A járvány idején sokaknál jelentkező tartós szorongás, a stressz, de a pánikbetegség is gyakran vált ki olyan panaszokat - mellkasi fájdalmat, légszomjat, szédülést, dezorientáltságot -, amelyek szívbetegségre is utalhatnak – mondta Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa.
A jellemzően éles fájdalom hirtelen kezdődik, gyakran akkor, amikor az érintett fizikailag nem aktív, de előtte nagyobb stresszt, idegességet élt meg. Nagyjából 10 percig fáj, de a kísérőtünetei tovább is fennmaradhatnak. Hiperventilláció jelentkezhet, a nagyon gyors, felületes légvétel csökkenti a vér szén-dioxid szintjét, ami zavartságot, végtagzsibbadást és mellkasi szorítást is okozhat.
A pánikbetegség a szív- és érrendszerben is eredményezhet fizikai reakciókat, például szívkoszorúér görcsöt, megnövekedett oxigénigényt, felszökő vérnyomást, kiugró pulzust. A jelenség súlyosbíthatja is a szív-, és érrendszeri betegségeket, de a szorongó emberek lehetnek akár szívbetegek is.
A szívprobléma miatt kialakuló mellkasi panasz jellemzően lassan és egyre fokozódva akkor alakul ki, amikor az érintett aktív. A nyomó, szorító jellegű fájdalom „átvándorolhat” a vállba, az állkapocsba és a karokba is.
„A mellkasi fájdalom – különösen, ha előzmény nélkül jelentkezik – olyan figyelmeztető jel, ami miatt sokan fordulnak orvoshoz” – mondta a szakorvos. Ha a vizit, a nyugalmi- és terheléses EKG, a szívultrahang és a laborvizsgálatok nem mutatnak szív-, érrendszeri eltérést, érdemes pszichés, mentális vonalon keresni és kezelni a problémát. Ha az derül ki, hogy kardiológiai oka van a mellkasi fájdalomnak, az időben megkezdett kezeléssel és életmódváltással megelőzhetők a súlyos következmények is.
