A Brüsszel és Budapest között több mint egy évtizede tartó vita szerdán véget ért Luxembourgban, az Európai Unió Bíróságának székhelyén, ahol a bírói testület megállapította: Magyarország nem teljesítette azt a kötelezettségét, hogy a részecskeszennyezésre vonatkozó napi határértéket a teljes területén tiszteletben tartsák, és azt sem biztosította, hogy a határérték túllépésének időtartama a lehető legrövidebb legyen.
Az uniós jogszabályok betartatásáért felelős Európai Bizottságot nem lehet türelmetlenséggel vádolni: még 2009-ben indított Magyarország ellen kötelezettségszegési eljárást a részecskeszennyezés határtértéket meghaladó koncentrációja miatt. Hosszas huzavona után végül 2018. októberében nyújtott be keresetet az EU Bíróságán, miután a magyar hatóságok lépéseit elégtelennek ítélte.
A brüsszeli testület által végzett vizsgálatok eredményei szerint a szálló por mennyisége Budapesten és a Sajó-völgyben 2005 januárja óta, Pécs térségében pedig 2011 júniusa óta – 2014 kivételével – rendszeresen és tartósan meghaladta a levegőminőségről szóló uniós irányelvvel megállapított határértékeket. Az említett részecskéknek (amelyek fő összetevői a szulfátok, a nitrátok, az ammónia, a nátrium-klorid, a szén az ásványi maradékok és a víz) való tartós kitettség növeli a szív- és érrendszeri, valamint a légzőszervi megbetegedések és a tüdőrák kockázatát. A levegő minőségére vonatkozó uniós szabályozásban meghatározott határértékeket Magyarországnak már hosszú évekkel ezelőtt teljesítenie kellett volna teljesíteni.
Szerdai ítéletében a Bíróság megállapította, hogy Magyarország már elfogadott a levegőminőség javítását célzó terveket és intézkedéseket, de ezek hiányosak, mert nem jelölik ki pontosan, hogy ezek hogyan és mikorra valósulnak meg.
Az EU Bíróságának ítéleteit kötelező végrehajtani, ellenkező esetben újabb eljárás indulhat a pénzbüntetés megállapítására.
