Feloldaná a a budavári lakások privatizációját tiltó határozatot a kormány. Ezzel több mint ezer műemléki ingatlan kerülhetne a piacra, ezek együttes értéke elérheti az 50-100 milliárd forintot.
A budai Várnegyed önkormányzati bérleményei nem csupán elhelyezkedésük, hanem szokásjogi helyzetük és törvényi szabályozásuk miatt is különlegesek. A rendszerváltozás után az állam szabadulni akart az erősen leromlott állapotú ingatlanállománytól, valamint ki akarta szolgálni a választói akaratot, ezért lehetővé tette a korábban kisajátított, illetve eleve tanácsi bérlakásként felépült ingatlanok privatizációját. Ennek érdekében átadta a lakásokat az önkormányzatoknak, amelyek néhány év alatt csaknem 800 milliárd forint értékű ingatlant árusítottak ki 137 milliárdért.
Nem sok választásuk volt: az 1993-ban elfogadott lakástörvény erre kötelezte a helyhatóságokat, ráadásul rendkívül kedvező fizetési feltételeket biztosított a bérlőknek. A vételi lehetőség azonban nem vonatkozott minden bérleményre, a műemléképületben lévő lakásokat ugyanis csak a műemléki hatóság hozzájárulásával lehet elidegeníteni. A budavári helyzetet cifrázza a Fővárosi Vagyonátadó Bizottság 1994-ben kelt határozata, amely a Várnegyed lakásait az önkormányzat elidegeníthetetlen törzsvagyonának részévé tette – mondta V. Naszályi Márta (Párbeszéd) I. kerületi polgármester a Népszavának.
A döntés a Várban található csaknem 1422 bérleményből 1098 lakást érintett. A kerület korábbi vezetői ezt úgy próbálták kompenzálni, hogy a bérlemények „örökbérletté” váltak. A lakástörvény által biztosított jogon (a bejelentett közeli családtag átveheti a lakást a bérlő halála után) túl lehetőség van arra, hogy egy közjegyzői okirat révén a bérlő kijelölhesse a jövendő bérlőt, mondjuk egy távoli unokaöccsét, aki korábban soha nem lakott ott. A bérleti díjat pedig jobb híján a jelentősen alacsonyabb összegű szociális kategóriába sorolták, amelynek révén ma egy nem kiemelt részen lévő 70 négyzetméteres várbeli lakás havi bérleti díja 22 ezer forint lehet.
V. Naszályi Márta az önkormányzati választáskor azt ígérte: kezdeményezi, hogy azok is megvehessék bérleményüket, akik korábban nem tehették. A programjában egyébként az is szerepelt, hogy felülvizsgálják a szociális jogosultságot és differenciálják a lakbéreket. Győzelme után neki is látott az új kerületi lakásrendelet előkészítéséhez, de a tervezetből kiszivárgó részletek rögtön kiverték a biztosítékot. Az érintett bérlők több petíciót indítottak, az ügyet felkarolta a Fidesz is.
A bérlők legfőképpen azt sérelmezik, hogy az önkormányzat jelentősen emelné a lakbéreket, valamint hogy az örökbérletű lakók többsége a szociálisból átkerülne a költségelvű kategóriába, ami önmagában is jelentős ugrás. A korábbi automatikus besorolást ugyanis felváltaná a jövedelemvizsgálat. A határ havi nettó 120 ezer forint lenne. Ha az egy főre jutó családi bevétel meghaladja ezt, akkor emelt összeget kell fizetni. A szociális lakbér jelenleg nettó 254 forint négyzetméterenként, ami a tervezet szerint 280 forintra emelkedne. A költségelvű viszont nettó 425-ről 650 forintra nőne. Az alapdíjhoz hozzáadódik 20 százalékos kiemelt övezeti díj, amit például a különleges elhelyezkedésű, kertes bérlemények után kell fizetni. Ennek mértékén nem emelne a kerület.
- A lakbérek felülvizsgálatát törvény írja elő, amelynek értelmében a költségelvű lakbér mértékét úgy kell megállapítani, hogy a bérbeadó ráfordításai megtérüljenek. Ez az elmúlt években elmaradt, amelynek következményeként a bérlakások fenntartása évi 500 milliós veszteséget jelentett a kerületnek, amit így a kerület közösségének kellett kifizetnie. Az új lakbéreket a ráfordítások alapján kalkulálták ki – magyarázza V. Naszályi Márta, aki szerint ez így is kevesebb, mint amennyit például a csepelieknek kell fizetni. A kerületi bérlakásokat kezelő cég (GAMESZ) beszámolóit hamarosan nyilvánosságra hozzák. Az új lakbéreket legkorábban jövő évtől kell fizetni, hiszen a kormány az idén megtiltott bármiféle díjemelést az önkormányzatoknak. A polgármester szerint a rászorulók, a kisgyermekesek ezt követően sem esnek ki a szociális kategóriából.
Az örökbérlők ugyanakkor azt is sérelmezik, hogy az új lakbérekbe nem számítják bele, mennyit költöttek eddig a lakásokra. A polgármester a Népszavának erre azt válaszolta, hogy az értékteremtő felújítások összege – egy előzetes megállapodás alapján – leírható lesz a lakbérből, de visszamenőleg ezt valóban nem tudják figyelembe venni.
Jelenleg zajlik a lakásrendelet-tervezet társadalmi vitájának előkészítése, döntés legkorábban tavaszra-nyárra várható. Mindezt nem befolyásolja Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter felvetése a vári lakások privatizációjának lehetővé tételéről: ő ugyanis nem lát okot arra, hogy a tiltás továbbra is fennmaradjon. A tárca lapunk kérdésére azt közölte, hogy helyes és sikeres programnak tekintik a rendszerváltás utáni lakásprivatizációt. „A Miniszterelnökséget vezető miniszter véleménye szerint nincs ok a Várban található ingatlanok esetében a különbségtételre” – tették hozzá.
V. Naszályi Márta levélben kereste meg a tárcavezetőt, egyeztetést kérve az ügyben, de egyelőre nem kapott választ. A polgármester nem igazán látja, miként lehetne felülírni az 1994-es határozatot, de ha ez mégis megtörténik, akkor sem tartja valószínűnek, hogy a kerület valamennyi „örökbérletű” lakását értékesítsék, mindenképpen mérlegelni fognak. A tömeges privatizáció ugyanis nagy arányú lakosságcserét, befektetői körök általi felvásárlást eredményezhetne a budai Várban, amit nem tart kívánatosnak.
