Előfizetés

Szépen alakul a Mátyás-puzzle

MTI
Publikálás dátuma
2021.02.09. 11:28

Fotó: Shutterstock
Azonosították a Hunyadi-család DNS-profilját, ezzel lehetővé válhat a törökverő magyar király csonjainak azonosítása.
A Magyarságkutató Intézet archeogenetikusai azonosították a Hunyadi-család DNS-profilját - mondta el a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! keddi műsorában Makoldi Miklós, az intézet Régészeti Kutatóközpontjának vezetője. Hozzáfűzte: a török dúlás alatt sok magyar király sírja és csontereklyéje ment tönkre, de szerencsére Mátyás természetes fia és unokája, Corvin János és Kristóf sírja szinte érintetlen állapotban maradt fent a lepoglavai pálos kolostor templomának szentélyében. Az intézet szakemberei januárban vettek mintát a sírban talált csontokból, majd a mintákban azonosították az Y-STR DNS-profilt. Gyakorlatilag megvan az a DNS-profil, amivel azonosítani lehet a Hunyadi-család tagjait - emelte ki Makoldi Miklós. A DNS-profil birtokában lehetővé válhat Mátyás király csonjainak azonosítása, amelyek más középkori uralkodók, egyházi személyes és főemberek maradványaival összekeveredve, a székesfehérvári Osszáriumban nyugszanak. 

Stumpf István szerint Orbán nyitni akar a világra

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.02.09. 11:13

Fotó: Soós Lajos / MTI
A volt alkotmánybíró és egykori kancelláriaminiszter kormánybiztosként egyértelműen azonosul az egyetemi modellváltások szükségességével.
– Orbán Viktor szerintem most próbálja újraformálni a környezetét, és egyre több olyan embert enged a közelébe, akiknek van szuverén gondolata és látásmódja a világról – jelentette ki a Telexnek adott keddi interjújában Stumpf István, akit a miniszterelnök nemrég nevezett ki az egyetemi modellváltásért felelős kormánybiztosnak. A volt alkotmánybíró, az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere szerint a kormányfő azért nyitna, mert „talán érték olyan hatások, hogy túl zárt lett ez a világ”, erre utalhat szerinte Navracsics Tibor „megjelenése” is. A helyzet szerinte azért állhatott elő, mert:
„a kormányzás időnként beszűkíti az ember gondolkodását és logikáját, mert folyamatosan problémákat kell megoldani”.

Arra a felvetésre, hogy a politikába való visszatérését Orbán egy Terminátor-hasonlattal vezette fel, Sumpf maga úgy reagált:
„Én ebben az értelemben inkább békecsináló szeretnék lenni, mintsem a háborús konfliktusokat gerjesztő szereplő. Az első tíz egyetem átalakulása és most a vidéki, illetve tudományegyetemek belépése új dimenziókat nyit, mert a tudományegyetemek több mint tíz karral rendelkeznek, és a klinikák ügyét is megnyugtatóan kell elrendezni. (...) Szeretném, ha az egyetemek átalakítása, a felsőoktatás nem lenne háborús terület, ezt mondtam el például szerdán Szegeden a polgármester úrnak, illetve az egyetemi vezetőknek is.”

Az interjúból kiderül, hogy az új szerep ügyében Orbán Viktor először Palkovics László innovációs és technológiai miniszterrel üzentetett neki. Amíg alkotmánybíró volt nemigen találkoztak, de pár éve volt „egy hosszabb beszélgetésük” a négy évvel ezelőtti „trumpi fordulat és az orbáni közötti párhuzamokról és különbségekről”.  Stumpf István azt is elárulta, hogy Kövér Lászlóval is tárgyalt új pozíciójáról, és az Országgyűlés elnöke is örült annak, hogy elvállalta. megjegyezte, hogy vannak pontok a Fidesz és Orbán Viktor politikájában, amihez „konzervatív eszmetársként” kritikusan viszonyul, de leszögezte:
„a kormányzás fő irányával és itt konkrétan az egyetemek átalakításának a szükségességével egyértelműen tudok azonosulni, másként bele sem vágtam volna”.

Ennek lényege szerinte egyébként: hogyan lehet az üzleti szférának mint megrendelőnek nagyobb szerepet adni abban, hogy az egyetemi képzés struktúrája és az oktatás maga mobil és versenyképes legyen. A kormánybiztos most azt javasolja:
„készüljön a vagyonkezelő közérdekű, közcélú alapítványokra egy külön törvény, amely összefoglalja az erre vonatkozó összes szabályt. Ez párhuzamosan az új modellváltó egyetemekre vonatkozó törvényekkel el fog indulni, és remélem, hogy még ebben a törvényalkotási ciklusban el tudják majd fogadni”.

