Előfizetés

Vác egyik legszebb épületében, a ferences rendházban van Rétvári új irodája

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2021.02.09. 06:40

Fotó: LADJANSZKI MATE
Közpénzből újították fel azt a váci rendházat, ahol szintén közpénzből az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára irodát bérel.
Új irodája van Rétvári Bencének a választókerülete központjában: az Országgyűlés havi 195 ezer forintot fizet a KDNP-s parlamenti képviselő váci helyiségéért. Az Emmi parlamenti államtitkára Vác egyik legszebb épületében, a 2,6 milliárdos kormányzati támogatással felújított és átalakított ferences rendházban vett ki egy helyiséget alig 200 méterre a Duna-parttól. A Géza király téren található Szent Kereszt templomot és kolostort a 18. században a városba települő ferencesek építették. A rendházi épület hosszú éveken át elhagyatottan állt – korábban levéltárként használták, – ám 2018-ban elindult a felújítása. Az épületet birtokló ferences rendtartomány és a magyar piaristák egy módszertani és munkaerőpiaci központ kialakításába kezdtek, hogy ezzel segítsék a Vác környéki SNI-s fiatalok – sajátos nevelési igényű, azaz fogyatékkal élő vagy hátrányos helyzetű tanulók – elhelyezkedését, társadalmi integrációját. Az intézmény jelenleg 250-300, pályaválasztás előtt álló fiatallal foglalkozik. A módszertani központ tervét bőkezűen támogatta a kormány: már 2016-ban 1,7 milliárd forintot különítettek el az épületek felújítására és a módszertani központ berendezésére. Így jött létre a Piarista Kilátó Központ, ami annyira kormányzati projekt, hogy a büdzséjét is a központi költségvetés határozza meg: a Palkovics László vezette innovációs tárca 330 millió forintot adott az idei működtetésére. A piarista gimnáziumban végzett, a rendhez ma is kötődő Rétvári Bence már a beruházás kezdeteinél jelen volt: 2018 márciusában kollégájával, Latorcai Csaba Emmi-államtitkárral büszkén mutatta a kormány – akkor éppen – 570 milliós támogatási „csekkjét” a váci templom kapuja előtt, jelen volt az intézmény ünnepélyes megnyitóján is. Majd hónapokkal később ide helyezte át irodáját: 2020. december elsején az Országgyűlés Hivatala (OH) határozatlan idejű szerződést kötött a Piarista Kilátó Központot vezető Katona Miklóssal 3,51 millió forint értékben. A 195 ezer forintos bérleti díj ismeretében ez legalább másfél évre szóló megállapodást jelent. Katona Miklós lapunknak hangsúlyozta, az intézmény jogszerűen adhatja ki a kolostor szobáit és közösségi tereit. Jelenleg azonban csak Rétvári Bence bérel náluk irodát, egy 48 négyzetméteres, első emeleti helyiséget – a bérleti díjat Katona szerint a frissen átadott rendház állagmegóvására és fejlesztésére fordítják. Az Országgyűlés Hivatal a Népszava kérdésre közölte: Rétvári maga kérte, hogy kössenek szerződést a piarista intézménnyel. A bérleti díj a rezsiköltséget is tartalmazza, a parlamenti államtitkár a szerződés értelmében pedig alkalomszerűen a rendház két másik helyiségét is használhatja „társadalmi események lebonyolítása céljából”. Rétvári egyébként 2018 szeptembere és 2020 júliusa között három helyiséget – egy 53 négyzetméteres, egy 50 négyzetméteres és 40 négyzetméteres irodát – bérelt az OH-n keresztül Vácon. Jelenleg két irodát tart fent a városban, a rendházi mellett a 40 négyzetméteres helyiséget is megőrizte – utóbbiért havi 83 ezer forintot fizet az Országgyűlés. Kerestük a kereszténydemokrata politikust, hogy megkérdezzük, miért volt szüksége egy időben három irodára, illetve nem tartja-e összeférhetetlennek, hogy abban az épületben bérel irodát, amelynek közpénzből történt felújítását államtitkárként maga is támogatta, de nem kaptunk választ a kérdéseinkre. 

