Előfizetés

Beérett a gyűlöletpropaganda

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2021.02.03. 08:30

Fotó: Swen Pförtner / AFP / DPA
A szélsőjobboldali mozgalmak egyre nagyobb veszélyt jelentenek a társadalomra világszerte. Kutatások bizonyítják, ma már a szélsőjobb terrorfenyegetés a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázat.
Amikor múlt héten a frankfurti bíróság a legsúlyosabb, életfogytiglani börtönnel sújtotta Stephan Ernstet, egy hesseni szélsőjobboldali férfit, mivel 2019-ben szabályosan kivégezte a kereszténydemokrata önkormányzati politikust, Walter Lübckét, sokan idézhették fel Horst Seehofer belügyminiszter 2019 novemberében elhangzott szavait. Akkor úgy fogalmazott, ma már nem az iszlám szélsőségesek, hanem a neonácik, illetve a szélsőjobboldaliak jelentik a legnagyobb terrorfenyegetést. Több európai fővárosban a koronavírus miatt elrendelt korlátozások nyomán tartott tüntetések során is megtapasztalhatták a hatóságok, hogy a szélsőjobb egyre agresszívabban lép fel. Az Institute for Economics and Prace nevű londoni kutatóintézet tavaly novemberi „Globális Terrorizmus Indexéből” egyértelműen kitűnik, hogy a szélsőjobboldali támadások száma az utóbbi években jelentősen nőtt. Mindez persze nem jelenti azt, hogy az iszlám szélsőségesek okozta veszély teljesen megszűnt volna. Különösen nagy megdöbbenést keltett Franciaországban, amikor tavaly október elején egy csecsen fiatalember különös kegyetlenséggel ölt meg egy középiskolai tanárt, Samuel Patyt csak azért, mert diákjainak bemutatott két Mohamed-karikatúrát. Egy hónappal később, november 2-án pedig egy albán származású észak-macedóniai muszlim férfi hajtott végre terrorakciót Bécs központjában, amelyben négyen meghaltak és 22-en megsérültek. Ettől függetlenül a szélsőjobboldali terror mind nagyobb fenyegetést jelent, már csak azért is, mert neonáci csoportok és más szélsőjobboldaliak próbálják meg a saját céljaikra felhasználni a koronaellenes megmozdulásokat. A Globális Terrorizmus Index szerint Észak-Amerikában, Nyugat-Európában, illetve Ausztráliában és Új-Zélandon 2014 óta 250 százalékkal nőtt a szélsőjobboldali hátterű támadások száma a világban. Sőt, a halállal végződő akciók száma öt év alatt 700 százalékkal emelkedett. A kutatók megállapították, hogy 50 év óta nem jelentett ekkora veszélyt a társadalomra a szélsőjobb. 2019-ben például 89-en vesztették életüket az általuk elkövetett támadásokban. Mindez azért is érdekes, mert összességében ugyanezen időszak alatt 60 százalékkal csökkent a terrortámadásban meghalt halálos áldozatok száma. Tíz éves időtávlatban pedig a kutatás megállapította: miközben a vallási hátterű terrorakciók száma csökkent, a politikailag motiváltaké nőtt. Ráadásul ez a trend a járvány miatt még inkább felerősödhet, a hiszen a koronavírus súlyos gazdasági következményekkel jár, így még nagyobb politikai bizonytalanságot is előidézhet. Ugyanakkor egy tavaly megjelent Richard J. Alexander amerikai politológus által írt tanulmány (An analysis of right-and left-wing terrorism in Western Europe, 1980–2004.) arra a következtetésre jut, hogy az életszínvonal alakulása nincs szoros összefüggésben a szélsőjobb terrorral, ezt inkább a bevándorlás befolyásolja. Igaz, a szerző műve megírásakor még nem is vehette figyelembe egy járvány esetleges hatásait.