Stumpf István ugyanakkor kijelentette, hogy szerinte Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke „túlértékelte a kamara szerepét” az új egyetemi szakok indításával kapcsolatban. Abban ugyanis az egyetem, az Oktatási Hivatal és a Magyar Akkreditációs Bizottság és fellebbezés esetén a minisztérium játszik szerepet.   A jövőbeni egyetemi átalakításokkal kapcsolatban azt mondta a kormánypárti, de nem Fidesz-tag politikus, hogy több egyetem, például az ELTE és a BME átalakítása nincs most napirenden, nem jelezték, hogy modellt akarnak váltani. 
„Hogy velük mi fog történni, azt majd megbeszélik a 2022 utáni aktuális kormányzattal. Az én legjobb tudomásom szerint a jelenlegi kormány nem akarja kikényszeríteni a modellváltást”

– állította.

  Azzal kapcsolatban pedig, hogy akkor az SZFE esetében miért kényszerítették ki, igencsak érdekes megállapítást tett:
„Az SZFE körül nagyon összecsaptak a politikai indulatok, nem is lehet racionálisan értékelni a történteket. Adják meg nekem azt az esélyt, hogy tájékozódjak arról, hogy mi történt valójában.”

A Telex azon kérdésére, hogy két éve egy interjúban arról azt is mondta Orbán Viktorról, hogy öregszik már, „nem úgy bírja a támadójátékot”, most azt válaszolta:
„Orbán 1988 óta a politika élvonalában áll, és hihetetlen súlyos konfrontációkat vállalt. Tudom, őt az élteti igazán, az hozza ki belőle a legtöbbet, ha konfliktusban meg tudja találni a megoldási pontokat. Hogy eljön-e olyan időszak, amikor konszolidáltabb körülmények között lehet ezt az országot kormányozni, vagy pedig be kell rendezkedni egy háborús helyzetre, nem tudom. De hogy ebbe bele lehet fáradni, az biztos.”

Még a fideszes szavazók jó része is kétkedik a vakcina-regisztrációban

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.02.09. 09:58

Fotó: Béres Márton / Népszava
Mindeddig sem a kormánypártok, sem az ellenzékiek nem tudták hitelesen oltásra buzdítani támogatóikat.
A kormánypártok támogatóinak 41 százaléka már regisztrált a koronavírus elleni oltásra, míg 24 százalékuk tervezi, hogy ezt hamarosan megteszi – derült ki az IDEA Intézetnek a Népszavához eljuttatott január végi felméréséből. Eszerint a Fidesz-KDNP támogatói körében relatíve magasnak mondható azoknak az aránya (19 százalék), akik nem regisztráltak vagy több hónapja tartó kormányzati kampány után se döntötték el, hogy megadják-e adataikat (16 százalék). A regisztrációra való törekvés a kormányzat által működtetett vakcinainfo.gov.hu oldalon az ellenzéki szavazók körében pont fordított: 46 százalékuk nem tervezi, hogy regisztrál, és csak 20 százalékuk tette ezt meg az adatfelvétel időpontjáig. Mindez érdekes annak tükrében, hogy az ellenzéki pártok is intenzív kampányt indítottak az oltás érdekében.
Az ellenzéki pártválasztóknak összesen a 17 százaléka tervezi a regisztrációt, ami alacsonyabb a kormánypárti szavazók szándékainál. A pártot nem választok véleménye is jobban hasonlít az ellenzéki pártok támogatóiéhoz: eddig 19 százalékuk regisztrált, míg 49 százalékuk még csak nem is tervezi ezt megtenni. Összességében a választókorú népesség mintegy negyede (26 százalék) regisztrált már a saját bevallása szerint, a 18 százalékuk tervezi, míg a döntést eddig nem hozók aránya 17 százalék. Miközben a kormánypárti szavazók körében még a 10 százalékot se éri azok aránya, akik féltenék az adataikat a regisztrációkor, míg ugyanez az ellenzéki pártok szavazói körében 38 százalékot tesz ki, és 26 százalékos arányt képviselnek azok, akik különösen tartanak az adatszolgáltatás következményeitől.
Az IDEA Intézet reprezentatív közvélemény-kutatása során idén január végén 2000 fő véleményét kérte ki.