Kiút a csapdából roma fiataloknak

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2021.02.09. 06:20

Fotó: Röhrig Dániel / www.nepszava.hu
Az egyéni mentorálás segíti a munkába állást, de csak akkor, ha a munkahely is felkészül a másság elfogadására.
A KSH adatai szerint a hazai romák 80 százalékának az általános iskola 8 osztálya a legmagasabb iskolai végzettsége. Egy 2017-es tanulmány azt rögzítette, hogy a korai iskolaelhagyók aránya 63 százalékos a roma fiatalok körében, ráadásul amióta 16 évre csökkent a tankötelezettség korhatára, ez a helyzet nem javul, hanem újratermelődik. A Budapest Intézet (BI) vezetője, Scharle Ágota tájékoztatása szerint ehhez társul, hogy a jelenleg használt internetes toborzási módszerek még a képzettebb romák számára is megnehezítik a jelentkezést, nem beszélve arról, hogy a felvételt intéző vezetők, és főként később a munkatársak előítéletei sokszor hátráltatják a beilleszkedésüket. Az Intézet munkatársai ebből a csapdából kerestek kiutat, amikor több civil szervezettel együttműködve egy képzetlen roma fiatalok munkába állását segítő programot, módszertani csomagot állítottak össze, amelyben a cigány fiatalokat mentorok támogatják a munkahely megszerzésében és megtartásában, a munkáltatókat pedig tréningeken készítik fel a fogadásukra.    Az alacsony képzettségű roma fiatalok munkaerőpiaci integrációját segítő programban a néhány hazai nagyvállalat mellett elsősorban multinacionális cégeket tömörítő Munkáltatók Esélyegyenlőségi Fóruma Egyesület (MEF) végezte a vállalatok toborzását. A szervezet titkára, Harangi Rita is azt tapasztalta, hogy tavaly márciusig ezeknél a cégeknél sok ember foglalkozott a közvetlen munkahelyi vezetők és a majdani munkatársak felkészítésével a valami miatt problémásnak tartott új kollégák fogadása előtt. A tréingeket többnyire azok a civil szervezetek tartották, amelyek a hátrányos helyzetű csoportok segítésével is foglalkoznak, így a képzetlen telepi roma fiatalokat támogató BAGázs, az iskolázottabbakkal foglalkozó Autonómia Alapítvány, vagy a szexuális másság elfogadásáért küzdő Háttér Társaság. A válsághelyzet azonban ezt a munkát is megváltoztatta: ma minden meghirdetett állásra ezrek pályáznak, akikre nem kell plusz energiát fordítani, s az új dolgozókat kereső munkaadók azt választják, akiből a leggyorsabban lesz teljes értékű munkaerő. A vendéglátásból és más hazai kis és középvállalkozásoktól elküldött dolgozók tömegesen jelentkeznek a multiknál, s a romák megint a sor végére szorultak. A cégek most nem a felzárkóztató programokra koncentrálnak, a legtöbben a kormány terveihez kapcsolódva a családbarát munkahely kialakításán dolgoznak – foglalta össze a tapasztalatokat Harangi Rita. A munkáltatók felkészítésére kidolgozott módszertani csomag összeállításában segítettek a Salva Vita Alapítvány munkaközvetítésben szerzett tapasztalatai is. A civil szervezet 28 éve dolgozik a befogadó szemlélet elterjesztésén, hogy a fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek is dolgozhassanak. Vég Katalin ügyvezető igazgató is megerősítette lapunknak, hogy a multik magyarországi leányvállalatai többnyire nyitottabbak a sokszínűség, esélyegyenlőség terén, mint a hazai kkv szektor munkaadói, de nem végletes a különbség a két csoport között. A válsághelyzet miatt a fogyatékkal élőket is elküldték a bajba került vállalkozások még a kiskereskedelemből is – tette hozzá -, de szerencsére még ebben a helyzetben is van céges  igény online felkészítésre. A nagyvállalatok személyzeti ügyekkel foglalkozó munkatársai mellett a kisebb cégek első számú vezetői is sokszor bekapcsolódnak a tréningekbe, s az is előfordul, hogy azt a szűkebb csoportot készítik fel, amelybe az új munkatársnak be kell majd illeszkedni. Először általánosságban beszélgetnek a másságról, a fogyatékosságról, a hátrányos helyzet nehézségeiről, majd arról a speciális gondról, amivel a jelentkező küzd, végül nem egyszer a pályázót is bevonják, hogy későbbi munkatársaival kölcsönösen feltehessék egymásnak a kínosnak gondolt kérdéseket is. A Salva Vita ügyvezetője szerint csak akkor lesz valóban sikeres a közvetítés, ha a munkahely és a pályázó is elég rugalmas és részt vesz a felkészítésben. A BAGázs Közhasznú Egyesület is tart munkahelyi felkészítést, önkénteseik pedig a bagi és a dányi cigánytelepeken élő fiatalok egyéni segítését, mentorálását végzik. Lépésről-lépésre juttatják őket közelebb a munkához, s az elhelyezkedés utáni első időszakban is mellettük maradnak, hogy ha kell, segítsenek megérteni és megoldani a konfliktusokat.  