Thomas Greven német politológus 2016-ban megállapította, hogy a szélsőjobboldali populizmus váltja ki a szélsőjobb terrort. A populisták azt állítják, ők képviselik az átlagember érdekeit az elitével szemben. Az etnocentrizmus és a bevándorlás ellen lépnek fel, azt sulykolják: a bevándorlók miatt élnek rosszul az adott állam polgárai. E csoportok idegengyűlölőek, a muzulmán vallásúakkal vagy a feketékkel szemben definiálják magukat. A 2019 márciusában, az új-zélandi Christchurchben a helyi mecset ellen a szélsőjobboldali Brenton Harris által végrehajtott tömegmészárlás (51-en haltak meg) az ausztrál terrorizmusszakértő, Greg Barton szerint jól példázza, mihez vezet, ha valaki magáévá teszi az interneten fellelhető gyűlöletpropagandát. (Ékes példája ennek a norvégiai tömeggyilkos, Anders Behring Breivik is, aki tíz éve, 2011 nyarán 77 embert mészárolt le). Bár Ausztráliában, vagy Új-Zélandon messze nem olyan erősek a neonácik, mint Európa egyes országaiban, a terrorakció megmutatta: nem az elkövetőt körülvevő közeg számít, hanem az internet, a közösségi oldalak révén is átmoshatják az agyát. Tanulságos volt a Walter Lübckét meggyilkoló Stephan Ernsttel szembeni bíróság eljárás. Az elkövető a per során egyetlen pillanatra sem adta annak jelét, hogy bármennyire is megbánta volna tettét. Breivikhez hasonlóan az eljárást arra használta fel, hogy őrült eszméit népszerűsítse. Ismételten bebizonyosodott, hogy a szélsőjobboldaliakat ugyanolyan fanatizmus jellemzi, mint a véres terrortámadásokat végrehajtó muszlim vallási fanatikusokat. Breivik vagy Ernst esetére még ráfoghatjuk, hogy magányos merénylők voltak, bár Németországban kétségtelenül aggasztó a jobboldali radikálisok térnyerése. A berlini belügyminisztérium 2019-ben 24 ezerre tette a szélsőjobboldaliak számát, akik közül 12700-an hajlamosak erőszakra. 2019 októberében Halléban gyilkolt meg két embert egy neonáci, 2020 februárjában a hanaui sisabárnál ölt meg egy szélsőjobboldali kilenc bevándorlót. Ugyanakkor a német szövetségi kormányzat radikális lépésektől sem riad vissza, ha a szélsőségesek visszaszorításáról van szó. Hírek szerint hamarosan alkotmányvédelmi megfigyelés alá kerülhet az Alternatíva Németországért (AfD) is. Ez az oka annak, hogy a párt kezd két részre szakadni: mérsékeltebbekre és szélsőségesekre. A görögországi Arany Hajnal a tekintetben különbözik a németországi neonáciktól, hogy a párt intézményesíteni is akarta a terrort. A katonai diktatúrát dicsőítő politikai erő állt az antifasiszta rapper, Pavlosz Fisszasz 2013-as meggyilkolása mögött. A párt éveken át a harmadik legnépszerűbb politikai erő volt Görögországban, felemelkedését egyértelműen annak köszönhette, hogy Athén súlyos adósságcsapdába került és a drámai helyzetért a hitelt folyósító trojkát (az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap hármasa), illetve a bevándorlókat kárhoztatták. Tavaly októberben egy görög bíróság börtönbüntetést szabott ki a pártot irányító Nikolaosz Mihaloliakoszra és hat volt parlamenti képviselőre, bűnszervezet létrehozásával vádolva őket. Szemben Görögországgal, Brazíliában viszont felülről szítják a szélsőjobb terrort. Jair Bolsonaro elnök nézetei nem sokban különböznek az Arany Hajnalétól, hiszen ő a brazíliai katonai diktatúra (1964-1985) nagy csodálója és sokatmondó, hogy a Capitoliumnál történt január 6-i események kapcsán megjegyezte: mindez hazájában is megismétlődhet a jövő évi elnökválasztáson. A Donald Trumpot példaképének tekintő politikus ezzel arra utalhatott, nem mond le könnyen a hatalomról esetleges választási veresége esetén sem. Hogy mennyit számít, ha felülről szítják a terrort, Olaszország esete is mutatja: jelentősen megnőtt a bevándorlók elleni támadások száma, amíg a szélsőjobboldali Matteo Salvini volt a belügyminiszter (2018. június 1.-2019. szeptember 5.).
Szélsőjobboldali merényletkísérletekre az utóbbi években Lettországban, illetve Norvégiában is volt példa. 

