A kormány nem akarja ráerőszakolni az egyetemekre az alapítványi működést, az intézmények maguk dönthetnek erről. Arra is van lehetőségük, ha később meggondolják magukat, visszalépjenek a modellváltástól – nyilatkozta lapunknak Stumpf István, aki február elsejétől kormánybiztosként koordinálja a felsőoktatási modellváltást.
Arra a kérdésre, miért pont most kapott kormánybiztost ez a folyamat, miközben az átalakítás már 2019-ben elkezdődött a Budapesti Corvinus Egyetemmel, Stumpf István úgy felelt: az elmúlt egy-két évben tíz egyetemen kezdődött el a modellváltás, a tapasztalatok pedig most kezdenek előjönni, így szükség van valakire, aki ezeket feldolgozza.
– Egyik nagy feladatom lesz, hogy a pozitív és a negatív tapasztalatokat is összegyűjtsem, s tegyek azért, ha valahol problémák adódtak, azok ne merülhessenek fel megint – mondta. Emlékeztetett: legutóbb öt további egyetem (a Semmelweis Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Dunaújvárosi Egyetem) szenátusa döntött az alapítványi fenntartás mellett. Szerinte a nagy egyetemek modellváltása sokkal nagyobb léptékű lesz a korábbiakhoz képest, ezért is van szükség arra, hogy egy kormánybiztos felügyelje a folyamatot. Hozzátette: még neki is tájékozódnia kell, ennek érdekében személyesen keresi majd fel a modellváltó intézményeket.
Arra a kérdésre, tervben van-e, hogy a kormány további egyetemeknek „ajánlja fel” a modellváltás lehetőségét, Stumpf István azt mondta: ebben a ciklusban, 2022-ig a már említett öt egyetem csatlakozhat még a folyamathoz, hogy a későbbiekben tovább bővül-e a modellváltók köre, az az egyetemektől függ.
A kormánybiztost kérdeztük a Színház- és Filmművészeti Egyetemről (SZFE) is, hiszen ennél az intézménynél csúcsosodtak ki leginkább a modellváltás problémái. Stumpf István sajnálatosnak és hibának tartja a „kölcsönösen gerjesztett” félelmet, indulatokat a hallgatók, oktatók, valamint az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriuma között, szerinte az egyetemek „nem lehetnek politikai csatározások színhelyei”. Azt tervezi, egykori alkotmánybíróként Alkotmányjogi Munkacsoportot fog létrehozni az alkotmányos problémák elemzésére.
A kormánybiztos egyébként nem gondolja, hogy a modellváltással csökkenne az intézmények autonómiája. Szerinte a kuratóriumi tagok kiválasztásánál törekedni kell arra, hogy az egyetem, a gazdaság és az állam képviselői egyensúlyban legyenek.
– Mint egyetemi oktató, nagyon jól tudom, mit jelent az egyetemi autonómia. E nélkül egy intézmény nem lehet versenyképes, az pedig senkinek nem áll érdekében, hogy a magyar egyetemek versenyképességét csökkentse – fogalmazott Stumpf István.
„Törvényi garanciák kellenek, nem ígéretek”
Túl gyorsnak tartja az egyetemek modellváltásának folyamatát a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ), számos nyitott kérdés van, amelyekre nincs válasz, az FDSZ ezért az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetségével karöltve kezdeményezte a Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács összehívását. Dráviczki Sándor FDSZ-elnök lapunknak úgy nyilatkozott: nem elegendőek a „szép szavak” és az ígéretek, a szakszervezetek törvényi garanciát várnak annak érdekében, hogy a modellváltással ne sérüljön az egyetemi autonómia, valamint a munkavállalók jogai.
– Ha szükséges, akkor a felsőoktatási törvényt is módosítani kell. Az egyetemi autonómiába az is beletartozik, hogy a dolgozók, oktatók és a hallgatók is beleszólhassanak az őket érintő folyamatokba, így a fenntartóváltás ügyébe is. Ennek ellenére eddig semmilyen érdemi érdekegyeztetés nem volt – mondta Dráviczki Sándor. Az FDSZ elnöke beszámolt arról is, január 14-én ugyan találkoztak Bódis József felsőoktatási államtitkárral, aki megígérte egyebek mellett azt, hogy a minisztérium meg fogja követelni az érdekvédelmi szervezetekkel történő belső egyeztetéseket a modellváltások ügyében, ám arra a kérdésre, a Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanácsot összehívják-e, még nem kaptak választ.
Az államtitkári találkozón ugyanakkor kiderült, hogy a kormány által megígért felsőoktatási béremelés a járványügyi helyzet gazdasági és költségvetési vonatkozásai miatt csúszni fog, arra leghamarabb 2021 szeptemberét követően kerülhet sor.
