Előfizetés

Hétfőn is tüntettek a vendéglátósok a Hősök terén

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.02.01. 15:10

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A jelek szerint a szervezőket nem tántorítja el, hogy összesen másfél millió forintra büntették őket a vasárnapi megmozdulás miatt.
Beszámolók szerint ismét 2-300 embert gyűlt össze hétfőn, a Hősök térén, hogy a járványügyi intézkedések és a vendéglátóhelye bezárása ellen tiltakozzanak. A 24.hu tudósítása szerint a rendőrök most jóval hamarabb igazoltatni kezdték a résztvevőket. A Le az Adók 75%-ával Párt hívta ismét az embereket a térre. Ecsenyi Áron elnök egy megafont adott mindenkinek a kezébe, hogy elmondhassa a saját problémáját. Noha a rendőrök igyekeztek mindenkit elküldeni azzal az indokkal, hogy szabálysértést követnek el, többen leültek és beszéltek nehéz helyzetükről, valamint a kormányzati intézkedések hiányáról. A mikropárt elnöke azt is mondta, vasárnap délben a parlament elé hívnak mindenkit tüntetni. 
Ő szervezte azt a vasárnapi tüntetést is, amiért fejenként félmilliós bírságot kaptak. Ez összesen 1,5 millió forint mínuszt jelent a kezdeményezőknek.

Mint ahogy a Népszava is beszámolt, pár száz ember jelent meg a Hősök terén azon a tüntetésen, amelyet Tüntetés az életért és a szabadságért címmel hirdettek meg vasárnap délre.

A tisztviselők oltásakor sem egyforma a mérce

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2021.02.01. 14:51

Fotó: Rosta Tibor / MTI
Az oltási terv alapján a kormányhivatali dolgozók hamarabb szerezhetnek védettséget, mint önkormányzatoknál dolgozó társaik. Az MKKSZ ezt elfogadhatatlannak tartja.
A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) január közepe óta harcol azért, hogy a koronavírus elleni védőoltások beadási sorrendjében egy szintre kerüljenek a települések polgármesteri hivatalaiban dolgozó ügyintézők a kormányhivatalokban az ügyfelekkel foglalkozó társaikkal. A szűkszavú oltási terv ugyanis a kormánytisztviselőket a rendvédelemben dolgozókkal együtt a negyedik kategóriában említi, az önkormányzati tisztviselőkről azonban egyetlen szót sem ejt, vagyis nekik be kell állni a sor végére az életkoruk és betegségeik szerint megállapított csoportba. A megkülönböztetés különösen azokon a helyeken okoz feszültséget, ahol ugyanabban az épületben működik a polgármesteri hivatal és a járási hivatal, ahol a bejárattól balra hamarabb megkapják a vakcinát, mint a jobb oldalon ügyfelekkel foglalkozók. A szakszervezet elnöke, Boros Péterné először Müller Cecília országos tisztifőorvoshoz fordult, hogy kezeljék egyenlő mércével a hivatalok munkatársait, s ugyanezt kérte Pintér Sándor belügyminisztertől is. Furcsamód azonban a kérésre megfogalmazott válaszok nem egyformák. Lakatos Tibor dandártábornok, az Operatív Törzs ügyeleti központ vezetője az országos tisztifőorvos nevében, de a belügyminiszterre hivatkozva január 19-én azt közölte, hogy kevés az oltóanyag, és egyébként is marad az eredeti sorrend. Nemes egyszerűséggel megkerülte a választ a két tisztviselői csoport közötti különbségtétel megszüntetéséről. Időközben nyilván a Belügyminisztériumban is érzékelték, hogy durva hiba a kétféle mérce, így múlt pénteken Zsinka András helyettes államtitkár már azt írta az MKKSZ elnökének, hogy megvizsgálják, miként lehetne mégis beilleszteni az önkormányzati hivatalnokokat is az oltási menetrend IV. kategóriájába. Az egymásnak is ellentmondó kormányzati üzengetés azért is veszélyes, mert az ebben a körben oltásra várókat arra kérték, ne regisztráljanak a vakcináért. Ám ha mégsem kapják meg a védelmet hozó oltást, heteket veszítenek a késői jelentkezéssel. Az MKKSZ mindenesetre tovább küzd a tisztviselők egyenlő elbírálásáért, a „hiba” felülvizsgálatát kérte a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkárától, György Istvántól is. Válasz azonban még nem érkezett tőle. 