A környék munkáltatói közül többen is kipróbálták a civil közvetítést, tanfolyamokon ismerkedtek a tipikus akadályokkal, volt ahol ezt követően egy-két embert fogadtak, egy áruházláncnál pedig több jelentkezőt is sikerült elhelyezni. A BAGázs vezetője, Both Emőke a program egyik tavaly év végén megrendezett online találkozóján a munka megtalálását és megtartását nehezítő kérdések közt említette, hogy a telepeken élő fiatalok szinte kivétel nélkül önbizalomhiánnyal küzdenek, tájékozatlanok, alig van külső kapcsolatuk, és tapasztalják az előítéleteket vagy félnek tőlük. Sok munkahelyi vezető lustának és megbízhatatlannak könyveli el a dolgozót, ha az nem jelenik meg időben a műszakkezdés előtt, de elképzelése sincs a telepen élők közlekedési nehézségeiről, családi viszonyairól, szociális körülményeiről és egyéni félelmeiről. A felkészítésen megismerik a tipikus gondokat, szembesülnek a dolgozók félelmeivel, hogy például egy telepen élő nő idegenkedik az egyenruhától, mert még soha nem viselt nadrágot, vagy más ki sem akar jönni a raktárból, nehogy meglássák, hogy nő létére dolgozni jár. A Népszava kérdésére a Budapest Intézetet vezető Scharle Ágota hangsúlyozta, hogy néhány óra alatt az előítéleteket nem lehet felszámolni, de a félelmeket mindkét oldalon lehet oldani. A munkahelyek érzékenyítésére és a képzetlen roma fiatalok egyéni támogatására nagy szükség van, hiszen a pályakezdők körében országos szinten 10-15 százalék a romák aránya, de a hátrányos helyzetű országrészekben, Borsodban vagy Baranya egyes részein akár a 30 százalékot is elérheti. A Budapest Intézet és a csatlakozó civil szervezetek az összeállított módszertani csomagot újabb vállalatoknál is szeretnék kipróbálni, s várják mentorálást végző civil szervezetek jelentkezését is.    Máltai mentorok
A felzárkóztatást célzó programok egyre gyakrabban építenek a segítségre szorulók egyéni támogatására, mentorálására. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat sokéves tapasztalattal rendelkezik ebben a munkában. Romhányi Tamás, a szervezet kommunikációs vezetője a Népszava kérdésére két területet említett, ahol sikereket értek el mentoraik: az adósságkezelést és az oktatást. Az elsőt még a 2008-as gazdasági világválság hívta életre. Akkor önként jelentkező családok kaptak személyes segítőt, hogy kiutat találjanak szorult helyzetükből. Ez többnyire az adósság átütemezését és a családi költségvetés törlesztésre is gondoló átalakítását jelentette. A 2009 utáni hat évben a máltaiak mentorai a Hitel S- programban 2200 családnak segítettek, ma pedig Otthon a pénzügyekben gyűjtőnév alatt a fogyasztási szokások pénztárcához igazításán dolgoznak. Másfél éve indult a kunhegyesi járásban, a tiszaburai és tiszabői gyerekek körében a középiskolás korú fiatalok mentori segítése. Előfordult például, hogy Tiszaburáról nem indult busz Kunhegyesre, amivel a gyerekek beértek volna a nulladik órára, az igazolatlan órák miatt sokan kimaradtak az iskolából. A máltaiak közbenjárására azonban a busztársaság változtatott a menetrenden, így megszűnt a lemorzsolódás. A program rövid ideje alatt már 15 fiatal jutott el az érettségiig, ami több, mint a két faluból az utóbbi tíz évben középiskolát végzettek száma. Tiszaburán varrodában és asztalosműhelyben szerezhetnek szakmát a 16 évnél idősebb fiatalok, ami nappali tagozatos, ösztöndíjjal támogatott oktatásnak felel meg, s ha mellé diákmunkát is vállalnak, több pénzhez jutnak mint amennyit közmunkásként kapnának. Az oktatási mentorprogram harmadik szeletében pedig 67 önkéntes segítő dolgozik 3-4 gyerekkel 18 településen, hogy a fiataloknak legyen egy megbízható külső kapcsolata, akitől életvezetési tanácsokat kaphatnak. Gyakorlatilag ezeknek a mentorprogramoknak a kiteljesítése a máltaiak koordinálásával 2019-ben elkezdett Jelenlét néven futó felzárkóztató program is, amely 300 nehéz helyzetű települést akar kimozdítani a holtpontról.

