Titkolózó kuratórium a Corvinuson

Az egyetem kutatóprofesszora azt mondta: az egyetem költségvetését sem közlik, csak utólag, részletekben. Volt, hogy azzal érveltek, hogy hoznak még befektetőket, de hogy kiket, az is titkos.

Van, ami nem változott. Ami viszont változott, az csak rosszabb lett. Ez nem tekinthető túl nagy eredménynek – összegezte a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) elmúlt másfél évét Deák Dániel, az egyetem kutatóprofesszora egy, az Oktatói Hálózat által szervezett csütörtök esti online beszélgetésen, melynek résztvevői az egyetemi autonómia kérdését járták körül. A témának ismét jó apropót adnak a kormány felsőoktatási átalakítási tervei: hamarosan 15-re emelkedik azoknak az állami egyetemeknek a száma, amelyeket vagyonkezelő alapítványok fenntartásába adnak át.

Az első ilyen egyetem épp a BCE volt, amely 2019 júliusától működik alapítványi intézményként, és amelyet egy hattagú – a Fidesz-kormányhoz közeli szereplőkből álló – kuratórium irányít. Deák Dániel szerint ezzel lényegében csak annyi változott, hogy az állami felügyelet formálisból informálissá vált az egyetem felett. Az oktatók, hallgatók pedig nem láthatnak bele a belső folyamatokba.

– Titkos kuratóriumi ülések zajlanak, titkos jegyzőkönyvekkel. Az egyetem költségvetését sem közlik, csak utólag, részletekben. Volt, hogy azzal érveltek, hogy hoznak még befektetőket, de hogy kiket, az is titkos. Az egész egyetem olyanná vált, mint Kafka kastélya – fogalmazott Deák Dániel. Elmondta, a finanszírozás nagymértékben állami megrendelésektől függ, a közbeszerzési szabályok pedig nem egyszerűsödtek, hiába ígérték azt korábban, hogy a modellváltással rugalmasabbá válik a szabályozási környezet.

A professzor szerint míg az állami egyetemeken a szenátus a legfőbb döntéshozó testület, az alapítványi működésű Corvinuson a szenátus „álszenátussá” vált, a „kinevezett” tagok többen vannak, mint az egyetemi polgárok által megválasztottak. De még így sincs sok beleszólásuk az egyetem életébe, mindenről a kuratórium dönt.

A BCE vezetése természetesen nem így látja. Tavaly júliusban, a „megújulási program” első évfordulóján azt írták, az „irányítási szintek csökkentésével”, az új működési környezetnek megfelelő pénzügyi-gazdálkodási háttérrel rugalmasabbá vált a szervezet. Legutóbbi közleményükben pedig jelezték: a Corvinus a világszínvonalat célozza meg.