Sok fegyver - sok halott

Az USA belbiztonsági minisztériumának ötfokozatú skálája jelenleg a középső, sárga állásban van, azaz az Egyesült Államokban „emelt szintű” a terrorcselekmények veszélye. A tárca a Capitolium január 6-i megtámadása nyomán az ország egész területére kiterjedő figyelmeztetést is kiadott, miszerint kockázatos a nagyobb tömegeket megmozgató események látogatása. A veszély forrása egyértelműen a szélsőjobboldali szervezkedés, amely az FBI és a helyi hatóságok fokozott érdeklődése miatt az internet egyre mélyebb bugyraiba húzódik vissza – de egy pillanatra sem szünetel.
Akcióban a Háromszázalékos milícia
Fotó: JEFF DEAN / AFP
A amerikai történelemben rengeteg példa van a civil lakosság elleni, politikailag motivált fegyveres erőszakra. A Wikipedia hosszú listáján a legelső a Vadászkutyák (Hounds) nevű banda 1849-es, kínai szénbányászok elleni támadása Kaliforniában, amelynek két halottja mellett több sebesült és megerőszakolt áldozata volt. Hét évvel később a rabszolgák felszabadításáért küzdő John Brown (a dalbéli „János bácsi”) csoportja ölt meg öt ültetvényest. A fajüldöző Ku Klux Klant a kormány már 1870-ben terrorista szervezetnek nyilvánította, 1877 és 1940 között mégis mintegy 4400 feketét lincseltek meg – az esetek zömében büntetlenül. De voltak terrortámadások szövetségi épületek, abortuszklinikák, fekete templomok, zsinagógák, baseball edzést tartó konzervatív politikusok és állatkísérletet folytató laboratóriumok ellen is. A sajátos viszonyok, a nagy területeken szétszórt farmok, az indiánokkal vívott háborúk, a vadászat elterjedtsége mind hozzájárultak a fegyvertartás és az önvédelem kultuszához. A központi kormányzattal szembeni ellenséges érzelmeknek is nagy hagyománya van, elsősorban Délen és Közép-Nyugaton, ahol a vidéki lakosság csak elvétve találkozik a washingtoni hatalom képviselőivel, viszont a helyi politikusok jó két évszázada minden nehézségért a szövetségi kormányt kárhoztatják. A 330 milliós országban becslések szerint 400 millió lőfegyver van magánkézben. Az alkotmány 2. kiegészítése említi a fegyveres milíciák szervezésének jogát, amit a jobboldalon szeretnek a katonai tűzerejű puskákra és félautomata karabélyokra is kiterjedő, szabad fegyvertartás garanciájaként értelmezni. Az egyik ilyen, magát „milíciának” nevező társaság tavaly Gretchen Whitmer michigani kormányzó elrablására és megölésére szőtt terveket. Októberi letartóztatásuk előtt már céllövészetet és bombarobbantó gyakorlatot is tartottak. Az FBI és a belbiztonsági tárca legutóbbi figyelmeztetései a január 6-i „sikertől” felbátorodott milíciákra vonatkoznak. Ezek közül a legismertebbek a fegyveres testületek korábbi tagjait tömörítő Eskütartók (Oath Keepers) és a Háromszázalékosok (Three Percenters). - HORVÁTH GÁBOR

Magyarország ötezer vakcinát kap Bangladestől köszönetképpen

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.02.03. 08:10

Fotó: Ahmed Salahuddin / NurPhoto via AFP
A dél-ázsiai ország azt az 500 elvégzett ingyenes plasztikai műtétet akarta meghálálni, amit a Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány magyar orvoscsoportja 2010 óta Bangladesben elvégzett helyreállító plasztikai és égési sebészeti missziói során.
Hétfőn a bangladesi sajtó arról számolt be, hogy a magyar kormány ötezer Oxford-AstraZeneca-vakcináért folyamodott a dél-ázsiai országhoz, ez a mennyiség 2500 ember beoltásához lenne elegendő. Shahriar Alam külügyi államtitkár a bangladesi parlament ülésén ki is jelentette, hogy a magyar kérésnek eleget tesznek. A magyar külügyminisztérium a Blikknek megerősítette, hogy ötezer vakcina érkezhet az országból, de azt írták, az oltóanyagot Banglades ajánlotta fel hálából. A Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter által vezetett tárca azt írta a lapnak, hogy az oltóanyagot azért kapja Magyarország, mert a Csókay András idegsebész és Pataki Gergely plasztikai sebész vezette magyar orvoscsoport sikeres műtétet hajtott végre a fejüknél összenőtt ikerlányokon, Rukián és Rabián.
– Mint az ismert, magyar orvosok választották szét a bangladesi sziámi ikreket, Rukiát és Rabiát. Banglades a köszönetét szeretné kifejezni a magyar orvosok fantasztikus teljesítményért, ezért ajánlott fel 5000 dózis Covishield vakcinát, amelyet az AstraZeneca licensze alapján gyártanak Indiában

– közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium.

A Blikk úgy tudja, hogy Rukia és Rabia szétválasztása azonban csak egy ok volt a több száz közül: a bangladesi állam valójában azt az 500 elvégzett ingyenes plasztikai műtétet akarta meghálálni, amit a Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány magyar orvoscsoportja 2010 óta Bangladesben elvégzett helyreállító plasztikai és égési sebészeti missziói során. A beavatkozások között életmentő műtétek is voltak.
– Nagyon örülök, hogy ebben a helyzetben képesek voltunk a vakcina beszerzésben segíteni. Ismerve Banglades lehetőségeit és körülményeit, ez az adomány különösen nagylelkű és értékes ajándék Magyarországnak, amely ékesen bizonyítja, hogy munkatársaim többéves munkája nagy megbecsülést élvez nem csak hazai, hanem nemzetközi szinten is

– mondta a Blikknek Pataki Gergely plasztikai sebész, a bangladesi orvosi misszió és a Cselekvés Alapítvány alapítója.