Stumpf István: az egyetemek nem lehetnek politikai csatározások színhelyei

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2021.02.01. 14:39

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
A kormánybiztos szerint az intézményeknek arra is van lehetőségük, ha később meggondolják magukat, visszalépjenek a modellváltástól.
A kormány nem akarja ráerőszakolni az egyetemekre az alapítványi működést, az intézmények maguk dönthetnek erről. Arra is van lehetőségük, ha később meggondolják magukat, visszalépjenek a modellváltástól – nyilatkozta lapunknak Stumpf István, aki február elsejétől kormánybiztosként koordinálja a felsőoktatási modellváltást. Arra a kérdésre, miért pont most kapott kormánybiztost ez a folyamat, miközben az átalakítás már 2019-ben elkezdődött a Budapesti Corvinus Egyetemmel, Stumpf István úgy felelt: az elmúlt egy-két évben tíz egyetemen kezdődött el a modellváltás, a tapasztalatok pedig most kezdenek előjönni, így szükség van valakire, aki ezeket feldolgozza. – Egyik nagy feladatom lesz, hogy a pozitív és a negatív tapasztalatokat is összegyűjtsem, s tegyek azért, ha valahol problémák adódtak, azok ne merülhessenek fel megint – mondta. Emlékeztetett: legutóbb öt további egyetem (a Semmelweis Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Dunaújvárosi Egyetem) szenátusa döntött az alapítványi fenntartás mellett. Szerinte a nagy egyetemek modellváltása sokkal nagyobb léptékű lesz a korábbiakhoz képest, ezért is van szükség arra, hogy egy kormánybiztos felügyelje a folyamatot. Hozzátette: még neki is tájékozódnia kell, ennek érdekében személyesen keresi majd fel a modellváltó intézményeket. Arra a kérdésre, tervben van-e, hogy a kormány további egyetemeknek „ajánlja fel” a modellváltás lehetőségét, Stumpf István azt mondta: ebben a ciklusban, 2022-ig a már említett öt egyetem csatlakozhat még a folyamathoz, hogy a későbbiekben tovább bővül-e a modellváltók köre, az az egyetemektől függ. A kormánybiztost kérdeztük a Színház- és Filmművészeti Egyetemről (SZFE) is, hiszen ennél az intézménynél csúcsosodtak ki leginkább a modellváltás problémái. Stumpf István sajnálatosnak és hibának tartja a „kölcsönösen gerjesztett” félelmet, indulatokat a hallgatók, oktatók, valamint az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriuma között, szerinte az egyetemek „nem lehetnek politikai csatározások színhelyei”. Azt tervezi, egykori alkotmánybíróként Alkotmányjogi Munkacsoportot fog létrehozni az alkotmányos problémák elemzésére. A kormánybiztos egyébként nem gondolja, hogy a modellváltással csökkenne az intézmények autonómiája. Szerinte a kuratóriumi tagok kiválasztásánál törekedni kell arra, hogy az egyetem, a gazdaság és az állam képviselői egyensúlyban legyenek. – Mint egyetemi oktató, nagyon jól tudom, mit jelent az egyetemi autonómia. E nélkül egy intézmény nem lehet versenyképes, az pedig senkinek nem áll érdekében, hogy a magyar egyetemek versenyképességét csökkentse – fogalmazott Stumpf István. 

„Törvényi garanciák kellenek, nem ígéretek”

Túl gyorsnak tartja az egyetemek modellváltásának folyamatát a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ), számos nyitott kérdés van, amelyekre nincs válasz, az FDSZ ezért az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetségével karöltve kezdeményezte a Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács összehívását. Dráviczki Sándor FDSZ-elnök lapunknak úgy nyilatkozott: nem elegendőek a „szép szavak” és az ígéretek, a szakszervezetek törvényi garanciát várnak annak érdekében, hogy a modellváltással ne sérüljön az egyetemi autonómia, valamint a munkavállalók jogai. – Ha szükséges, akkor a felsőoktatási törvényt is módosítani kell. Az egyetemi autonómiába az is beletartozik, hogy a dolgozók, oktatók és a hallgatók is beleszólhassanak az őket érintő folyamatokba, így a fenntartóváltás ügyébe is. Ennek ellenére eddig semmilyen érdemi érdekegyeztetés nem volt – mondta Dráviczki Sándor. Az FDSZ elnöke beszámolt arról is, január 14-én ugyan találkoztak Bódis József felsőoktatási államtitkárral, aki megígérte egyebek mellett azt, hogy a minisztérium meg fogja követelni az érdekvédelmi szervezetekkel történő belső egyeztetéseket a modellváltások ügyében, ám arra a kérdésre, a Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanácsot összehívják-e, még nem kaptak választ. Az államtitkári találkozón ugyanakkor kiderült, hogy a kormány által megígért felsőoktatási béremelés a járványügyi helyzet gazdasági és költségvetési vonatkozásai miatt csúszni fog, arra leghamarabb 2021 szeptemberét követően kerülhet sor.