Az utóbbi hónapok eseményeit tökéletesen szimbolizálja, hogy akadnak olyanok, akik közösségi oldalon arról írnak, hogy a Színház- és Filmművészet Egyetem eddigi rövidítését (SZFE) is meg kell változtatni a szeptember 1-én létrehozott új fenntartó, Színház és Filmművészetért Alapítvány nyomán SZFA-ra. És a mozaikszó mellett a tanári kar is átalakul.
Vidnyánszky Attila, a színházrendező osztály vezetője
Neve az elmúlt hónapokban indulatos viták tárgya lett. A Színház-és Filmművészeti Egyetemen való szerepvállalása egyrészről gyűlöletet, másrészről kiállást inspirált. Az biztos, hogy nem hozott konszolidációt. Egyelőre csak a rombolás nyomait látjuk, az újrakezdés még mindig távoli vízió. Másrészről, milyen indulás az, ahol, ha csak az új, ősszel induló osztályok vezetőit nézzük, semmiféle azonosság nem tapasztalható az egyetem korábbi irányítói által meghirdetett osztályfőnökök és az alapítvány által bejelentett új tanárok között. Az alapítvány kuratóriumának vezetője mégiscsak Vidnyánszky Attila, így valamilyen módon saját beosztottjaként, önmagával is egyeztetve rendező osztályt indít majd az SZFE-n. Milyen kár, hogy ha voltak ilyen ambíciói, ez az egyezség nem korábban, évekkel ezelőtt jött létre. Eddig színészeket oktatott Kaposváron, úgy tudni, még nem jelezte, hogy ne vinné tovább az osztályát. Eddigi volt tanítványai szerettek vele dolgozni, de azt közülük többen elmondták, úgy érezték, a Nemzeti főigazgatójának nem jut elég ideje rájuk. Kérdés, mennyivel járnak jobban majd új növendékei, akik viszont kipróbálhatják magukat a Nemzetiben. Ezzel valószínűleg több színházból viszont később kizárják magukat.
Pataki András, a színházrendező osztály társvezetője
A Soproni Petőfi Színház igazgatója, aki segíti majd Vidnyánszky munkáját a leendő rendező osztályban, utóbbi időkben – akárcsak tanártársa – álláshalmozónak számít. Nemcsak színházat vezet Sopronban, művészeti tanácsadó is Kecskeméten, sőt a Bőköz Fesztivál művészeti vezetését is elvállalta. Nem utolsósorban a Vidnyánszky Attila elnökölte Magyar Teátrumi Társaság egyik alelnöke. Ha csak teheti, rendez is, láttam néhány előadását a kisvárdai fesztiválon. Volt, amelyik kifejezetten bosszantott a színészvezetését illetően, másik viszont, mivel színészi jutalomjátékot kínált az egyik színésznőnek, izgalmasra sikerült. Agresszív vitázó, az pedig majd kiderül, hogy vállalt ideológiai elkötelezettségét képes-e kívül hagyni az óráin.
Szarvas József, a prózai színészosztály vezetője
A Nemzeti Színház művésze. De játszott ő ezelőtt a Vígszínházban hosszú ideig, és Vidnyánszky Attila előtt Jordán Tamás és Alföldi Róbert vezetése idején is sok darabban láthattuk erős karakter megformáló képességét. Szarvas József képes a színpadon önazonos lenni, éppen ezért dolgoztak vele mindig szívesen a rendezők. Erős szín a színpadon és emellett érzékeny, az esendőséget, az alulmaradást és annak méltóságát, vagy éppen tragikumát is képes megmutatni. Önazonosságát használta Vidnyánszky is, amikor az egyik legutóbbi, Wass Albert rendezésében, egyszer csak arra kérte Szarvast, hogy lépjen ki szerepéből és civilként arról beszéljen, miként szervez pajta színházat az Őrségben és miért ültet fákat, aminek aztán szimbolikus jelentősége is van. Vidnyánszky Attila éppen a Népszavában említette meg először, miért ne indíthatna Szarvas József osztályt a Színház-és Filmművészeti Egyetemen. Valóban. Csakhogy a vállalás környezetét nehéz különválasztani magától a döntéstől. Én viszont, olyan osztályra kifejezetten kíváncsi lennék, ahol mondjuk Szarvas mellett a másik listán szereplő Szamosi Zsófia a társosztályfőnök. Sokan most talán legyintenek, mondván: naiv vagyok. De miért is?
Rátóti Zoltán, a prózai színészosztály társvezetője
A korábban sokat foglalkoztatott színészt egy ideje más szerepek is megtalálják. Most már a tanítás is. Fontos és megjegyezhető alakítások fűződnek a nevéhez. Egyik kedvencem Shylock A velencei kalmárban, Alföldi Róbert rendezésében. Játszott vidéken, Pesten, volt szabadúszó és csaknem kilenc évig a Nemzeti tagja, azután egyszer csak a kaposvári színházi igazgató székében találta magát. Öt év után távozott, nem túl dicső körülmények között. Jobbára egyenletes színészi pályát borított fel, tört meg nála a színházigazgatás. Aztán Vidnyánszky visszahívta a Nemzetibe, de a kaposvári kitérő, mintha kimozdította volna onnan, ahol igazán otthonosan mozgott. Újra játszik, be-beugrik oda, ahol épp hiányzik valaki. A Nemzetiben stratégiai igazgató, a Magyar Művészeti Akadémiánál elnökségi tag. Kurátor a Színház-és Filmművészeti Egyetemen és tanítani is fog. Egy színész mindig dönthet, elvállal-e egy feladatot, vagy sem. Úgy tűnik, Rátóti az utóbbi időben nem tud, vagy nem akar nemet mondani. De lehet, hogy nincs is abban a helyzetben. Emiatt nem meglepő, hogy állandóan eszébe jut valakiknek.
Kiss-B. Atilla, a zenés színész osztály vezetője
A Budapesti Operettszínház főigazgatója az opera világából érkezett. Volt ő Bánk bán Káel Csaba rendezésében filmen, de sokat énekelt külföldön és itthon is. Érdekli a színház, kíváncsi, tud nyitott is lenni, többször beszélgettem erről vele, amikor néhány éve a Pécsi Országos Színházi Találkozó egyik válogatója volt. Aztán jött az Operett, megpályázta, meg is nyerte. Dalszínházzá szeretné alakítani, el is kezdte. Túl van már egy botrányon is, a pozíciójában maradt. Énekeseket tanított eddig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, most már színészeket is fog. Az azonban problematikus, hogy korábban az SZFE-n szisztémát dolgoztak ki a zenés színész képzésre, amely nem működött sikertelenül, most pedig érkeznek Kiss B. Atilláék, a gyakorlati hely átkerül az Operettbe és a tanárok is onnan jönnek. Lehet, hogy van abban logika, hogy a zenés színházak kapcsolódjanak be a képzésbe, de úgy tudom, ezt a folyamatot semmiféle szakmai egyeztetés nem előzte meg.
Homonnay Zsolt, a zenés színész osztály társvezetője
Operett és musicalszínészként már bizonyított. Ez viszont számára is új szerep. Az operettes lobbit erősíti, házon belülről jön. Kérdés, mire mondott igent. Nagy valószínűséggel ezt még ő sem tudja pontosan.