Itthon más a másság elfogadása is

A multik magyar leányvállalatai nem mindig követik az anyacég nyitottságát a foglalkoztatáspolitikájukban, mert itt sem a kormánynak,  sem a társadalomnak nem fontos egyes csoportok hátrányos megkülönböztetésének felszámolása. Egy neve elhallgatását kérő HR vezető fogalmazott így a Népszavának, hozzátéve, hogy sokszor a kérdés akkor válik fontossá, ha a magyar cég valamelyik vezetője személyesen is érintett például egy fogyatékkal élő családtagja miatt. Ugyanakkor jellemző, hogy a vállalatok igyekeznek megfelelni a kormány elvárásainak és személyzeti politikájukban is idomulnak a központi politikai kampányokhoz. Azzal azonban senki nem számol – tette hozzá saját tapasztalatai alapján -, hogy egy csoport kirekesztő megkülönböztetése minden más hátrányos helyzetben lévő társadalmi csoportot is nehezebb helyzetbe hoz.   

Szputnyik V: óvatosságot kérnek

Danó Anna
Publikálás dátuma
2021.02.09. 06:00

Fotó: Balogh Zoltán / MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap
Négy vakcinával oltják a regisztráltakat, az orosz oltóanyag esetében azonban számos krónikus betegségnél óvatosságra intenek.
Az eddigi kettő helyett már négy vakcinával folytatódik az idősek és a hatvanévesnél fiatalabb krónikus betegek oltása – jelentette be György István, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára, az oltási munkacsoport vezetője hétfőn az operatív törzs sajtótájékoztatóján. A háziorvosok a kedden érkező Pfizer- és a hét második felére várt újabb Moderna-szállítmányokból kapnak oltóanyagot, valamint a hétvégén érkezett Astra-Zeneca készítményét is kezdik használni. Továbbá a kórházi oltópontokra visznek Szputnyik vakcinát. Ez utóbbiról Müller Cecília országos tisztifőorvos jelezte: a gyártó szerint "bizonyos krónikus betegségeknél kellő óvatossággal" kell eljárni. Bár ő erről részleteket nem mondott, a védőoltást fejlesztő Gamaleja Intézet január közepi figyelmeztetéséből tudjuk, hogy ezt terméket nem ajánlják rosszindulatú daganattal, a krónikus máj-, vese- és endokrin- betegséggel kezelteknek. Utóbbiak között kiemelten említették a pajzsmirigy-diszfunkciót, és a nem jól beállított cukorbetegséget. Ezeken túl óvatosságot kívánnak még a vérképzőrendszer súlyos bajai, az epilepszia, a koszorúér-, az agyi vérkeringés, a különféle szívgyulladások és egyes idegrendszeri és érbetegségek. Továbbá jelezték, hogy az oltás kockázatos lehet autoimmun betegségek esetén, mert az immunrendszer stimulálása az állapot súlyosbodásához vezethet. A tájékoztatón elhangzott: a megyei oltási munkacsoportok és a háziorvosok közösen szervezik a legidősebbek kórházi oltópontos oltását, akik közül most a krónikus betegségekben nem szenvedő regisztráltak kapnak vakcinát. Arról, hogy ki oltható és ki nem, a háziorvos, illetve az oltóorvos dönt.

