Pokorni Zoltán;turul-szobor;XII. kerületi önkormányzat;

A „zsákutcás történelemszemlélet” mementójává válik a Turul-szobor

A hegyvidéki emlékmű Ungváry Krisztián szerint arról tanúskodik majd, hogyan élnek vissza politikai kurzusok egy történelmi szimbólummal.

Pokorni Zoltán bátor döntést hozott, nagyon erős politikai vállalást tett – méltatta Ungváry Krisztián történész a XII. kerületi fideszes polgármestert, akinek bejelentése újabb fordulatot hozott a sokat vitatott Turul-szobor ügyében.

A Hegyvidéki Önkormányzat tavaly úgy döntött, hogy a kitárt szárnyú, kardot markoló turult ábrázoló alkotást átminősítik I. világháborús emlékművé. Pokorni Zoltán azonban hétfőn az MTI beszámolója szerint közölte: javasolni fogja, hogy ne nevezzék át a szobrot, de tegyenek mellé egy nagyon részletes útmutatót arról, hogy a turul minek a szimbóluma és minek a története.

A polgármester legitimnek tartja azt az álláspont, hogy „nem szabad gyilkosoknak adni" a jelképet, ennél sokkal több van benne, „talán megtisztítható, kimenthető ebből a sáros örvényből”. A kihelyezett tájékoztató ismertethetné a szimbólum történetet a millenniumtól kezdve a Turul Szövetségen, a nyilasokon, az elhallgatott ötvenes éveken és a szoborállítási vitán át napjainkig. Ezzel együtt pályázatot írtak ki egy II. világháborús emlékműre is, amit másik helyen, 50 millió forintból hoznak létre.

Ungváry Krisztián azért is támogatja Pokorni elképzelését, mert így a szobor új értelmezést nyer, nyilvános tanúságot tesz arról, hogyan élnek vissza politikai kurzusok egy történelmi jelképpel. A Turul-szobor ezzel a „zsákutcás történelemszemlélet” mementójává válik, „ennek az egész botránynak” lesz az emlékműve.

A bronzból készült hegyvidéki Turul-szobrot 2005-ben – még az előző fideszes polgármester, Mitnyan György regnálása idején – emelték a „második világháború helyi áldozatainak emlékére”. Az unortodox ötlet, hogy a XII. kerületben éppen ilyen formában akarnak emlékezni az áldozatokra, heves tiltakozást váltott ki. A súlyos tartalmi kifogásokon kívül akadtak más gondok is. Mivel a szobrot a szükséges fővárosi engedély nélkül állították fel, a bíróság elrendelte a bontást. Az akkor még javában szélsőjobboldali Jobbik 2008-ban tüntetést szervezett az emlékmű védelmében, a demonstrációhoz a KDNP helyi szervezete is csatlakozott.

Bár az önkormányzat felülvizsgálati kérelmét a Kúria is elutasította, a szobor maradt a helyén. A 2010-ben kétharmados parlamenti többséggel hatalomra került Fidesz ugyanis olyan törvénymódosítást vitt át az Országgyűlésen, ami ezt lehetővé tette. Az emlékmű később a Mozgó Világ cikke nyomán került ismét reflektorfénybe. Kiderült, hogy a talapzaton nem csupán áldozatok nevei szerepelnek, hanem nyilas gyilkosoké, közöttük Pokorni Zoltán polgármester nagyapjáé is. Pokorni ekkor szembesült nagyapja bűneivel. Történészek részvételével szakértői bizottság alakult, a kegyeletsértő neveket időközben eltávolították.

Ennek a történészekből álló bizottságnak volt tagja Ungváry Krisztián is, aki hangsúlyozta, hogy jelenleg nincs kapcsolatban a XII. kerületi önkormányzattal. Így arról sincs információja, hogy milyen szöveg kerül majd a Turul-szoborhoz tervezett ismertetőre. Nincs azonban oka rá, hogy megkérdőjelezze Pokorni jóhiszeműségét, vagy azt, hogy történelmileg hiteles lesz a tájékoztató. Ungváry utalt arra, hogy Pokorni Zoltán régebben kiállt az emlékmű mellett, majd nyilvánosan felülbírálta álláspontját. A történsz szerint ez olyan gesztus, ami politikusok részéről nagyon ritkán tapasztalható. Ettől még – tette hozzá – Pokorni mostani javaslatát is lehet bírálni, de ennek megfogalmazásakor az említett szempontot érdemes figyelembe venni.

Az biztos: a vita még nem jutott nyugvópontra. A Klubrádióban elhangzott hír szerint a Momentum helyi népszavazást szeretne a Turul-szobor ügyében.