Érvek helyett erőszak Oroszországban

Vlagyimir Putyin "nem kommentál bírósági ítéleteket", mondta az elnöki szóvivő az Alekszej Navalnijt rácsok mögé küldő bírósági döntés kapcsán. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter viszont "nyugati hisztériáról" beszélt, állítva, hogy a Nyugat álláspontja minden határt túllépett és részrehajló.

Kényszeresen önmagát ismétli a Kreml, semmit nem tudnak egyelőre kihúzni a bűvészkalapból. Dmitrij Peszkov szóvivő az Alekszej Navalnijt letöltendő börtönbüntetésre ítélő bírósági tárgyalást és az ez ellen tiltakozókat ismét brutálisan szétverő rendőri fellépést követően, szerdán is ugyanazzal a magyarázattal állt a nyilvánosság elé, mint az előző két hétvégi tüntetés után. Leszögezte, a rendőrség indokoltan és jogosan folyamodott „kemény” módszerekhez a Navalnij mellett tüntető csoportok feloszlatásakor. A törvénytelen megmozdulásokat ugyanis kötelességük felszámolni, Navalnij és szövetségeseinek a lakossághoz intézett részvételre buzdító felhívása pedig provokáció, mondta Vlagyimir Putyin szóvivője.

A világ nyilván másképpen látja, mint ahogy az orosz lakosság immár túlnyomó többsége is. Szerdán este, az ítélethirdetés után is több, mint 1400 embert vettek őrizetbe, az interneten látható felvételek tanúsága szerint, szó szerint hurcoltak el, jelentette a tüntetéseket monitorozó OVD orosz civil szervezet. Ezt megelőzően már az utóbbi két hétvégi tiltakozó megmozdulások résztvevői közül mintegy tízezer embert vettek őrizetbe az orosz hatóságok. A Kommerszant orosz lap portáljának beszámolója szerint a moszkvaikat a kitoloncolt külföldiekkel egyenlővé tették a hatóságok. A Kommerszant olyan őrizetbe vett tüntetőkkel is beszélt, akik elmondták, hogy őket a migránsok fogvatartási központjába hurcolták őket a rendőrök.

A nemzetközi közösség tiltakozik, Joe Biden amerikai elnök, Angela Merkel német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök, az Európai Unió valamint az EBESZ vezetői egyhangúlag követelik Navalnij és az elhurcolt tüntetők azonnali szabadon bocsátását és a rendőri erőszak befejezését.

A Kreml és Vlagyimir Putyin elnök látványosan mellőzi a bírálatokat. Dmitrij Peszkov szerdai sajtótájékoztatóján azt is elmondta, nincs tudomása arról, hogy Putyin elnök reagálni kívánna Navalnij bírósági ítéletre. „Tudják, hagyományosan nem kommentáljuk a bírósági ítéleteket és határozatokat”, emlékeztetett a szóvivő. Azt viszont saját véleményként elmondta, hogy az őszi parlamenti választás előkészületei zajlanak, több új politikai párt és pártszövetség jelent meg, , de Navalnij bebörtönzésének "semmilyen jelentős hatásáról" nem lehet beszélni.

Ebben viszont vélhetően téved a Kreml és az elnök hangja. Erre utal az is, hogy a tüntetők között egyre több a fiatal, sőt a kiskorú is. Ami nyilván nem sok jót ígér az elnöki párt, az Egységes Oroszország számára az őszi parlamenti választásokon, de hosszabb távon Putyin hatalmára nézve is rendkívül veszélyes. Az OVD adatai szerint csak a múlt vasárnapi tüntetésen 205 kiskorút tartóztattak le. Az ifjúság ilyen mértékű politikai aktivizálódásának köszönhető, hogy a Kreml kezdett kiemelt figyelmet szentelni az iskoláknak. A Kommerszant arról számolt be, hogy a tüntetések hatására a kormányzat iskolaőröket küld az oktatási intézményekbe. Tömegesen a következő tanévtől várható megjelenésük, de tíz régióban rövidesen elkezdik a munkát tesztelési célból. Az erre kiképzett személyeknek a "diákok nyelvén" kell majd beszélniük, és el kell beszélgetniük a fiatalokkal a nem engedélyezett tüntetéseken való részvételről.

Szergej Kravcov tanügyminiszter úgy fogalmazott, nem szeretné ezt a „nevelő munkát” csupán a tanárokra bízni. Az iskolaőrök 160 eurónak (57500 forint) megfelelő rubelt kapnak fizetéskiegészítésképpen.

A körülmények azonban nem Putyinnak dolgoznak. Hiába szállta meg a hatalom a hagyományos tömegtájékoztatási csatornákat, ennek a korosztálynak, a jövő szavazóinak elsődleges információforrás az internet, ami viszont már Navalnij és az ellenzék terepe.