Az AstraZeneca vakcinájával a 60 év alatti, regisztrált krónikus betegek oltását kezdik meg. Így a szív- és érrendszeri, valamint krónikus tüdőbetegséggel, daganattal, diabétesszel kezeltekét illetve a transzplantáción átesettekét. György István beszélt arról is, hogy a mostani szakaszban szükséges vakcinákat a hét közepéig kiszállítják, a háziorvosokhoz eljuttatják az oltóanyagok dokumentációit és a legfrissebb listákat a praxishoz tartozó regisztrált oltandókról. Továbbá a pontos feladataikat is megkapják megyei oltási munkacsoportoktól. Az ő reszortjuk lesz az oltás előtt állókat felhívni, a vakcinabeadás időpontját megbeszélni, valamint azt is eldönteni, hogy kinek kell kórházi oltópontra mennie.   
Az ország 25 kórházi oltópontján egyenként naponta több száz embert oltottak a hétvégén is. Általában gyorsan, jól szervezetten zajlottak az intézményi oltások. A közösségi hálón pénteken közzé tett fotó szerint viszont a kistarcsai kórház folyosóján egymás hegyén-hátán álltak - ugyan maszkban, de kellő fizikai távolságot meg nem tartva - az emberek. Információink szerint, noha mindenkinek egyéni időpontja volt az oltásra, a reggeli órákban egyszerre több betegszállítóval, magángépkocsikkal érkeztek tömegesen az emberek. Az intézmény vezetői pedig hiába nyitottak meg újabb folyósokat a várakozásra, mindenki az oltópont előtti ajtóknál tolongott. Kérésre sem voltak hajlandók távolságot tartani. Lapunk úgy tudja: az oltópont munkatársai másfél óra alatt annyira felgyorsították a folyamatot, hogy a tömeges sorállás megszűnt. Ezen a napon több mint 400 pácienst fogadtak itt. Nem csak az emberek időpontra érkezése körül vannak zavarok. Míg ugyanis az Astra-Zeneca készítményének az Európai Gyógyszerhatóság (EMA) oldalán olvasható az alkalmazási leírása, az orosz vakcináé az azt engedélyező hazai gyógyszerhatóság hivatalos weboldalán még lapzártánk idején sem hozzáférhető. (A hazai jogszabályok ugyanakkor nem teszik lehetővé, hogy olyan gyógyszert alkalmazzanak az orvosok amelynek hivatalos alkalmazási előirata nem ismert.) Igaz, az operatív törzs szóvivői azt ígérték a hét közepére ez is ott lesz a háziorvosoknál.

Korai minősíteni a Szputynik V vakcinát

Több adatra és információra van szükségünk, mielőtt ítéletet mondunk a SzputnyikV vakcina hatásosságáról. Minősítsük majd az érdemeinek megfelelően, de ehhez még nagyon korán van — mondta Bas Eickhout EP-képviselő az Európai Parlament által rendezett hétfői videokonferencián. A holland zöldpárti politikus szerint az orosz oltóanyag magyarországi beszerzése a putyini geopolitikai játszma része, amelyhez Orbán Viktor mindig is a nevét adta. A vitában felszólalt képviselők a vakcinagyártás jelentős felfuttatását nevezték a legsürgetőbb feladatnak, és szorgalmazták az EU és a gyártók közötti megállapodások nyilvánosságra hozását. Közölték, hogy az AstraZeneca még ebben a hónapban közzéteszi vizsgálati eredményeit arról, hogy az oltóanyaga mennyire hatásos a 65 év feletti korosztály számára. Halmai Katalin (Brüsszel)