbárának hívják, előző házasságból született gyerekei alighanem volt feleségével élnek. Budapesten ingatlana nincsen, csupán szülőfalujában, a Vas megyei Szakonyfaluban rendelkezik több külterületi erdővel, szántóval, vagy réttel.  Takarékbetétben elhelyezett megtakarítása 822 millió forint, magánszemélyekkel fennálló tartozása 18,2 millió forint. Viszont továbbra remek jövedelmet biztosít egy korábbi találmánya: abból a 2020-as évben közel 158 millió forintot realizált.