Csókay András is örömmel vette a bangledesi segítséget.
– Ez nagyon kedves dolog a bangladesi kormánytól. Tény, hogy a szívünkbe zártuk egymást a helyiekkel. Legutóbb október végén voltunk kint Pataki doktorral, amikor helyreállító műtétet végeztünk az egyik szétválasztott bangladesi sziámi iker, Rukia koponyáján

– mesélte az idegsebész, aki a szétválasztott ikrek családjával azóta is tartja a kapcsolatot.

Rukiát és Rabiát 2019 augusztusában, egy 30 órás műtéttel választotta szét a Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány szervezésében összeállt 33 fős magyar egészségügyi csapat. A beavatkozást Rukia viselte jobban, Csókay András elmondása szerint ő azóta is rendületlenül gyógyul, már önállóan jár és a műtét óta csak fejlődött. A másik kislány, Rabia azonban nagyon le van maradva a rehabilitációban. Az indiai Serum Intézet ugyanis licensz alapján 1 milliárd Oxford-AstraZeneca vakcinát állíthat elő, hogy abból a térség nagyon vagy közepesen szegény országaiba juttasson. Ezek közül kerülhet az említett ötezer vakcina Magyarországra. Az AstraZeneca vakcinája január 29-án kapta meg az Európai Gyógyszerügynökség engedélyét. Az Európai Unió 300 millió dózissal rendelt az oltóanyagból, és további 100 millió vakcina vételére van opciója.

Átlépte a 103,8 milliót a koronavírus-fertőzöttek száma a világon

MTI
Publikálás dátuma
2021.02.03. 08:08

Fotó: Koki Kataoka / AFP / Yomiuri
Már 2 253 170 ember halt meg a járvány következtében.
A világon 103 866 068 ember fertőződött meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 2 253 170, a gyógyultaké 57 671 339 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint szerda reggeli adatai szerint. Egy nappal korábban az intézet 103 418 646 fertőzöttet, 2 238 286 halottat és 57 326 266 felgyógyultat tartott nyilván. A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek. A SARS-CoV-2 vírus okozta, Covid-19 nevű betegség az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol 26 431 799 fertőzött volt eddig a napig, és 446 744-en haltak meg. Indiában 10 777 287 fertőzöttet, 154 596 halálos áldozatot és 10 462 631 gyógyultat jegyeztek fel. Brazíliában 9 283 418 fertőzöttről, 226 309 halálos áldozatról és 8 258 074 gyógyultról tudni. Az Egyesült Királyságban 3 863 757 a fertőzöttek száma, és 108 225-en haltak meg a betegségben. Oroszországban 3 842 145-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 72 982-re, a gyógyultaké pedig 3 304 311-re emelkedett. Franciaországban 3 283 645 fertőzöttet és 77 383 halálos áldozatot regisztráltak. Spanyolországban 2 851 869 fertőzöttet és 59 805 halálos áldozatot regisztráltak. Olaszországban 2 570 608 fertőzöttet tartanak nyilván, a halálos áldozatok száma 89 344, és 2 043 499-en gyógyultak fel a Covid-19-ből. Törökországban 2 492 977 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma a hivatalos közlés szerint 26 237. Németországban 2 240 017 a fertőzöttek száma, 58 992 a halottaké, 1 986 214-en meggyógyultak. Kolumbiában 2 114 597 fertőzöttet és 54 576 halálos áldozatot tartanak nyilván. Argentínában 1 943 548 a fertőzöttek és 48 426 a halottak száma. Mexikóban 1 874 092 az igazolt vírusbetegek és 159 533 a halottak száma. Lengyelországban 1 520 215 a regisztrált fertőzöttek, 37 476 a halálos áldozatok és 1 281 396 a meggyógyultak száma. A Dél-afrikai Köztársaságban 1 458 958 fertőzöttet vettek nyilvántartásba, 44 946-an meghaltak, 1 318 504-en pedig felgyógyultak. Iránban 1 431 416 fertőzöttet, 58 110 halálesetet és 1 223 197 gyógyultat tartanak számon. Ukrajnában 1 266 464 fertőzöttet jegyeztek fel, 24 100 a halottak száma és 1 071 606 a meggyógyultaké. Kínában (Hongkong és Makaó nélkül) 100 177 fertőzéses esetet tartottak nyilván szerda reggel, valamint 4820 halálos áldozatot és 93 060 gyógyultat. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.