Elsötétült az orbáni módszerekkel fojtogatott lengyel sajtó

Közösen tiltakoztak a médiaszolgáltatók az ellen, hogy a varsói kormány - magyar mintára - gazdasági eszközökkel törekszik a kritikus orgánumok felszámolására.

Látványos akcióval tiltakoztak Lengyelországban a független újságok, televíziók, rádiók és hírportálok a szélsőjobboldali kormány által tervezett reklámadó ellen. A lengyel sajtó szerint a javasolt különadó ugyanúgy a kritikus hangok elhallgattatására irányul, mint az Orbán-kormány által 2014-ben kivetett reklámadó, avagy - ahogyan Lengyelországban ismerik - az “RTL-adó”. “Hatékony módszer ez a sajtószabadság korlátozására, a média cenzúrázására és az öncenzúra elérésére. Az RTL-adóhoz hasonlóan a lengyel tervezet is aránytalan és diszkriminatív - úgy tűnik, hogy a legnagyobb független médiavállalatokra a legveszélyesebb” - magyarázta a Népszavának Witold Glowacki, a közös tiltakozásban résztvevő Polska Times belpolitikai rovatvezetője. “Büszke vagyok arra, hogy a lengyel média még mindig képes szolidaritást mutatni” - tette hozzá az újságíró.

A szerdai összehangolt tiltakozáshoz több mint 40 médiavállalat csatlakozott, lengyel és külföldi tulajdonban lévő cégek egyaránt. Az akcióban résztvevő újságok fekete címlappal jelentek meg, a tévécsatornák adás helyett 24 órán át elsötétített képernyőt mutattak egy rövid szöveggel: “Itt kellene lennie a kedvenc műsorodnak” - írták, esetenként egy internetes címmel kiegészítve, amely a kormánynak küldött nyílt levélre irányított.

A közösen megfogalmazott üzenetben a médiaszolgáltatók arra figyelmeztetnek, hogy a reklámadó bevezetése növelné a terheket a járvány miatt egyébként is súlyos bevételkieséssel küszködő cégeken, így végső soron egyes orgánumok megszűnéséhez és a média sokszínűségének csökkenéséhez vezethet. A tiltakozók szerint a különadó elmélyítené a már meglévő egyenlőtlenségeket, hogy miközben a lengyel közmédia 2 milliárd zloty állami támogatását kap, addig a lengyelországi médiától összesen 1 milliárd zloty akarnak kisarcolni. A nyílt levében rámutatt arra is, hogy az adónem elsősorban azokat a vállalatokat sújtaná, amelyek munkahelyeket teremtenek Lengyelországban, nem pedig a reklámpiacot uraló nagy tech-cégeket, a Google-t vagy a Facebookot - hiába hangoztatja ennek ellenkezőjét a lengyel kormány.

A tiltakozások kapcsán az Egyesült Államok és az Európai Unió is felszólalt a média sokszínűségének védelmében. “A szabad média a demokrácia egyik sarokköve. Az Egyesült Államok mindig kiáll a sajtó függetlenségéért - írta Twitter-oldalán Bix Aliu, Amerika varsói nagykövetségének ügyvivője. Christian Wigand, az Európai Bizottság szóvivője pedig azt mondta: elvárják a tagállamoktól, hogy gazdaságpolitikájukkal ne veszélyeztessék a szabad, független és sokszínű médiakörnyezetet.

A varsói kormány még a múlt héten jelentette be, hogy megadóztatná a médiavállalatok reklámbevételeit, azt állítva, hogy a befolyó összeget a koronavírus-járvány miatt megroppant egészségügyre és a kulturális szektorra fordítanák. A kormányzó Jog és Igazságosság párt politikusai ugyanakkor már egy ideje célként tűzték ki a külföldi kézben lévő sajtó “polonizációját” azaz lengyelesítését. Habár a különadó kivetése még akadályokba ütközhet, mivel az egyik kisebbik koalíciós párt, a mérsékeltebbnek számító Egyetértés vezetője, Jaroslaw Gowin nem ért egyet a javaslattal, a már kilátásba helyezett sarc elég lehet egyes külföldi befektetők elbizonytalanításához.

A lengyel sajtónak alapos indoka van azt gondolni, hogy a cél a kiadók gazdasági fojtogatása, hogy aztán a tulajdonosok nyomott áron szabaduljanak meg a különböző orgánumoktól. Az állami kőolaj-vállalat, a PKN-Orlen ennek jegyében például decemberben bejelentette, hogy felvásárolja a Polska Press-t, amely több mint 17 millió olvasót szolgál ki 20 regionális újságon, 120 hetilapon, és mintegy 500 online hírportálon, köztük a Polska Times-on keresztül. A tranzakciót még nem véglegesítették, ezért bizonytalan, hogy mi lesz a lapunknak nyilatkozó Witold Glowackinak és a többi ott dolgozó újságírónak a sorsa.